Jaime és én a kocsinál álltunk és csak villogtak a vakuk. A szememet már kissé zavarta. Ekkora érdeklődésben még nem volt részem. Nagyon pezsdítő volt. Hamar befejeztük a kis bemutatót. A boxban kezdtem öltözködni, mivel 10-kor kezdődik a teszt. A bukót is felhúztam, majd bemásztam a járművemre. Kissé volt bennem egy izgulás. Ez szokásos. Pontban 10:00-kor zöldre váltott a box utca lámpája. Elsőnek én merészkedtem ki a pályára. Megtettem a szokásos installációs kört, majd visszamentem a boxba. A többiek is így tettek. Az időjárás eléggé kedvező. 12, 14 fok között alakul. Én mentem még pár kört, viszont adódott egy kisebb probléma. Délben megebédeltünk, majd utána kis pihenő után folytattuk a munkát. A tesztet végül az utolsó előtti helyen zártam 1:14.762-es köridővel. Egész jónak mondhatom. Robert Kubicát (aki csak úgy hozzáteszem 69 kört tett meg, míg én 18-at…) sikerült megelőzni. Már visszaöltöztem csapatruhába. Mondták, hogy tartunk egy kis elemzést, és hogy szóljak Jaime-nek, hogy jöjjön ő is. Elindultam megkeresni. A Paddock egy nyugisabb részén ültek a fiúk és épp kártyáztak. Jaime is. Odasiettem.

-          Sziasztok! – köszöntem nekik.

-          Hello.

-          Jaime. Tudnál majd jönni? Elemzés lesz.

-          Persze. Egy pillanat és megyek.

-          Szóval te előztél meg, igaz? – kérdezte Robert.

-          Bizony, én. – mosolyogtam.

-          Igazából, lassítottam, hogy ne legyél egyből az utolsó. – nevetett a többiekkel.

-          Köszönöm gesztusod, de nem kell lassítani. Ha kell, képes vagyok agresszíven menni.

-          Ahogy a gokart pályán?

-          Például. Jaime. Majd gyere. A csapat mondta, hogy siessünk. – indultam vissza.

Kóstolgatnak engem a fiúkák? Nem baj! Jobb túlesni most, és hozzászokni. Visszasétáltam a Motorhome-unkba, és leültem az egyik székbe. Vártunk még pár nyomtatásra váró adatra. A székben ültem törökülésben addig is, és az ásványvizem iszogattam. Jaime is megérkezett és leült a mellettem lévő székbe.

-          Minden oké? – kérdezte.

-          Persze. Semmi baj.

-          Ne törődj velük. Az eleje nehéz lesz, ezt mondtam!

-          Tudom. Nyugi! No para. Volt már keményebb fogadtatásom is.

-          Ha segítség kell itt leszek.

-          Kösz. Te vagy itt eddig a legrendesebb.

-          Tudom. Egy hős vagyok. – vigyorgott. Megfogtam a székét és megpörgettem (mivel forgószék). Elkezdett sikítani egy halkat, mire ránk néztek a mérnökök. Jaime elpirult (XD) és integetett feléjük, majd megfordult a székkel, hogy ne lássa az arcukat. Halk kuncogás futott át a termen.  Kedves csapatfőnökünk is csatlakozott a kis társasághoz a szükséges adatokkal, mire rendeztük arcvonásaink, és nekiláttunk a munkának.