30. rész
2010.01.01. 20:28
Azt a három napot, amit kórházba töltöttem végig hisztiztem és könyörögtem a dokinak, hogy adja áldását a hétvégére, de mocsok volt és a végén ha megakartam szólalni is egyből mondta, hogy nem. Így némasággal tüntettem. Sebi minden nap bent volt, de megszokta, hogy nem szólalok meg így hozta a laptopját és beült mögém és én meg nézegettem ő mit művel neten. Így olvashattam arról a pletykákról amik régen rólam keringtek. Akkor bosszankodtam rajtuk most már csak nevetek az egészen.
Mikor megérkeztünk Belgiumba hatalmas port kavart, hogy Ádámmal érkeztünk. Egyből mindenki azt találgatta, hogy ki lehet ő talán örökbe fogadott gyerek-e. Sebi cipelte Ádámot egy hordozóba és elég csúnyán nézett a sajtósokra, hogy megtartsák a tisztes távolságot. Tetszett ahogy védelmezte az unokatestvérem.
Szerda reggel kopogásra ébredtem gyorsan mentem ajtót nyitni mielőtt a pasik felkelnek. Báró egyből oda jött a lábamhoz. A támadás óta folyton a nyomomba van.
- Igen? – nyitottam ajtót álmosan.
- Ezeket nézzétek meg mielőtt kiléptek. Kint már most rengeteg az újságíró. – adott a kezembe pár újságot majd távozott is.
Leültem a kanapéra és szembe néztem a saját képünkkel csak ahol egymás kezét fogtuk mintha félbe lenne törve a fénykép. Nem értettem miért jó nekik, hogy megint a szakításunkról írjanak. Fellapoztam az újságot a megfelelő oldalon majd ki is esett a kezemből ahogy a főcímet elolvastam.
„Sebastian Vettel bántalmazta Virág Nortont? „
Állt hatalmas betűkkel az újság tetején. Kellet pár pillanat mire feldolgoztam. Remegett a kezem a dühtől amikor felvettem az újságot, hogy végig olvassam a cikket.
„ Norton nem indulhat a Belga futamon ütésektől eredő sérülések miatt. Sebastian Vettelel együtt hallgatnak a történetről. A szerkesztőségünk kiderítette, hogy míg Virág kórházba volt a férfi folyton mellette volt de Virág nem volt hajlandó beszélni a jelenlétében. Bántalmazta a barátnőjét a német tehetség? Egyik munkatársuk - aki a nevét eltitkolni kívánta – elmesélte, hogy biztos többször is előfordult már, hogy Vettel fenyegette Virágot. Ugyan ez az informátorunk elmesélte, hogy Virághoz a magyar nagydíj után orvost kellet hívni. Megverte volna szerelmét a győzelem miatt? „
Remegett a kezembe az újság a dühtől. Mit képzel magáról? Természetese az a nő írta a cikket akit még az elején leosztottam.
- Kicsim mi a baj? – ölelt át hátulról Sebi és megtartotta a remegő kezeimet, hogy eltudja olvasni az újság cikket. Figyeltem az arcát először meglepetés uralta az arc vonásait majd a düh átsuhant rajta a pánik is majd végül rezzenéstelen arccal adott egy puszit a fejemre ledobta az újságot az asztalra. Oda sétált az ablakhoz ami a főbejáratra nézett kilestem én is rajta a keze alatt. Nagyon sokan toporogtak a hotel előtt.
- Mire jó ez nekik? – sóhajtott. Oda bújtam hozzá szorosan.
- Ne félj, tisztázlak. – adtam egy puszit a szájára. Elmosolyodott.
- Szeretlek.
- Én is szeretlek. – ezt a pillanatot választotta Ádám, az ébredésre. A nagy szemeivel nézett ránk és gügyögött. Oda mentem és felvettem majd vissza sétáltam Sebi ölelésébe.
Ádám érezhette, hogy Basi szomorú mert a kis kezeit oda nyomta a szájához és felnevetett.
- Szereti amikor nevetsz. – mosolyodtam el. – Én is szeretem. – nem mondott semmit csak adott egy puszit a két kicsi kézre meg az orromra.
- Ma ne menjünk ki. Nincs dolga egyikünknek sem. Holnap úgyis ott leszek a sajtótájékoztatón. – mondtam neki, bólintott.
