12. rész
2009.12.29. 20:08
Zsófia a repülőutat sikeren túlélve érkezett meg Valenciába. A repülőtéren nagy meglepetésére Mark és Kimi várta. Ennél még nagyobb volt a döbbenete, amikor a finn pilóta kedves volt vele. De ezen nem csak Zsó döbbent meg, hanem Mark is.
A Ferrari úgy döntött, hogy Luca Badoert rakja be Felipe helyett. Ha Luca jó formát fog mutatni valószínűleg maradhat. Legalábbis Zsó így gondolta. Még mindig sok mindent nem értett a Forma1 világában. Nem is nagyon akart kötődni a Forma 1-hez. Úgy sem akarja, hogy a szerződése meg legyen hosszabbítva.
A kocsiban ülve nézett kifele. Látta a csodaszép tájat. De nem tudta befogadni. Úgy érezte, hogy figyelik. Odanézett a fiúkra és látta, hogy Kimi a visszapillantóból néha-néha ránéz. Ez mára a sokadik meglepetésére, melegséggel töltötte el.
Hirtelen csörögni kezdett a telefonja. Fernando neve volt a képernyőn. Még a magyar nagydíj alatt cseréltek számot. Lenyomta a Felvesz gombot.
- Igen?
- Szia!- köszönt Fer- Mikor érkezel meg?
- Nem tudom- mondta a lány őszintén, mert tényleg halvány lila gőze sem volt arról, hogy hol vannak- Már a kocsiban ülök.
- Az jó- a telefonban is érezhető volt Fernando zavartsága.
- Öhm… - dörzsölte meg a szemét Zsófi- Nem akarok udvariatlan vagy goromba lenni, de miért hívtál?
- Ja igen- Fer most már nagyon nem tudta titkolni zavartságát- Öhm… arra gondoltam, hogy még a kötelező rendezvények előtt elmehetnénk valahová…öhm…ha akarsz.
- Miért is ne?- nézett ki még mindig az ablakon Zsó- Én benne vagyok.
- Jó akkor 7re éreteed megyek, ha elküldöf sms-ben a hotel címét amiben megszálsz.
- Persze majd küldöm!
- Jó hát akkor… szia.- tette le a telefont Nando.
- Szia-, köszönt Zsófi is el.
Az autóút további része csendben telt. Kimi csak néha pillantott a lányra, nehogy feltűnjön neki. Az utat figyelve gondolkodott el az életéről. Hogy hogyan találkozott Jennivel és, hogy hogyan lett vége a kapcsolatuknak. Bár nem haragban váltak el, de sokáig tartott mire felfogta, hogy ennek a kapcsolatnak vége.
- Jenni- kezdte Kimi és ránézett a kanapén olvasó nőre- Beszélnünk kell!
- Persze Kimi- tette le az aznapi újságot- Mondjad!
- Szerinted miért vagyunk még együtt?- kérdezte komolyan a pilóta. A nő csodálkozva nézett rá, de azért elmondta azt, amit gondolt. Ami nem éppen kielégítő válasz volt.
- Nem tudom, de már nem szerelemből.
- Igen- hajtotta le a fejét a pilóta- Szerintem sem. Sajnos mi már teljesen mást akarunk.
- Akkor szerinted? Mit kellene tennünk?
- Jenni! Én már gyereket szeretnék, amit te még nem. Szerintem ennek a kapcsolatnak már nincsen jövője- nézett felesége szemébe szomorúan a pilóta.
- Akkor?- a nő már tudta, hogy mit akar a férfi, de hallani akarja a szájából is.
- Váljunk el- mondta ki a szavakat a pilóta.
- Az lesz a legjobb- mondta a modell és felment az emeletre pakolni.
Az emlék rosszabb volt ebben a pillanatban bárminél. Volt felesége még csak nem is ellenezte a válást. Mondjuk, ha ellenezte volna is, akkor is elváltak volna. Kimi nem gondolta volna, hogy őt jobban meg fogja viselni a válást mit Jennit. Többet ivott mint valaha és még most is sokat iszik. De most úgy érezte, hogy ez a lány képes lenne megváltoztatni, viszont ahhoz mindkettőjüknek fel kellene ereszteni a jégpáncélt még egyszer. Kimi úgy érezte, hogy ez neki nem fog menni.
A hétvége nem sikerült annyira rosszul. Legalábbis Zsó szerint, mert Kimi harmadik lett. Bár Luca nem szerzett pontot.
A Találkozás- nem szeretett randinak hinni- nagyon jól sikerült Fernandonval. A nagydíj alatt többször is találkoztak. A hétvége utolsó napjához közeledve is szerveztek maguknak ilyen találkozót. Közös döntés alapján elmentek a parkba sétálni.
Végig beszélgették a sétát. Fer mindenre kiváncsi volt, ami a lánnyal kapcsolatos. A lánynak is nagyon tetszett Fernando, de nem érezte, hogy szerelmes lenne. Viszont biztos volt benne, hogy meg tudná szeretni ezt a férfit.
- Zsófia!- állt meg hirtelen a férfi és szembe fordult a lánnyal.
- Igen?- nézett döbbenten a spanyolra.
- Tudom- kezdte óvatosan a férfi-, hogy még nem teljesen léptél túl az előző kapcsolatodon.
- Hát valóban nem.
- Viszont, nem tudom, hogy te hogy érzel irántam, de úgy érzem, hogy én képes lennék veled elfeledtetni azt a kapcsolatot- nézett reménykedve a lányra, aki csak mosolygott.
- Szerintem is- válaszolt őszintén
Fernandot átjárta a boldogság. Úgy érezte, hogy nála boldogabb ember nincsen ezen a világon. Tudta, hogy a lány még nem szerelmes, de erre van idejük. Fer reménye szerint nagyon sok idejük. Most azonban csak a jelenben élt. Szorosan odaállt a szeretett lány elé és lassan, édesen megcsókolta. Ezzel megerősítve kapcsolatukat.
|