24. rész

  2010.01.26. 14:40

- Képzeljétek el egyszer bement a TESCO-ba és majdnem szétvert egy öreg nénit. - mesélte Tom a pilótáknak Alejandra álmok futásait, egy nagy asztal körül ültek eredetileg pókerezni akartak de aztán mindenki elkezdett sztorizgatni. - Na igen az úgy volt hogy a néni egy olyan ötven körüli nem tudott elmenni Alejandra mellett pedig volt vagy egy két méteres hely, de nem, az direkt ott akart elmenni, jó először Alejandra alrébb ment aztán még alrébb még alrébb de ez a néniek nem volt elég jó és felpofozta Alejandrát hogy hogy lehet ennyire érzéketlen meg tuskó meg minden. És akkor ilyet szól a Handra " Gyere ki nyanya az üzlet elé és péppé verlek! ". Aztán kiment az üzletből és megvárta az ajtó előtt, te az úgy szétverte.
- Álmok futó hajlamok de csak rá kell nézni. - mondta kicsit hihetetlenkedve Felipe
- Álj álj álj. Most őszintén, miért más Alejandra mint te vagy én vagy bárki? Tudjátok mit? Kiderült hogy nem is ő csinálta azt a defektes ügyet. Fernando tök nyugodtam itt ül és senki nem piszkálja nem súg össze a háta mögött. Ha neki megbocsájtottatok Alejandrának is járja egy esély nem?
- Oké de.. na jó igazad van. Végül is nem csinált semmi olyan komolyabbat. Nem? - nézett Felipe körbe és a többiek is hevesen bólogattak. -
- Ja és volt egy olyan is amikor vele utaztam egy kocsiban, hát hallod akkor egy izomkolosszust olyan simán levert volna. Na ige utaztam vele a kocsiban jobb kezébe szendvics bal kezébe telefon terpeszbe e lába közt még három telefon és rákönyökölt a kormányra úgy vezetett. És akkor valaki rosszul kanyarodott ki előtte azt hiszem egy Mercedesszel mindegy lényegtelen, és majdnem belénk jött és akkor a srác elkezdett anyázni és elhajtott na több se kellett volna Handrának ez meg utána bekanyarodott elé és kipattant az autóból és elkezdett ordítozni " Te agyament állat! Szálj ki szálj ki de rögtön! Gyere ha mersz bunkókám. " halljátok a srác még az üvegablakot is felhúzta. - adta elő teljes átéléssel
- És mindez alatt Tom megette a sonkás szendvicsem. - hallatszott egy hang Tom háta mögül.
- Alejandra de jó téged viszontlátni hogy mekkorát nőtt az egód.
- Ha ha ha baromi vicces vagy! - ölelte meg volt főmérnökét, majd helyet keresett a pilóták között és leült Nico és Fernando közé.
- Látom szent a béke - suttogta Robert Fernandonak aki csak halkan bólintott egyet.
- Képzeld Fernando. - suttogta oda Alejandra a srácnak - Megvertem a volt csapattársad. Ugye nem baj?
- Nem. - mondta fura hangsúllyal Fernando - De miért? Amúgy meg semmi ellenvetésem sincs ha értesz engem.
- Hát persze, és vissza szereztem az állásom a múlt héten. Aztán kicsit ki kellet tágítanom a képét, mintha még nem lenne elég nagy. - toldotta meg egy gonosz vigyorral, majd vissza fordult és meghallgatta Fisichella történetét amint azt mesélte el hogy cápát fogott a Kanári-szigeteki nyaralásukon.
- Alejandra akkor te most kibékültél Fernandoval? - kérdezte Nico a lánytól.
- Igen. Danica összezárt minket és megbeszéltük, bár majdnem felkentem a falra de végül is megbeszéltük. És igazából nem is olyan idióta amennyire gondoltam. - dobott be egy fura mosolyt.
- Oké végül is te tudod. De örülök hogy kilépsz a botrányhősnő szerepkörből.
- Végül is vehetjük így is. - Nico csak egy halvány mosollyal válaszolt.