Egész nap Ádámmal játszottunk meg Báróval. Este oda bújtam hozzá és megsimítottam az arcát.
- Tudtad, hogy az arcodra ugyan figyelsz de a szemed színe mindig elárul, hogy milyen kedved van? – néztem bele a szemébe. - Mikor reggel felkelsz olyan világos kék a szemed mint a felhőtlen ég és teljesen tiszta. Amikor beteg vagy, vagy fáj valamid kívül megjelenik egy majdnem fekete árnyalat a szinhártyádon és pici foltok lepik el. – simogattam meg az arcát. – Amikor rám nézel király kék lesz és csillog.
- Mert ahányszor rád nézek boldognak érzem magam. – mosolyodott el.
- Amikor mosolyogsz szívből vagy nevetsz világos akár a tiszta tenger. Amikor folynak a könnyeid akár bánat akár öröm miatt vagy dühös vagy mély kék lesz mint a haragos tenger. – túrtam bele a hajába. – És amikor elönt a vágy és a kéj a akár a felhős eget ellepi a szemed egy fátyol szerű szürkeség. Különleges szemed van, szinte percről percre képes változni ahogy a hangulatod is. Imádom ahogy Ádámmal bánsz mintha csak a saját fiad lenne. Már nem bánnám, ha lenne egy babánk, akkor féltem de most már nem félek. Itt vagy velem. – lehetem egy csókot a szájára.
- Fél év alatt ennyire kiismerted a szemem? Hihetetlen vagy. – döbbent meg.
- Fél év? fél éve amikor csak láttalak a szemedbe voltam elveszve. Még szép, hogy ismerem. – vigyorogtam. – A szemed volt az amin megakadt a tekintetem. Ahogy lekicsinyítőn néztél rám. Azért nyomtam annyira, hogy ne lekicsinylést lássak a szemedben hanem megdöbbenést vagy elismerést. Mindkettőt megkaptam. – mosolyogtam.
- Nem hittem abban, hogy egy nő jó lehet tényleg itt. Bevallom. De ahogy mentél, tudtam, hogy remek pilóta lennél. Mikor megkérdezték a véleményem, hogy kit látnék szívesen magam mellet téged mondtalak. – simogatta meg a hátam. – És lám, itt vagy mellettem.
- Itt vagyok bizony, és melletted is maradok amíg csak élek. – mosolyogtam.
- Legszívesebben arra kérnélek, hogy ne ülj többet kocsiba. De nem teszem, mert magam sem tenném meg. Nem bírnám megtenni. – gondolkodott el.
- Én sem tudom elképzelni, hogy elhagyjam a Forma 1–et. – mondtam. – Ahogy azt sem, hogy téged elhagyjalak.
Reggel nem szívesen keltem fel, mert tudtam mi vár ránk, főleg Sebire. De ő nem mutatta, hogy érdekelné, de a félelmet láttam a szemében csillogni, de nem tettem szóvá. Ádámmal és Báróval mentünk ki a pályára. Báró az összes közelebb osonó újságírót megmorogta amin Sebi csak kuncogott. Nagyon okos ez a kutya, néha még én is meglepődőm mennyire emberi.
A sajtótájékoztatón elmondtam, hogy volt az egész és, hogy mennyire nagy hülyeség amit kitaláltak.
Pénteken Ádám és Báró a motorhome-ba voltak Evaval. Én pedig kint ültem a bokszban Sebi oldalán és figyeltem ahogy ténykedik. De fél szemem mindig az én kocsimon volt amit mindenki meglepetésére Kimi vezetett. Csütörtökön este ért ide, mert előtte Rallyzott. Azt mondta, hogy az én szép és okos kocsikámnak kinyomja a lelkét is. A beszólása óta figyeltem minden mozdulatát amin ő jókat derült.
A két szabadedzés közt Ádámoztunk és kajáltunk, majd, hogy a csütörtöki mondandóm bizonyítsam mielőtt Sebi felvette a bukót megcsókoltam szenvedélyesen. Mikor elhúzódtam láttam, hogy a kamera miket vett. Elmosolyodtam, na ezt magyarázza meg a sok hülye újságíró. Sebi csak vigyorgott és beszállt a kocsiba majd meg is nyerte a szabadedzést.
|