30. rész

  2010.02.03. 15:34

Danica majdnem elaludt, mielőtt elkezdődött volna a Monzai futam, szokásosan a "pletykaklubban" üldögéltek a többi pilótával. Alejandra majdnem hangosan horkolt miközben hátradöntötte a fejét és a sapkáját az arcára helyezte, és lábait az asztal egyik tartó rúdjára helyezte, minden csendes volt. Talán túlontúl nyugodt volt ahhoz képest amihez Alejandra mellett hozzászokott. - Szörnyű hogy ez a lány hogy tud élni. Kicsit túlzottan pörög. Kíváncsi vagyok milyen amikor el van fáradva. - gondolta Danica majd egy óvatos mozdulattal, lecsapta Alejandra fejéről a sapkát.
- Héj ezt most miért kaptam? - sziszegte Alejandra Danica felé, akihez gyorsan hozzávágta a sapkáját.
- Mert paraszt vagy hogy elalszol mások dumáján.
- Hát van egy így. Különben is Kimi is alszik. - folytatta még mindig suttogva.
- Nem Kimi nem alszik csak szemüveg van rajta.
- És szerinted miért van rajta a szemüveg? - mondta Alejandra majd megemelta Kimi orráról a napszemüveget és megmutatta Danicának hogy tényleg alszik. - Szóval ennyi és add vissza a sapim! - kapta ki a kezéből.
- És ha nem adom vissza? - kötekedett Alejandrával, néha igazán szerette szívatni, és szerette látni ahogy ideges lesz, és jó nagy hülyét csinál saját magából.
- Akkor felborítalak!
- Nem mersz! - szűkítette össze szemét Danica.
- Hogy nem-e? - mondta Alejandra és megragadta Danica szék lábát és erőteljesen megrántotta majd Danica a földön landolt, és magával rántotta a mellette ülö Tomot is.
- Ez meg mi volt? - kiabálta Tom miközben megérkezett a földre és vele együtt Danica is.
- Danica én mondtam hogy ne hintázz a széken, de ezt már a suliban is megtanulhattad volna. - ködösített Alejandra sietve
- Köszönöm Handra hogy szóltál. - rakta vissza a székét az asztalhoz, majd vágott egy fancsali képet az egészhez, Alejandra csak egy finom de annál többet mondóbb mosollyal válaszolt.
- Elnézést hogy megzavarom a pletyka gyűlést, de szeretném elkérni egy kicsikét a lányaimat. - jelent meg Flavio mögöttük. A lányok felálltak és sietve követték a távozó férfit.
- Szerinted mit akar? - kérdezte Alejandra halkan, Danicától
- Szerintem le akarja szedni a fejed!
- De most komolyan. - komorult el Alejandra hangja, Danica erre csak forgatta a szemeit.
A lányok és Flavio végig sétáltak a szűkös Monzai motorhomeon szinte hasonlatos volt egy labirintushoz. Hosszú vékony folyosóival, fehérre és világoskékre festett falaival. Az egyik végtelennek tűnő folyosó végén, megláttak egy sötétbarnára festett ajtót, Flavio kinyitotta nekik.
- Fáradjatok be! - mondta majd beengedte a lányokat, akik szinte már rutinosan helyet foglaltak Alejandra a bal és Danica a jobb oldalon. - Alejandra hogy érzed magad így versenyzőként?
- Fantasztikusan, köszönöm a kérdést. - mondta szokásától eltérően meglehetősen udvariasan.
- Danica te hogy érezted magad?
- Szintén jól köszönöm.
- És egymással hogy álltok? Tudnátok egy csapatban dolgozni egymással?
- Eddig is együtt dolgozunk. - vágott bele Alejandra tiszteletlenül.
- Igen ez is igaz de most nem pont erre gondoltam. Mi lenne ha a következő versenytől csapattársak lennétek! Együtt versenyezhettek.
- Tényleg?
- Tényleg? - kérdezték egyszerre.
- És mi lesz Alonsoval? - kérdezte Alejandra hirtelen.
