Nehezen fejezt�k be a cs�kot. Sok�ig j�tszottak egym�ssal az ajkaink, hiszen r�gen nem tal�lkoztak. Ebbe az egy cs�kba s�r�tett�k az elm�lt 4-5 nap minden �rz�s�t: a m�sik k�nz� hi�ny�t, d�h�t, visszafojtott szenved�lyt, az egym�s ir�nt �rzett szerelm�nket. M�gis, mindezek ellen�re, Fer hihetetlen�l gyeng�d volt velem, �reztem, ahogy a k�nnyei v�gigcsorognak az arc�n.

Egy v�gtelen lass� mozdulattal a pocakomra helyezte a tenyer�t �s simogatni kezdte. �dv�z�lte a kicsinyeinket. Miut�n az ajkaink elv�ltak egym�st�l, a hasamhoz hajolt �s puszilgatni kezdte. Belet�rtam a haj�ba, erre abbahagyta a puszi-osztogat�st, �s szorosan a hasamhoz tartotta a buksij�t. Nem sz�lt semmit, csak m�lyeket l�legzett. Lassan megnyugodott.

-          Meg sem �rdemellek titeket. – s�hajtott fel.

-          H�t az biztos. – h�ztam mosolyogva az agy�t.

-          H����. – pillantott fel r�m hamisk�s tekintettel. – Szemtelenkedik a h�lgy? Err�l nem volt sz�.

-          Pedig a szemtelens�g a „csomaghoz” j�r. – nevettem r�, majd elkomolyodtam. – Hi�nyozt�l. – csordult le egy k�nnycsepp az arcomon. Rajtam most j�tt ki a fesz�lts�g. – T�bbet ilyet nem csin�lj. – erre belen�zett a szemembe.

-          Nem fogok. Meg�g�rem! – azzal let�r�lte a k�nnyeimet az ujj�val. Hirtelen f�ld�nt�li mosoly t�nt fel az arc�n. – Gondolkodt�l m�r neveken?

-          Igen… - pirultam bele a k�rd�sbe. Magam sem �rtem mi�rt.

-          Elpirult�l. – nyugt�zta � is. – Mi�rt?

-          Nem tudom. Csak �gy. – vontam v�llat, majd m�gis folytattam. – Vagyis… - egyre jobban elpirultam.

-          Hmm… Csak nem kiv�lasztottad a neveket? – nevetett fel. – Hallhatn�m �ket?

-          �hm… - pirultam tov�bb. – Clara Sofia �s Nora Ang�lica.  – ahogy l�ttam, megd�bbentettem a v�laszt�sommal. – Nem tetszik? – k�rdeztem megszeppenve.

-          Te teljesen spanyol neveket adn�l a l�nyainknak? – �gy l�ttam meghat�dott. Megnyugodtam. B�lintottam egy picit. – Csod�latos vagy! – cs�kolta meg a kezemet. – A nevek pedig… Clara Sofia Alonso �s Nora Ang�lica Alonso… Tetszik! – vigyorgott r�m teli sz�jjal. – Nagyon j�l v�lasztott�l dr�g�m! – �s miel�tt v�laszolhattam volna, kiv�g�dott az ajt�. A Kiskakas robbant be rajta. Teljesen led�bbentem.

-          H�t te meg mit keresel itt? – k�rdeztem t�le meglepetten.

-          �n k�rlek, elk�s�rtem a f�rjedet, mivel teljesen mag�ba volt zuhanva. Kellett egy j�zan ember mell�. – elr�h�gtem magam, persze pr�b�ltam k�h�g�snek �lc�zni.

-          �s pont t�ged osztottak be mell�? – Fer is felkuncogott. – Egy�bk�nt nem Szabus miatt volt�l ilyen �nzetlen?

-          R�szben. – pirult el �s letelepedett mell�nk az �gyra. – M�r nagyon-nagyon hi�nyzott nekem. De ezt a t�kfejet sem akartam egyed�l elengedni.

-          T�nyleg te vagy a mi kis Ty�kany�nk Sebi Baby! – mosolyogtam r� �s adtam az arc�ra egy puszit. Ekkor l�pett be Szabus �s Betti. Megtorpantak a n�pgy�l�s l�tt�n.

-          Van m�g hely az �gyon! – invit�lta �ket Fer a fekv�helyre. A csajok is letelepedtek, Szabus term�szetesen Sebi �l�be. Egyb�l �t�lelt�k egym�st �s simogatt�k a m�sik karj�t. Sz�pek voltak egy�tt, na!:D

-          Gondolkodtatok m�r, hogy mi lesz a kutyus neve? – k�rdezte Sebi Baby.

-          �t is elnevezted m�r? – fordult fel�m Nano vigyorogva.

-          Igen. – b�lintottam komolyan.

-          Esetleg vel�nk is megosztan�d? – �rdekl�d�tt Bene.

-          Ha m�r ilyen sz�pen k�ritek… - h�ztam tov�bb az agyukat. Erre Szabus hozz�m v�gott egy p�rn�t.

-          Naaa! – horkant fel Fernando. – Ezzel az�rt m�r vigy�zzunk!

-          Nando! Ennyit�l semmi baja nem lesz a bab�knak! – nyugtattam le egy arcsim�t�ssal. Az�rt m�g f�jtatott egy kicsit. – �lyen felf�jt arccal �gy n�zel ki, mint egy j�llakott �vod�s, aki �ppen a desszert miatt duzzog. – nevettem r�, m�g a t�bbiek felkuncogtak.

-          Sz�val? – k�rdezte sz�vem szerelme a figyelem elterel�se k�ppen. – Milyen nevet v�lasztott�l a kutyusnak?

-          Man� lesz a dr�ga. – vigyorogtam el. Mindannyian r�n�ztek a k�ly�kre.

-          Illik hozz�! – mosolygott Szabus. Majd elkomorodott. – Mikor indultok vissza? – fordult Sebihez.

-          Kb. f�l �ra m�lva. – szomorodott el � is. – Nem j�tt�k m�gis vel�nk?

-          Nem, a Jap�n nagyd�jat kihagyjuk. Van egy kis dolgunk. – adott v�laszt a k�rd�sre Szabus.

-          Figyi, ha szeretn�l, akkor nyugodtan menj! – aj�nlotta fel a S�t�t Lyuk.

-          Igen, �n itt maradok Bettivel, te k�s�rd el a Ty�kany�t, nehogy valami orbit�lisan antidivatos ruh�t h�zzon a habtest�re. – vigyorogtam a harmadik harmadra. Miel�tt v�laszt adhatott volna, cs�ngettek.

-          V�runk valakit? – k�rdezte Fer meglepve.

-          A fut�rt! – ki�ltottunk fel egyszerre a l�nyokkal.