-          Gyertek velünk. – mondta nyugodtan Luca. – Fernando. Zuhanyozz le, öltözz át, és folytassátok. És ti…- mutatott a szerelőkre. Mindenki csendben figyelt. – Ti takarítsátok fel ezt a mocskot! Munkára!

Mentünk az irodába. Két székben ültünk. Csak mi ketten voltunk az irodában.

-          Látod mit tettél?

-          Én? Te kezdted!

-          Te öntöttél nyakon ásványvízzel!

-          Minek jöttél ide azok után, amiket műveltél? Fernando már nem is szeret téged!

-          És? Idegesíteni még jó!

-          Hehe. Figyelj csak édes, ajánlom, hogy többet meg ne lássalak errefele, mert kicibállak a boxból és valahol máshol verlek meg! Érthető?

-          Jaj, de félek! Arra nem gondoltál, hogy most lehet kitiltanak a Ferrari területéről is téged! Vagy akár az egész Formula 1 területéről?

-          Engem? Miért?

-          Mert leöntötted Stefano-t és Luca-t. A Formula 1 tulaját, Ecclestone-t és Todt-ot.

-          Bocs, de te öntötted le őket!

-          Miattad!

-          Elegem van belőled!

Ekkor nyílt az ajtó, és Stefano és Luca lépett be. Nyakukban volt egy-egy piros törülköző.

-          Hölgyeim. El tudnák mesélni, mi is történt az imént a boxban?

-          Luca. Az egészet ez a kis csitri kezdte! Nyakon öntött vízzel! – kezdte Raqu. Jelentkeztem, hogy elmondjam mi is volt. Bólintott Luca.

-          Nos, igaz, én kezdtem. Nyakon öntöttem. Viszont ő jött ide! Már nincs köze Fernando-hoz. Minek járkál utána? Elég bajt csinált a hoteles dologgal…

-          Hoteles dolog?

-          Bement Fer szobájába, és amikor jöttem a picikkel, mert hallottam a balesetről, Nando kinyitotta az ajtót, és oda állt mögé eléggé hiányos öltözetben. Miatta baleseteztünk Luis-al.

-          Baleset?- kérdezte Luca. Ez ennyire le lenne maradva? Jó, nyugi… Nyugalom.

-          Belénk jött egy kocsi, miközben a reptérre igyekeztünk. Bármi komoly baj is történhetett volna! Luis kezén ott vannak a vágások! Az bizonyíték, ha nem hisz nekem!

Luca és Stef valamit sugdolóztak. Közben én és Raquel gyilkos pillantásokat vetettünk egymásra. Felénk fordultak.

-          Raquel. Úgy döntöttünk, nem vagy szívesen látott vendég a Ferrari-nál. Nem akarunk többet itt látni.

-          Mi?- szisszent fel.

-          Niní. Te pedig itt a Motorhome-ban maradsz. Nem mehetsz be a Ferrari boxba.

-          Értettem.

-          De… Ez nem igazságos…

-          Raquel. Elfáradnál innen?

Felállt, és nyitotta az ajtót. Felipe beesett az ajtón a földre. Ott állt még Luis és még pár Ferraris. Raqu kisétált.

-          Felipe. Szeretnél valamit? – kérdezte tőle Stef. Felállt a kis brazil, majd zavartan kezdett valamit kitalálni.

-          Én… Csak… Az úgy volt…

-          Niní. Tényleg próbáld meg betartani, amit kértünk.

-          Ígérem. Nem megyek a box közelébe!

-          Helyes. Kimehetsz.

-          Sajnálom még egyszer.

Megrázták a fejüket, majd azért nevettek. Kiléptem, és Luis-hoz léptem.

-          Segíts! Meg kell keresni Jean-t és Bernie-t. Bocsánatot kell kérnem!

-          Ez nehéz lesz…

-          Kérlek! Lécci!

-          Gyere…

-          Köszi!- ugrottam a nyakába.

Luis, mint a profik elintézte, hogy találkozhassak velük. Bocsánatot kértem. (Bernie megkérdezte nem akarjuk-e még egyszer a nyilvánosság előtt eljátszani… Khm… Nem-et mondtam nagy tisztelettel)

-          Kösz Luis. Minden elrendezve. Már csak Nando lehordását kell elviselnem.

-          Nem hiszem, hogy olyan komoly lesz. Ma kihajtja magából a pályán, aztán minden oké. Nem lesz este energiája még kiabálni.

-          Remélem, igazad van.

-          Most dühös, de lehiggad.

Kissé megszédültem. Luis egy padhoz vezetett, és mondott valamit, de ekkor már minden elfehéredett. Elájultam…