Utoljára belenéztem a tükörbe a hotel szobában. A hajam eddig majdnem a derekamig ért de most annyira kicsi lett, hogy a fülem is alig takarja és lett frufrum ami 10 éve nem volt. Egy fekete nyakba kötős térdig érő ruha volt rajtam. Elindultam le a végzetem felé. Tudtam, hogy Sebi nagyon megfog lepődni.

Ott ültek Kimivel a bárpultnál beálltam mögéjük előttük már több pohár is volt.

- Szép estét az uraknak. – szólaltam meg. Kimi csak egy pillantást vetett rám Sebi éppen magyarázott így oda sem nézett.

- Hello. – vetette oda Kimi. Ennyit arról, hogy nem iszunk sokat ma.

- Mi van kihagytok a piálásból? – fontam össze a kezeim a mellkasom előtt.

- He? – nézett ismét hátra Kimi. Sebi még mindig nem tisztelt meg a figyelmével. Kimi már lassan egy perce engem nézett. – Te Seb vagy sok volt valami vagy levágatta az asszony a haját. – bökte meg.

- Micsoda? – fordult meg Sebi is végre. Tátott szájjal nézett engem. – Miért? – vágott szomorú fejet.

- Mert lázadok és tüntetek ellened. Főleg, hogy nem is figyelsz az emberre. – játszottam a hisztist. – Nem azt beszéltük, hogy nem iszunk sokat?

- Nem ittuk sokat! – kérte ki magának Kimi. Meglöktem egy picit és ha Sebi nem kapja el lefordul a székről.

- Nem mi? – néztem rá hülyén. Elmentem megkeresni Christiant mert kíváncsi voltam az ő véleményére is. Mire vissza értem egy agyon plasztikázott nő ült köztük és valamin nagyon nevettek.  Éppen Sebi mellkasát simogatta.

- Látom nem kellek ide, jól szórakoztok. – álltam meg mellettük. A csaj végig nézett rajtam undorral az arcán. – Látom szeretitek a szilikon, mert ez a nő talán 5% hús lehet. – húztam el a számat.

- Ugyan már ne hülyéskedj.  Tudod, hogy téged szeretlek. – akart oda húzni Sebi magához.

- Hát nem látszik. – löktem el és arrébb oda mentem a pultos sráchoz és kikértem 2 pohár Jack Danielst. Lehúztam majd távoztam a hotelből mielőtt utánam tudtak volna jönni. Fogtam egy taxit és a legközelebbi szórakozóhelyre mentem ami egy nightclub volt. Tudtam, hogy itt nem fognak keresni.

A sokadik pohár után már én is táncoltam az egyik rúdnál.

- Mit művelsz gyere le! – próbált meg lerángatni valaki.

- Hagy békén azt se tudom ki vagy! – rúgtam egyet felé amitől elestem. Felmászott az emelvényre és ölbe vett.

- Jenson vagyok te bolond nő! – rázta a fejét. – Mit művelsz itt? Miért nem bulizol te is inkább a csapatod hotelében? Mennyit ittál?

- Táncoltam éppen, ha nem vetted volna észre! Nem akarok oda vissza menni! Hááát azt hiszem sokat. – kuncogtam immár csukott szemmel a karjai közt. Érzékeltem még, hogy beül velem egy kocsiba de már félálomba voltam.

Másnap reggel iszonyatos fejfájással ébredtem. Oldalra fordultam ahol Sebit sejtettem de helyette leestem az ágyról.

- Hogy az a … - nyitottam ki nehezen a szemem és felültem. Egy ismeretlen szobába voltam. Kezdett vissza térni az emlékezetem emlékeztem, hogy egy rúdon táncoltam amikor Jenson elhozott.

- Jó reggelt. – guggolt oda mellém frissen egy cappuccinóval a kezében. – Nem tudom mit szoktál reggelente inni, de a paddockba cappucciónat szoktam látni a kezedben. – magyarázta.

- Tökéletes lesz köszi. – mondtam rekedt hangon. – Mennyi az esélye, hogy a tegnap estét megúszom minden nélkül? Köszi, hogy elhoztál. – masszíroztam a fájós fejem.

- Semennyi, mert míg Sebastiant hívtam, hogy itt vagy lementem és televannak vele az újságok. – vigyorgott. – Azért nem vagy semmi táncba.

 - Jaj inkább fogd be! – vágtam hozzá a párnát. – Szóltál Sebinek? – amit kapni fogok azt nem teszem ki az ablakba.

