Azon a kellemes kis szerda éjszakán nagyon sokat nevettünk. Én nem igazán szálltam be a játékba, mert nem akartam, hogy erősebben eltalálják a hasamat. Féltettem a babákat. De azért a többieket vicces volt látni, ahogy fedezékbe vonulnak, settenkednek a másik mögött, vagy éppen lelövik egymást a kis festékgolyókkal.

Néha-néha Nando odasettenkedett mellém és nyomott a fejemre egy-egy puszit, majd visszament harcolni. Amennyire a srácok beleélték magukat az egész háborúsdiba, hát azt nem lehet leírni! Mint a kisgyerekek!

Ez a jó hangulat egész héten-hétvégén kitartott. Rami, Toni és Atte velünk maradtak a hét további részében is, amikor a srácainknak dolguk volt, ők szórakoztattak minket.

Szombat este a póker után a többiek elmentek bulizni. Én a szállodában maradtam és pihiztem. Aznap sem éreztem magam valami jól… Kíváncsi voltam, hogy Nando milyen állapotban fog hazatérni, tartottam egy kicsit a finnek hatásától. Nem is csalódtam bennük, mert Nanonak még vasárnap reggel 9-kor sem volt se híre, se hamva. Átbaktattam Kimiékhez és bekopogtam.

-         Szia! – köszöntem Bettinek, amikor ajtót nyitott. Elég kómás volt, mit ne mondjak. – Nem láttátok Fert? Még nem ért vissza.

-         Öööö, nem, nem láttuk. – zavarodott meg a Sötét Lyuk. – Amikor mi eljöttünk a klubból, Fer már nem volt ott. – sütötte le a szemét. Valami nem stimmelt.

-         Mit titkolsz előttem? – kérdeztem tőle nyugodtan.

-         Semmit. – villant meg a szeme. – Vagyis az a kérdés, hogy TE mit titkolsz Nano elől?

-         Mi van? – hökkentem meg.

-         Majd megtudod. – csapta rám az ajtót. Hmm.. A legjobb barátnőm. Köszi, ez igazán jól esett. Puffogva levonultam reggelizni, úgy döntöttem, hogyha valaki akar valamit, keressen meg. Levágtam magam egy asztalhoz és megrendeltem a kaját. Kicsit később Sebi és Szabus csatlakozott hozzám.

-         Jéééé, ti még szóba álltok velem? – kérdeztem fanyarul.

-         Miért ne állnánk szóba veled?? – hökkent meg Szabina. – Azért, mert Fer mérges rád, mi még nem vagyunk azok!

-         Bizony! Nem hiszünk annak a kis cafkának! – tette hozzá Sebi.

-         Na! Most mondjátok el, hogy miről van szó! Eddig csak annyit tudok, hogy Fer nem jött haza, Betti rám vágta az ajtót, most meg azt mondjátok, hogy Nano mérges rám. Ja, és valami cafkát is említettetek. – néztem rájuk kérdőn és eléggé felpaprikázva.

-         Oké. – kezdte Sebi. – Először is nyugodj meg, ezzel csak ártasz a babáknak. Nos, tegnap este a klubban megjelent Jenni Kessler, Fer egy régebbi barátnője. Mutatott pár képet, állítólag rólad, ahol más pasikkal vagy együtt egy tengerparton. A képeken akkoriak a dátumok, amikor éppen külön voltatok. Persze csak hátulról voltál lefotózva, de teljesen úgy néz ki mégis, mintha te lennél rajta. Ezen húzta fel magát. Azt hiszi, hogy a gyerekek nem is tőle vannak, csak rá akarod tukmálni magad és a tesóidat.

-         EZ HÜLYE!!!!! És hol van most??? – háborodtam fel.

-         Itt, mögötted. – felelte egy jeges hang. Megfordultam. Fernando dühtől villogó szemekkel nézett rám. Mellette pedig ott van az a kis kurva, aki már 2005-ben sem volt valami szimpatikus nekem. Önelégülten vigyorgott. Robert és Kimiék is megérkeztek velük együtt.

-         Láthatnám azokat a képeket? – kérdeztem a kiscsajt. Készségesen átnyújtotta a paksamétát. Belenéztem a mappába és megnéztem őket. Ferről tudomást sem vettem. Gúnyos vigyorra húzodott a szám.

-         Drága egyetlen férjecském. Mondd csak, amikor a fenekemet kényeztetted, láttál rajta egy három darabból álló anyajegy-csoportot?? – érdeklődtem dühtől visszafojtott mosollyal az arcomon.

-         Nem. – felelte meghökkenve, hogy ez hogy jön ide. Éppen ettől volt teljesen őszínte a reakciója.

-         Köszönöm. – mosolyogtam még mindig hűvösen.

-         Mégis mit? – paprikázódott fel újra és megragadta a karomat.

-         Gondolom nem nézted meg jobban a képeket… A csajt, akinek engem állítottak be, mindegyik képen van egy kis szépséghibája: mégpedig három, egymáshoz közel álló anyajegy a fenekén. Nesze. – dobtam oda neki a képeket. Álmélkodva nézett és elég zavarodott lett.

-         Feeeeer, ugyan mááár… Ne engedd, hogy ez megzavarjon. A kis feleséged biztos, hogy megcsalt. Ki tudja, hogy előtted már hány pasival feküdt össze?? Mégis hogy bízhatsz benne? – nyávogta Jenni, de rossz lóra tett.

-         Tudod mit, drága? – szóltam hozzá a lehető legnézőbben. – Csakhogy tudd, nekem Fernando volt az első férfi az életemben. – a férfiblokknak leesett az álla. – Amikorra pedig a képek dátumozva vannak, nem a tengerparton süttettem a hasamat, hanem orvosi vizsgálaton voltam a nőgyógyászomnál. Tessék, itt a terhességi kiskönyvem – vettem elő a tatyómból a darabot és azt is levágtam az asztalra. – meg lehet benne nézni.

-         JENNI!! – fordult immár a kis ribanc felé Fernando dühösen. – TAKARODJ INNEN!! – ordított rá. A kis cafka első szóra elvonult.

-         Csodás. – mosolyogtam, miközben az ereimben megfagyott a vér. – Tudod Fernando, tőled azért többet vártam volna. Nem hittem, hogy ennyire féltékeny vagy. Bár az még mellékes dolog. Nem hittem volna, hogy ennyire nem bízol bennem és ha valami bajod van velem, nem hozzám fordulsz először. – lesütötte a szemét. – Én még az életben nem hazudtam neked, mégis annak a kis kurvának első szóra MINDENT ELHITTÉL!!! – ordítottam már én is a végét. Azzal felálltam és otthagytam az egész társaságot.

-         Noooncsi! – sietett utánam és próbálta megfogni a karomat, de leráztam magamról.

-         Hagyjál békén! – fújtattam és mentem tovább sietősen, mígnem összejött, amit hétfőn megúsztam: elájultam.