31. rész
2010.01.01. 20:30
(+16 )
Kicsit lecsitult szerencsére a média ebben a pár napban így egész nyugodtan sétáltunk ki a szombati nap teljesítésére.
Ahogy beléptünk a Red Bullhoz elfogott egy rossz érzés, amit nem tudtam hová tenni. Próbáltam nem mutatni Sebi előtt így bezárkóztam a szobámba amit most Kimivel osztottam meg. Mindenhol autós újságok hevertek és szanaszét dobált ruhák. A laptopja is bekapcsolva ott volt az asztalon, igaz, hogy elvolt hajtva de a női kíváncsiság dolgozott bennem. Letettem Ádámot az ágyra és oda ültem a laptop elé és felnyitottam. Teljesen megdöbbentem mert egy neves ékszerkészítő oldala volt megnyitva.
- Hát te mit csinálsz? – lépett be Kimi.
- Kinek készítetsz ékszert? – támadtam egyből el. Értetlen arcot vágott majd ahogy a gépre esett a pillantása elmosolyodott.
- Semmi közöd hozzá. – vette fel a jég álarcát.
- Kimi figyelj, ha egy nőnek csináltatsz ékszert akkor jobb szólni nekem és segítek. Tudod én is nő vagyok. – mutattam végig magamon nevetve.
- Volt már hozzá szerencsém, hogy tapasztaljam. – vigyorodott el.
- Megígérted! Kussolj! – löktem meg. – Nem kéne még egy botrány a héten.
- Nyugi eddig se árultalak be, még Sebnek sem! – tárta szét a karját.
- Ne is! Szóval, kinek lesz az ékszer? – fontam karba a kezem.
- Valamit valamiért. – mondta zsebre tett kézzel. – Ha elmondom neked kinek lesz elmesélek mindent Sebnek. – rántotta meg a vállát.
- Nem szeretlek. – hisztiztem be.
- Ki mondta, hogy én igen? – nyújtott nyelvet mint egy ovis.
- A csúfolkodás ovis szokás! – nyújtottam én is nyelvet.
- Az utánzás meg majom szokás. – dőlt a falnak. – Nem kéne felnőnöd lassan? Ez már nem a játszótér ahol ha meghúzzák a hajad szaladsz anyuhoz és majd ő elrendezi.
- Na megszólalt a bölcs Räikkönen. – sóhajtottam fel. – Bort iszol és vizet prédikálsz.
- Én bort nem iszok. – húzta el a száját.
- Vizes se nagyon. – nevettem.
- Inkább már akkor energia ital. – ült le a fotelbe azt nézve ahogy én tisztába teszem a babukát.
- De az egészségtelen és még hülye íze is van. – húztam fel az orrom. – Ugye Ádi? – simiztem meg a pociját.
- Ezt az elméleted már kifejteted a főnökeidnek is? - érdeklődött.
- Nem. – rántottam meg a vállam majd a teli pelust összehajtva oda dobtam Kiminek akinek a szeme se rebbent elkapta és a kuka felé dobta.
- Akkor azért lehetsz még a pilótájuk. – nevetett. – Viszont ez a húzás bosszút kíván. – sétált felém gonoszan vigyorogva.
- Mit szeretnél? – néztem rá lenézően. Felkapott a vállára és bevitt a fürdő részbe majd megnyitotta a hideg vizet. Én már sikongattam, csíptem, rúgtam, haraptam de berakott a hideg vízsugár alá.
- Szólj ha rájöttél arra, hogy egy nőnek, hogy kell viselkednie. – húzta ki magát majd elhúzta a kabin ajtót és kivonult.
- Rohadj meg! – ordibáltam ahogy kimásztam a hideg víz alól. Elkezdtem vacogni mert eleve sem volt a levegő olyan meleg. Kiléptem a szobába ahol Sebi az ajtónak dőlve figyelt engem.
- Hol van az a … az a szemét? – dühöngtem. – Hol van Ádám? – vettem észre a hiányát.
- Az a szemét elvitte Ádámot sétálni míg te hideg zuhanyt vettél. – vigyorgott. – Észre vetted, hogy mióta velünk van a pici, apró csókokon kívül semmi nem történt köztünk?
- Igen észre vettem, de remek ok arra, hogy bizonyítsd azt a tényt, hogy nem csak ágymelegítőnek tartasz. – húztam ki magam. Az igazság az volt, hogy hiányzott a vadság és a szenvedély, de ezt soha nem vallanám be neki.
- Én tartanálak téged? Te csavartad el az én fejem Cicus! – lépett közelebb. – És ha azt mondom, hogy te tartasz engem ágymelegítőnek? – vigyorgott gonoszan.
- Akkor nincs igazad. Bááár… - játszottam az elgondolkodót.
- Bár? – állt közvetlen elém. Elfordultam tőle, majd lekaptam a vizes felsőm és a melltartóm. Kigomboltam a nadrágom és kiléptem belőle majd a bugyimból is. Meztelenül sétáltam oda a szekrényemhez ahol a csapat ruháim voltak szerencsére a mostani versenyen is.
- Most direkt szívatsz, igaz? – suttogta Sebi a fülembe.
