(Wéber Laura)

Megérkeztem Faenza-ba, a Toro Rosso bázisához. Menedzserem Ralph Firman is elkísért.

-          Minden okés lesz. Csak nyugodj meg.

-          Kíváncsi vagyok a csapatra.

-          Ők is rád.

-          Remélem sikeres évünk lesz.

-          Biztos. – léptünk be az épületbe. Felkerestük a csapatfőnök irodáját. Leültünk a székekbe és beszélgettünk. Pár pillanat múlva a csapattársam Jaime Alguersuari és a csapatfőnök, Franz Tost.

-          Sziasztok. Franz Tost. Maradjatok ülve. Jaime. Te is ülj csak le. Pillanat, és kezdhetjük is a megbeszélést. – írogatott pár papírra.

A megbeszélés hamarosan elkezdődött. Megbeszéltük a 2010-es szezont. A fejlesztések állását. Tervek szerint ott leszünk az első teszteken, februárban. Már nagyon várja mindenki. Elmondta, hogy mivel a Red Bull-é volt a tavalyi legjobb aerodinamika, ezért próbálgatunk pár újdonságot, hasonlóságot, és majd rajtunk dől el, hogy mi lesz. Jaime-vel összepillantottunk. Tudtuk, hogy egyikünknek sem lesz könnyű dolga. Ő is újonc még és én is. Franz lassan ment, és Jaime-re bízott. Mondta neki, hogy mutassa meg nekem a gyárat. Elindultunk a gyársétára.

-          Nos, kisasszony…

-          Laura kérlek. Laura vagyok.

-          Laura. Ez itt a tervezők helye. Ott a motor…

-          Miért ilyen hangsúllyal mondod?

-          Tudod, furcsa, hogy lány a csapattársam.

-          Miért? Én is vagyok olyan jó, mint Te.

-          Igen, de mégis… Ti lányok nem tudtok vezetni.

-          Abu Dhabi után ne dumálj itt nekem.

-          Ott a pont. – vigyorodott el. – Ezt vártam, hogy vissza próbálsz e valahogy szúrni, vagy sírva elrohansz valamelyik növény mögé.

-          Nem vagyok sírós fajta. – mosolyogtam rá. Megveregette a hátam.

-          Viszont, arra számíts, hogy a többiek nem így fognak viszonyulni hozzád. Ha elrontasz valamit, vagy hasonló… engem is nagyon bíráltak, hogy milyen fiatalon kerültem be, és néhányan még ma is bírálnak. Te meg ráadásul lány vagy. Ne számíts túl sok jóra.

-          Nem számítok. De, nem félek tőlük. Nektek a nemzetiségetek miatt van problémátok. Nekem a nemem miatt is.

-          Nemzetiség, igen. Nálam, hogy ügye spanyol vagyok, lehetnének szponzoraim, viszont most mindenki a Ferrari-hoz megy, mert Fernando ott van. Minden szponzor inkább őt keresi.

-          Értem. Ez így elég kemény.

-          Az. Örülök, hogy indulhatok idén is.

-          Remélem azért jó kocsink lesz.

-          Én is remélem. Pontokat jó lenne gyűjteni.

-          Majd a tesztek alatt tisztázódik ki hol áll kb.

-          Így van. Ám, jó látni, hogy nem egy körmöt festő 20 cm-es magas sarkúban tipegő kis cicababát kaptam.

-          Hé! Én Torna és Sportcipő Fan vagyok! Nem szeretem ezeket a buta magas sarkokat! Csak kitöri az ember a lábát bennük. – rázkódtam ki. Hangosan felnevetett, és mutatta tovább a gyár többi részét, és közben egyfolytában mesélt.