- Igen, már úton van ide érted. Elvinnélek én is, de nem kéne a sok pletyka. – mosolygott.

- Megörülök tőletek. Miért nem tudtok olyanok lenni ahogy az ember elképzeli titeket? – ráncoltam a homlokom.

- Miért milyennek kéne lennem?

- Beképzelt, egoista, nagyravágyó kukinak? – kérdeztem vissza.

- Ezzel a kocsival nem sok értelme lenne beképzeltnek lenni. – rántotta meg a vállát miközben ajtót nyitott.  Én felmásztam vissza az ágyra és magamra húztam a takarót mintha az megvédene Sebi leszidásától.

- Szia Napsugaram, tudod, hogy aggódtam? – ült le mellém az ágyra és megölelt. Eltátottam a számat.

- Szia, mi…mii..mi van? –dadogtam a meglepetéstől. – Semmi leszidás?  Semmi felelőtlen vagy megszólalás?

- Nincs jogom ezt mondani, mert én viselkedtem először hülyén és miattam mentél el onnan. – adott egy puszit. – Hoztam neked váltás ruhát. – adta át a táskát majd kivonult a szobából és becsukta az ajtót. Gyorsan átöltöztem és még mindig nem hittem el, hogy ennyivel megúszom a tegnapot.

Sajnos tényleg nem úsztam meg ennyivel, mert főnököm 10 percig ordított velem. Aztán megdicsérte a piercingem az orromba amiről nem tudtam, hogy került oda de nem is érdekelt mert tetszett és Sebinek is. 

Pár nap múlva már egy fotózáson és reklám forgatáson voltunk.

- Mit is reklámozunk? – kérdeztem Eva-t aki ott ült velem a sminkszobában.

- A Red Bull energia italt. – mondta vigyorogva.

- De jó.. Reklámozzam pedig utálom. – nevettem a helyzeten.

- Itt lesz az RB fejese is, szóval nem kéne ezt mutatnod. – vigyorgott még mindig.

- Csodás. – sóhajtottam.

- Viszont legalább ott lesz veled Sebi és úgy rendeztem, hogy neked nem kell belőle innod. – mosolygott kedvesen.

- Mondtam már, hogy imádlak? – nevettem.

- Mintha említetted volna. – nevetett ő is. Nem voltam, most nagyon sminkelve szerencsére és a rövid hajam is csak kihúzták egyenesre.

- Kezdhetjük? – léptem ki a szabadtéri forgatásra mosolyogva. Mindenki ott volt már. Szerencsére csak annyi volt az egész, hogy a teszt pályán a boksz felé Sebivel sétálni kellet  Red Bullal a kezünkbe meg overálba. Majd be a kocsiba és ott eljátszani egy versengést ami viszont vicces volt mert megvolt szabva, hogy 100 fölé nem mehetünk. Majd átöltöztünk és egy buli helyszínen ültünk a pultnál Red Bullt iszogatva illetve csak Sebi. Megelégedtek azzal, hogy a mélyen vágott felsőmön nagy betűkkel díszelgett a Red Bull felirat. Majd csináltak még pár képet. És összevágták az egészet.

3 napra tudtam csak haza menni Vikihez mert Ádámot haza vittük magyarba.

- Miniszoknya ki ne maradjon! – kiabáltam Vikinek aki jött velem az Olasz nagydíjra.

- Nem fog! – nevetett. Nem repültünk hanem autóval vettük irányba a napsütötte Olaszországot. Csak mi mentünk ketten csajok és Báró persze. Ezen a hétvégén Vikivel laktam egy szobába és Sebi száműzve lett most mellőlem. Sajnos Kimi rallyzására nem tudtunk kimenni mert akkor volt a reklám forgatás, de megbeszéltük vele, hogy ahogy időnk engedi egyszer mindenképpen elmegyünk, hiszen nagyon jól ment neki a Rally is.

Eléggé hiányzott Ádám és ahogy láttam Sebinek is.  Szerencsére gyorsan megunták a rúdtáncos storyt is az újságírók. Csak egy nő feszegette még mindig a témát és az egész éltünket. De most nem tudott semmibe sem belekötni. Ismét Sebi nyerte meg a futamot és az időmérőt is. Én ismét csak második voltam. Már csak 3 verseny és vége ennek az évadnak. Életem első Forma 1-es évadának.