- Jogos a kérdés! - mondta Flavio - Fernando, elmegy a Ferrarihoz. Räikönnen helyére.
- Tessék? Kimi elmegy? Ne már ez nem igaz! Ő volt az egyetlen normális ember ezek között mikor ide jöttem. Ős volt a legnormálisabb - fakadt ki Alejandra hirtelen. - Ez nem lehet igaz!
- Alejandra! - szólrá Flavio az állandó jelleggel szövegelő lányra. - Räikönnen azt fogja csinálni amit szeret. Ő úgy gondolta hogy elég neki a Forma-1-ből.
- Ó te szent.. - mondta Alejandra és kezébe rakta a fejét.
- Hát akkor ez megbeszéltük! - mondta Flavio és összecsapta a két kezét. - Következő futamtól ti lesztek a Renault pilótái. Elmehettek. - mondta majd a lányok csendben kimentek az ajtón.
Ez nagyon kemény. Egy csapat leszünk de ezt hogy titkolhatták eddig? - kérdezte Danica.
- Ügyesen csinálták az biztos.
- És? Hogyan tovább?
- Hát én úgy egy óra mulva elmegyek versenyzek, te végignézet aztán két hét mulva lesöpörlek a pályáról.
- Álmodik a nyomor. - mondta Alejandra és átkarolta a barátnőjét.
- Majd meglátjuk. Lehet hogy te fogsz felsülni. Lehet? Sőt biztos! - mondta Danica majd egy "finom" pofont adott Alejandrának, majd elkezdett rohanni előle.
- Ezt megbánod! - mondta Alejandra és ő is rohanni kezdett kezdett keresztül a nem túl tágas motorhomeon. - Áh felesleges. - gondolta majd berotott az öltözőbe és gyorsan öltözködni kezdett, hiszen már csak alig fél órája maradt hogy pályára menjen. Kis fülkarikáit és a többi bedugós fülbevalóját és ezüst kereszt nyakláncát a farmerja zsebébe. Mielőtt kiment volna megnézte magát a tükörbe.
- Hova jutottam? - kérdezte magától félhangosan. - Nem is olyan rég még illegális utcai autóversenyeken vettem részt, lopott autókkal. Most meg? Itt állok Forma-1-es overallban. És az árva Alejandra Cravanosa. A semmiből, az autósport mennyországában. Szinte félek belegondolni. - gondolta majd kinyitotta az ajtót és kilépett az öltözőből, gyorsan leért az autójához, talán túlságosan gyorsan is. Végig sétált a pály műfű részén majd látta ahogy Alonso az előtte lévő kocsi mellett áll és nagyon néz valamit.
- Mi az? Baj van vele? - kérdezte Alejandra miközben közel ment Fernandóhoz.
- Semmit, csak egy kis koszfolt. - vált hirtelen mosolyra a komoly arckifejezése amint meglátta a lányt.
- Értem. - mondta Alejandra majd húzogatta a száját - Remélem sikeres leszel a Ferrarinál.
- Remélem hogy itt maradsz a Forma-1-ben. Alejandra lásd már végre be. Neked nem a NASCAR a sportod! Neked itt a helyed! Köztünk. - mondta Fernando és átölelte Alejandrát.
- Kösz. - mondta a lány mert mást nem igazán tudott mondani. Majd gyorsan felvette a sisakját és beszállt az autójába. A felvezető kört gyorsan letudták, Alejandra végig Alonso mögött haladt majd felálltak helyezések szerint. Fernando ötödik Alejandra pedig a hetedik helyen. A piros lámpák hirtelen sorban gyulladtak ki. Alejandra sebességbe rakta az autót. - Nekem itt a helyem! - gondolta azzal egy időben amikor kialudtak a lámpák. Gyorsan kigyorsított majd a mellőle el rajtotló, Trullit azonnal megelőzte. Most nem vitte túlzásba az üldözést. - Majd ha Danica is itt lesz! - gondolta majd élvezte ahogy szinte mindent elfelejtve száguld.