Egy f�l �ra m�lva mindenki lel�pett a k�rteremb�l. Nanot is hazak�ldtem pihenni, mert l�tszik rajta, hogy hullaf�radt. A t�bbiek szint�n n�lunk fognak megsz�llni, mint a j�m�ltkor. K�v�ncsi vagyok, hogy mennyire fogj�k sz�tszedni a lak�st. �s hogy Man� folytatja-e a ter�p�ij�t Robbal….

Mik�zben ezen fil�ztam, sz�pen el is szenderedtem. Eml�kszem, az utols� gondolatom az volt, hogy nem gondoltam volna az �ldott �llapotr�l, hogy ennyire f�raszt�. Mosollyal az arcomon �s a kezeimmel a pocakomon aludtam el.

�jjel viszont arra �bredtem, hogy nem kapok leveg�t. Azt hittem, csak t�ls�gosan meleg van, de amikor m�r huzamosabb ideig nem jutott oxig�n a szervezetembe, hajland� voltam kinyitni a szemem. Sz�momra v�rfagyaszt� l�tv�ny t�rult el�m: ugyanaz a l�ny �llt felettem �s fojtogatott, mint aki fell�k�tt a k�v�z�ban. Jenni Kesler.

El�gg� le voltam gyeng�lve, de minden er�mmel v�dekezni kezdtem ellene. Pr�b�ltam a kezeit lefejteni magamr�l, vagy legal�bb a p�rn�t, amivel fojtogatott, de egyel�re nem siker�lt. Taktik�t v�ltoztattam �s a k�rmeimet a kez�be m�lyesztettem.

Erre felszisszent �s m�r le is vette r�lam a kez�t egy pillanatra. Ez el�g id�t adott nekem arra, hogy a hozz�m legk�zelebb es� v�z�t a padl�ra v�gjam. Gondoltam a hangra csak idej�n valaki. Ez volt minden rem�nyem.

Az a kis ribanc ugyanis m�r �jra fel�m k�zel�tett, de szerencs�re ekkor kiv�g�dott a szoba ajtaja �s k�t n�v�r sietett be rajta. Egyb�l �tl�tt�k a helyzetet szerencs�re �s nekiestek Jenninek. � valahogy ler�zta �ket mag�r�l �s kirohant.  Az egyik n�v�r ut�na ment, a m�sik hozz�m j�tt �s nyugtatgatni kezdett.

Egy �ra m�lva m�r minden vizsg�laton �jra t�lestem �s Dr Matthisszal besz�lgettem. El�g kialvatlannak t�nt.

-          Mag�val mindig t�rt�nik valami? – nyitotta a besz�lget�st kiss� morcosan.

-          Tudja, nem szeretek unatkozni. – v�laszoltam neki hasonl� st�lusban.

-          Egy�b �jszakai elfoglalts�got nem tal�lt mag�nak, mint hogy ki akarja nyiratni mag�t?

-          De igen, tal�ltam. Annak a k�vetkezm�nyeit hordom a sz�vem alatt. – vigyorodtam el. – B�r bevallom, az val�ban �lvezetesebb tev�kenys�g.

-          Rendben. �gy l�tom mag�val lehet �rtelmesen is besz�lgetni, sz�val mi lenne, ha esetleg tegez�dn�nk? – aj�nlotta fel a dokin� imm�r mosolyogva.

-          Ok�s. No�mi Kov�cs. De maradjunk a Noncsin�l.- ezt mindenkinek elmondom, akivel �sszetegez�d�m. A No�mi t�l hivatalos szerintem, nem szeretem. T�l ZIZI vagyok hozz�.

-          �n pedig Kiara vagyok. – ism�t mosolygott egy sort. T�bbet l�ttam az elm�lt f�l �r�ban mosolyogni, mint ami�ta itt vagyok. B�r az igazat megvallva nem voltam valami sokat magamn�l. – Sz�ljunk a bar�todnak? Igazs�g szerint m�g nem h�vtuk, mert el�bb abban akartunk biztosak lenni, hogy veletek minden rendben.

-          Ne, nem kell. Hullaf�radt, hagyjuk pihenni. Szerintem ez az �r�lt ribanc ma m�r �gysem j�n vissza. Ja, �s � pedig nem a bar�tom, hanem a f�rjem.

-          Ok�s, te vagy a f�n�k. Egy�bk�nt �k azok akiknek l�tszanak? – k�rdezte csillog� szemmel. Nem �rtettem, hogy mire akar ezzel c�lozni, �gyhogy el�g �rtetlen�l n�zhettem r�. – M�rmint �k azok az F1-es pil�t�k akiknek gondolom �ket?

-          Jah! – csaptam a buksimra. – Igen. Teljes �letnagys�gban.

-          �s Alonso gyermekeit hordod a sz�ved alatt… R�ad�sul ilyen fiatalon. Biztos nagy a szerelem. – mosolygott kedvesen. Erre csak elpirultam, �gy sokkal sz�lesebb lett Kiara mosolya. – Mi�rt nem vetted fel a nev�t?

-          Mert azt majd csak a templomi esk�v� ut�n fogom felvenni. – �s�tottam el a mondat v�g�t.

-          �rtem. Most aludj sz�pen, �n meg itt maradok melletted reggelig. Meger�s�tett�k az �rs�get, de biztos, ami biztos, azalatt a p�r nap alatt, am�g itt vagy valaki mindig lesz veled.

-          De j�. Fogoly lettem. – csuk�dott le a szemem.