Alejandrának furcsa volt ez a légkör, kicsit hasonlított a NASCAR-beli "nagy" beszélgetésekhez, csak hát itt nem nevettek annyit, de most egyszerre csinálhatja azt amit szeret és azt amit el kell viselnie, de ez így volt jó. Lassan telt ez a vasárnap délután és Alejandra tudta hogy még lassabban fog telni, mire végignézi a futamot tutira bealszik. Hamarosan Danica is megérkezett és egy újabb széket vonszolt a tele ült asztal köré. Ezután még sokáig beszélgettek. Majd lassan elérkezett az átöltözés ideje, és Alejandra egyedül maradt, mindenki a versenyzés lázában égett, de ő nem. Unotan bevonszolta magát a boxba ahol a szerelőkkel együtt megnézhette a futamot. Le ült az egyik székre és minden idegeskedés nélkül megnézte a fel vezető kört, majd a rajtot Danica nagyon jól rajtolt majdnem Alonso elé keveredett, nem hiába már sok versenyen részt vett. Alejandra lehunyta a szemét mintha aludna és közben felidézte az elmúlt hetek történéseit. Nem is volt olyan régen amikor barátnői unszolták ezért az állásért. - Pedig nem ér sokat. És még a szék is kellemetlen - gondolta Alejandra majd egy kevéske fájdalom öntötte el a szívét. Az anyja. Milyen régen nem látta és miért jött el újra? - Mindegy ami megtörtént megtörtént és nem lesz más mert ez már elmúlt ezen ne filozofáljunk. - döntötte el magában, de az emlékek valahogy úgy sosem akarnak elmúlni. Hirtelen elreppent a nyugalom és hirtelen felkapta a fejét.
- És Danica Patrick is kisodródik a kereszt befordult Nakajimával! Az autója teljes erővel nekicsapódott a falnak, a versenyző eszméletlen. - harsogta a bemondó hangja. Alejandra felpattant és kirohant, már csak azt kellett kitalálnia hogy hogy jut el innen a pálya kórházig. Végül úgy döntött hogy elgyalogol odáig a pálya mellett hátul elzárt részben. - mindig olyan gyorsan vezess ahogy az őrangyalod repül. - gondolta Alejandra majd menetközbe összefogta a szénakazal haját, a lábát szinte égette a felforrósodott beton, ahogy egyre gyorsabban lépkedett rajta. Hamarosan elérkezett a pályakórházhoz majd a megfelelő helyen átmászott a kerítésen és egyenesen ott állt előtte. Bement az épületbe majd leült az egyik váróhelyre.
- Elnézést nem mondaná meg, hogy Danica Patricket hol ápolják? - kérdezte Alejandra ez egyik ápolónőt
- Most hozták be a tizenhetedik szobába fel a lépcsőn majd jobbra. - mondta kedvesen - De most nem mehet be csak ha az orvosok mondják.
- Értem és köszönöm. - mondta Alejandra majd felrohant a lépcsőn.
Vagy egy fél órát ült az ajtó előtt teljes idegességben, a futam is lassan véget ért. Rövid farmernadrágját markolászta és nagyon aggódott Danicáért. Nem sokára kijött egy orvos és szólt Alejandrának hogy bemehet a lány szinte kitépte az ajtót a tokjából. És belépett a kórterembe. Középen Danica feküdt csövekhez kötözve és hulla fehére, a látványtól Alejandrának össze szorult a torka.
- Danica. - suttogta majd meg szorítota a lánynak a kezét - Hát most nem repült elég gyorsan az őrangyalod. - mondta majd megköszörülte a torkát és és tartotta magát hogy ne kezdjen el sírni, ahogy ott látta barátnőjét szinte élettelenül.
- De a tied úgy fog repülni mint te, ebben biztos vagyok. - válaszolta Danica fél kábán majd belekapaszkodott Alejandra kezébe. - Nico legalább olyan gyors mint te és azt mondod mindig hogy ő a te őrangyalod. - jelent meg egy halvány mosoly Danica arcán de látszott hogy nincs teljesen magánál.
- Ezzel most mire célzol? - kérdezte Alejandra és már tényleg nem kellett sok hogy elsírja magát,
- Ó Alejandra, hát te fogsz versenyezni helyettem. - hunyta le félig a szemét Danica és vette egy mély levegőt.
- Di Grassi, NASCAR - nyögte ki Alejandra mert nem bírta nézni már Danicát.
- Nem. Alejandra Forma-1. Mert én akarom hogy te legyél és nem Di Grassi - mondta Danica Alejandra nem bírta tovább egy forró könnycsepp gördült végig az arcán. - Alejandra Cravanosa nem sír főleg nem miattam. - mondta Danica majd elengedte Alejandra kaézt aki letörtölte a könnycseppet.
Mikor Alejandra kijött iszonyatosan érzete magát. Mi van ha tényleg neki kell versenyeznie Danica helyett, - De hiszen még csak három hete vagyok Walltrippéknél - gondolta majd önmegadóan leroskadt a székbe.