Egy szavam nem lehetett. Petra elintézte, hogy mindig kerüljük Sebastiant, de valóban jól érezzük magunkat. Egy csapatnyi szerelővel ebédeltünk, majd néhány ráérő mérnökkel ütöttük el az időt, végül Adrian Newey-t is megismerhettem és egy kicsit beavatott a kocsink rejtelmeibe. Annyira jól éreztem magam, hogy az idő múlása sem tűnt fel. Már csak akkor tértem vissza a jelenbe, mikor meghallottam kintről a zajokat. Megérkeztek a rajongók a bokszlátogatásra. Csak néztem azt a rengeteg embert, akik mind bezsongva mászkáltak. Belegondoltam, hogy valaha én is ilyen voltam, most meg itt ücsörgök a Red Bull Racing bokszában és a fél napomat a szerelőkkel töltöttem.

-Hé, Ada!- térített vissza egy férfi a mindennapokba. Mark volt az.

-Szia! Mi újság veled?- kérdeztem, miközben odakinn a rajongók elkezdtek kiabálni, látva az ausztrál pilótát.

-Nincs semmi különös, várom a hétvégét. Igazából azt akartam megkérdezni, hogy ki az a csaj, aki Sebastiannal van?

-Egy csaj Sebastiannal?- húztam fel a szemöldököm.

-Most láttam benn, az Energy Station-ben őket. Azt hittem, hogy tudod, mivel az asszisztense vagy… meg a barátnője.- felelte kevésbé biztosan.

-Fogalmam sincs, de ki fogom deríteni.- álltam fel és elindultam Petra felé, aki éppen Adammel folytatott egy eszmecserét.- Zavarhatok?- álltam meg mellettük.

-Baj van?- kérdezte a férfi.

-Csak szükségem lenne Petrára néhány percig.

-Menjetek csak!- mosolygott és hagyott minket távozni. Sietve indultam a motorhome felé.

-Mi ez a nagy rohanás?- kérdezte közben a lány.

-Most beszéltem Webberrel, aki azt mondta, hogy a férjem valami nőcskével ücsörög benn- mutattam az épület felé- és még ő sem ismerte a csajt.

-Ugye, engem azért hozol magaddal, hogy megakadályozzam, hogy hülyeséget csinálj?- állított meg.

-Csak ha hajlandó vagy megtenni.- léptem az ajtó elé és együtt bementünk. Egyből kiszúrtam őket. Az egyik kanapén ücsörögtek szorosan egymás mellett és bizalmasan, közel hajolva sutyorogtak. Feléjük indultam és közben végigmértem a lányt. Vékony volt, hosszú fekete haját befonta, zöld szemei csillogva bámulták a férjemet, a rajta lévő ruha pedig elég sokat mutatott a lábaiból. Már majdnem odaértem hozzájuk, mikor rájöttem, hogy ki is ő.

-Leah?!- szólaltam meg kissé hisztérikusan. Seb egyből felém fordult. A teremben hirtelen síri csend lett, a feszültséget tapintani lehetett. Éreztem, hogy pillanatokon belül zokogni kezdek, de a dühöm gyorsan felülkerekedett.- Tudod mit?- néztem a férfire és közben kicsatoltam a karkötőmet, majd lehúztam az ujjamról a kék köves gyűrűt, amihez annyira ragaszkodtam.- Add oda neki, őt úgyis jobban szereted, mint engem.- dobtam Seb ölébe az ékszereket. Riadtan pattant fel a helyéről.- Te vagy a legkétszínűbb, a leghazugabb, a legundorítóbb ember, akit ismerek. Gyűlöllek!- kiabáltam, majd hátat fordítottam és elkezdtem rohanni. Gyorsan kiértem. Meg sem próbáltak megállítani, mindenkit annyira sokkolt, amit mondtam és amit tettem. Az utam egyenesen a Ferrarihoz vezetett. Szó nélkül beengedtek, mivel elég gyakran jártam erre Anabell oldalán. Lehajtott fejjel, zokogva és futva indultam el az egyik folyosón. Végül egy erős férfikar állított meg.

-Hé, hé, hé!- ölelt át.- Mi történt?- kérdezte. Felnéztem és Mark arcát láttam.

-Beszélnem kell Kimivel. Vagy Bellel. Vagy mindkettővel.- mondtam kétségbeesve.

-Nyugodj meg egy kicsit. Elkísérlek, jó?- ölelte át a vállam és elindultunk. Örültem, hogy Kimi edzőjével futottam össze. Rosszabb lett volna, ha valamelyik mérnök vagy esetleg a csapatfőnök kísérget. Nem kellett sokat mennünk, mikor egy ajtó előtt álltunk meg. A férfi bekopogott.

-Gyere!- hallottam meg a finn hangját.

-Bocsi a zavarásért…- mondta mellettem Mark, majd behúzott a szobába. Szinte azonnal éreztem barátnőm ölelő karjait.

-Mégis mi történt?- kérdezte a pilóta, miközben közös erővel leültettek.

-Fogalmam sincs. Éppen a büféhez mentem, mikor összefutottam vele a folyosón. Azt mondta, hogy beszélni akar veletek, ezért elkísértem.

-Kösz, Mark!- mondta Bell, majd hallottam, hogy csukódik az ajtó. Sokáig meg sem tudtam szólalni, csak ömlöttek a könnyeim. Éreztem, ahogy Kimi erős kezei ölelnek és ahogy Anabell nyugtatóan a hátamat simogatja. Mikor újra sikerült levegőhöz jutni, elmondtam nekik, mi is történt.- Ez a Leah az a csaj, akiről meséltél?

-Igen. A gyerekkori legjobb barátja, az első szerelme, a legodaadóbb ember az életében.- suttogtam. Még mindig láttam a nő zöld szemeit, amelyben a birtoklásvágy csillogott. Ekkor már tudtam, hogy alig egy hét házasság után elvesztettem a férjemet.