23. rész
2010.01.26. 20:04
A srácok nem akaróztak menni. Már sötét volt a szobában, így Rob épp nagyban elkezdett mesélt egy horror sztorit. Zseblámpa volt nála, és azzal is próbált félelmetes lenni.
- És akkor, a sötét utcában a lány megállt, és valaki… hozzáért… a VÁLLÁHOZ! – hirtelen Rob megmozdult és Fer vállára tette a kezét, mire a spanyol megijedt, és lepottyant az ágyról. Mindenki elkezdett nevetni.
- Azért ez nem vicces!
- FERNANDO! Elrontottad a horror hangulatot! – rikkantott fel Rob egy elég magas oktánon. Ismét elnevettük magunkat.
- Lassan menjetek aludni. Fay eléggé kifáradt. Jó lenne PIHENNI hagyni! – állt fel nevetve Kimster.
- De olyan kényelmes most így. – dőlt el Seb, és a lábát az ölembe rakta, a fejét meg Rob ölébe. Mint aki otthon érzi magát! Rob elkezdte simogatni a haját, mire felült, és durcisan nézett rá. A következő nevetőhullám is megvolt. XD
- Most nem érdekel a kényelmed kedvenc németem. Menj szépen a szobádba, és ott alukálj!
- De Kimike. – pislogott rá. Kimi megrázta a fejét.
- Kidobsz minket öcsi? Mi ilyen sürgős? – cukkolta Rami.
- Nem kötöm az orrodra bátyó.
- Oh. Siessünk, mert Kimi ha nem kapja meg a…
Kimi felkapott egy párnát, és fejbe csapta. Rami nem kezdeményezett újabb csatát. Seb bepróbálkozott, de Rob kivette a kezéből… :P Ment mindenki csicsikálni. Kivéve minket.
Kimi leült mellém, majd a kezével elkezdte a kezem simogatni. Kirázott tőle a hideg. Nem néztem a szemébe, mert éreztem, hogy egy apró érintésétől is elolvadok. Hát, még ha abba a gyönyörű szempárba néznék. A keze a hátamra kúszott és immáron azt simogatta. Nagyot sóhajtottam. Lassan közeledett, és elkezdte a nyakam csókolgatni. A közelsége nagyon is hatott. Egyre inkább átragasztotta rám az izgalmát. Kezeim felfedezőutakra indultak. Felült egy pillanatra, majd lekapta a pólóját. Azok a kockák a hasán… Közben kezét lassan végigsimította a combomon. Egymást kényeztetve jutottunk el míg egyesültünk testileg és lelkileg.
Fáradtan feküdtünk egymás mellett. Lassan összeszedtük magunkat.
- Fay. – szólalt meg rekedt hangon. Odabújtam hozzá.
- Igen?
- Csodás volt. Remélem nem bántad meg.
- Hogy bántam volna meg, butus?
- Szeretlek! – csókolt meg lágyan.
- Én is téged hercegem.
- Most szépen aludjunk. Neked tényleg pihenned kéne.
- Jó éjt!
- Neked is.
Csodásan aludtam aznap este. Tudtam, hogy vigyáz rám, és hogy minden rendben lesz. Senki nem választhat el tőle.
Másnap reggel egy hatalmas ajtócsapódásra ébredtem. Amint felültem álmosan Kimi dühös arcát láttam meg az ajtóban. Értetlenül néztem rá…
|