- Nem tudom miről beszélsz. – néztem továbbra is a szekrény tartalmát. Előszedtem egy térdig érő csapat mintás szoknyát és egy pulcsit és pont a legjobbkor kopogtattak az ajtón.
- Seb gyere 5 perc és kezdődik a szabadedzés. - hallottam meg Kimi kaján hangját az ajtót túloldaláról. Összebeszéltek ellenem, kis piszkok.
- Hát mégis hagynom kell, hogy felöltözz. – sóhajtott majd ellépett mögülem. Minden szégyenlőség nélkül megfordultam még mindig meztelenül és szépen lassan felvettem a szoknyát és a pulcsit felhúztam a dekoltázsom tetejéig. Összeszedtem a vizes ruháimat és bedobtam az egyik overál zsákba.
- Remélem tisztában vagy vele, hogy nincs rajtam semmi fehérnemű és végig így fogok állni a bokszban a hátad mögött. – léptem oda hozzá majd megcsókoltam.
- Te egy nagyon-nagyon gonosz nőszemély vagy, ugye tudod? – sóhajtott becsukott szemmel.
- Tudom. – rántottam vállat. Így kell hátrányból előnyt csinálni. Oda sétáltam a baba cuccokhoz és a táskát a vállamra akasztottam majd elsétálva mellette kimentem. Kimi kint a szembe falnak dőlve végig nézett rajtam.
- Hol vannak a vizes ruháid? – érdeklődött.
- Az overálod zsákjában, szóval azt hagyd is ott. – villantottam egy mosolyt.
- Tangád is? – vigyorgott viccelődve.
- Francia bugyi volt rajtam és ide az is. – válaszoltam komoly arccal. Végig nézett rajtam majd megköszörülte a torkát és a kezembe nyomta Ádámot. Elsiettem Evanak leadni a picúrt és követtem a fiúkat a bokszba. Felültem a szerelő pultra és keresztbe tettem a lábam. Sebi éppen akkor vette a bukóját de megállt a mozdultba ahogy meglátta mit csinálok. Sóhajtott párat majd gyorsan célba vette a kocsiját. Feltettem a fülest amin hallom a rádiózását.
- Mi a probléma? – kérdezte tőle a mérnöke
- Kiakaszt az asszony. – morogta bele a rádióba amitől elkapott a nevetés.
Ahogy elkezdődött az edzés átsétáltam a főnök mögé és onnan figyeltem tovább.
Sebinek már a 4. rontását játszotta vissza a TV.
- Mi van veled? Ennyit egy hét alatt nem rontasz! – faggatta a mérnöke. Christian megfordulva rám nézett még láthatta az ördögi mosolyt az arcomon.
- Virág, nagyon remélem, hogy nem hancúroztatok az edzés előtt és az miatt nem tud koncentrálni. – nézett rám fenyegetően. Ha megtörtént volna, hogy halál biztos kézzel vezetne, nevettem magamba.
- Nem, dehogy. Nem feküdtünk le az edzés előtt nyugi. – mosolyogtam rá.
- Baj van! – jelentette be Sebi a rádión. – Megy el a szervo.
- Gyere be. – kapta az utasítást. Átsétáltam a pulthoz ahol eddig voltam. Basit betolták a bokszába majd ki is szállt lekapta a bukót és a maszkot majd le is vágta mellém a pultra. Megfogta a kezem és elkezdett húzni hátra a mérnöki szobák felé.
- Most mégis mi a bajod? – mosolyogtam angyalian miközben bezárta mögöttem az ajtót.
- Te vagy a bajom! Az örültbe kergetsz! – megfogta a fenekem és felemelt. Automatikusan kulcsoltam a lábam a derekára. Oda vitt az asztalhoz majd nemes egyszerűséggel rátett. Elmosolyodtam azon, hogy mennyire nem bírja nélkülem. Lehúztam az overál cipzárját és kiszabadítottam a férfiasságát a tűzálló ruhából. Végig dőltem az asztalon és egyből nyúlt is a pulcsim cipzárja után. Feltettem az asztal szélére a lábam és lerántottam magamhoz egy csókra amibe belesikoltottam mert megéreztem magamban.
- Miért csináltad? – rendezte el a ruháját mellettem az asztalon ülve.
- Mit? Azt, hogy húztam az agyad, hogy bakizz? – kérdeztem vissza. – Mert kiszedtem az orvosból, hogy te kérted azt, hogy erre a futamra tiltson el. Nem kell magyarázkodnod, tudom, hogy féltesz hiszen a csont épphogy beforrt. De ilyet többet ne csinálj, mert pont ez az ami már a pályára is komolyan kihat. És nem akarom, hogy az jusson eszembe mikor a közeledbe megyek a pályán, hogy „Az ott Sebi nem akarok pontot elszedni tőle.” hanem az, hogy „ Ott van Vettel vagy a csapattársam, akit megkell előzzek, hogy bizonyítsam jobb vagyok.” – bújtam oda.
- Értem és sajnálom. – sóhajtott. – Nagyon féltelek. – váltottunk egy utolsó csókot majd mennie kellet időmérőre.
|