17. rész - Meglepetés
2010.01.03. 20:53
- Hát bocsi, de nem gondoltam, hogy 25 évesen… azt mondtad, volt már hosszabb távú kapcsolatod, azzal az… Erick nevű sráccal, ezért lepődtem meg.
- Odáig vele sem jutottam még el, mire megtörtént volna, kiderültek a stiklijei. Engem viszont az lepett meg, hogy kiakadtál a tegnap estiek miatt, hiszen te is fiatalabb vagy nálam negyed évvel és 2 nappal, mégis le akartál kapni.
- Erre inkább, ne emlékeztess, ha megkérhetlek. – Állt fel a fiú a fotelból.
- Ne haragudj, nem akartam benned lelkiismeret furdalást ébreszteni, csak eszembe jutott. Tudom, hogy Catherine-t szereted, és ezt már milliószor megbántad. Sajnálom.
- Spongyát rá, rendben? Inkább hangolódjunk rá az esti partira!
- Igazad van, hangolódjunk! – Ezzel a lány egy pillanatra abbahagyta a ruhaválogatást, és a telefonján benyomott egy kis Techno-t. – Szerinted melyik legyen? A türkiz mini ruha, vagy a fekete bőrnaci ezzel a fekete pánt nélküli toppal? Melyiket vegyem fel?
- Én ezt így nem t’om eldönteni, csak úgy, ha felveszed, úgyhogy menj öltözni!
- Rendben. – 5 perc múlva ki is jött a fürdőből a türkiz ruhában, s körbefordult párszor barátja előtt, aki tágra nyílt szemekkel vizslatta, méregette őt.
- Nem rossz, nem rossz, de azért megnézném rajtad a másik variációt is. – Újabb 5 perc elteltével jött ki újra, ebben a ruhában azonban vonzotta a srác tekintetét.
- Na, ez milyen? – Fordult körbe megint Heikki előtt.
- Ez……… szexi, de jó lenne hozzá egy nyaklánc. Ebben gyere, tuti mindenki téged fog bámulni, egyszerűen csodálatos vagy benne.
- Azt akarod, hogy mindenki engem nézzen?
- Nem, csak ez a szerelés akaratlanul is rád vezérli a tekinteteket, az enyémet biztosan.
- Ezt csak azért mondod, mert barátok vagyunk, és nem akarsz megbántani!
- Lehet, de az tagadhatatlan, hogy jól mutatsz benne. Na jó, keress hozzá gyorsan néhány kiegészítőt és menjünk le, mielőtt még újból felkel a nap. – Gyorsan keresett is Laura egy hasonló színű nyakláncot, s egy fekete babacipőt, így már mehettek is le a bárba. Mindenki a táncparketten ropta, amikor megérkeztek, ők azonban nem mentek táncolni, inkább kértek maguknak a pultnál egy üveg pezsgőt. A koccintás után szinte szünet nélkül ürítették poharaikat, egészen addig, míg az üvegből el nem fogyott az összes pezsgő. Ezután már elmerészkedtek táncolni, jó hangulatuknak köszönhetően kiválóan is ment nekik. A nagy embertömeg miatt nem is kellett egy órának eltelnie, s máris olyan meleg lett, akár a pokolban. A lány meg is mondta legjobb barátjának, kimegy levegőzni a teraszra, mert ő ezt nem bírja. Ki is kért egy pohár vodkát és kiment. Ezt viszont észrevette Nico Rosberg, aki rögtön utána eredt. Laura gyönyörködött a csillagos égbolt szépségében mikor megijesztették.
- Hát te meg mit keresel itt kinn ebben a farkasordító, fagyos hidegben? Meg fogsz fázni!
- Szia! Ne aggódj, jól bírom a hideget, elegem volt a benti forróságból, így kijöttem.
- Biztos vagy benne? –ölelte át Nico hátulról- Akkor miért kell neked az pohár itóka?
- Mert szomjas vagyok, azért iszom vodkát- Nézett a fiúra, majd felhajtotta a poharat.
- Szomjoltásra a vodka nem alkalmas, hozok neked inkább egy pohár vizet.
- Nem kérek vizet! Igyál meg velem még egy pohárral kérlek! Hozz még egyet!
- Jól van, hozok. – Engedte el a lányt, majd indult be a pohárral a pult felé. Tudta, ha ezt is megissza, részeg lesz, már így is ivott elég sokat, ráadásul Laura sem tűnt túl józannak, de valamiért mégis kikérte az italokat, utána pedig ment is vissza mellé a terasz egyik sarkába.
- Itt is vagyok édesem, ja és itt a vodkád. – Nyújtotta át neki egy csók kíséretében.
- Köszönöm szépen. – Mosolygott rá szépen. – Nico, szeretnék valamit megbeszélni veled.
- Rendben, mondd csak, hallgatlak. Mi ez a komolyság? – Nézett a lányra.
- Szeretném, ha mindent, ami tegnap, meg ma történt, elfelejtenénk, mert nekem ez nem jelent semmit, és egyszerűen lépjünk túl rajta.
|