-          Gratulálok a győzelmedhez. – ugrottam a nyakába és megcsókoltam. A csók elégé szenvedélyesre sikerült.

-          Ennyit az elméletemről. Nem is Kimi, hanem Nessa fogja Kimit megerőszakolni. – röhögőt Toni. Mire a többiek is csatlakoztak.

-          Egyszer megölöm ezt a Toni gyereket. – mondtam Kiminek, miután elváltam tőle.

-          Ne tedd! Annyit kapsz mintha teljes értékű embert ölnél. - nevetett Kimi, majd megcsókolt.

-          Hogy nézzek ki? – kérdeztem tőle miután elváltam tőle. Majd körbeforogtam előtte.

-          Hát lehet, hogy Toni első elmélete fog nyerni. – nyögte. Mire én csak nevettem. - De miért ez a buli? 

-          Egyrészt, mert szeretlek, másrészt, mert házavató, harmadrészt, mert ma nagyon ügyesek voltatok.  – soroltam. – Igaz lányok? – kérdeztem Cattól és Hannatól. Akik épp akkor szálltak ki párjaik szájából.

-          Igen. –vágták rá egyszerre mindketten.

-          Gyerekek menjetek szobára. – nevetett Sean.

-          Bemutatom neked Sebastiant. Sebi, ő Nessa. – mondta Kimi, ügyet sem vetve Sean-ra.

-          Szia, már sokat hallottam rólad. – mosolyogtam rá.

-          Szia! Ezt én is elmondhatom rólad. – kacsintott Kimi felé.

-          Tényleg és miket mondott? – néztem most Kimire

-          Csak jókat. – nevetett Sebi. – A bokszutcában azt hiszik, hogy megörült, mert mindenkivel kedves. Még a riporterekkel is. Ez tuti, hogy a te műved. – nevetett.

-          Áruló. – nevetett Kimi.

-          Érezzétek jól magatokat. Gratulálok a harmadik helyhez. – invitáltam, beljebb mert még mindig ott álltak. Heikkinek is gratuláltam. Egy időre Kimi is letűnt mellőlem, mert a családja lefoglalta. Én addig oda mentem Justinhoz.

-          Úgy jó, ha augusztus elején megyek vissza? – kérdeztem tőle. Majd elő adtam neki Kimi tervét.

-          Nekem nagyon megfelel. A lakásba jöttök vissza, vagy foglaljak le egy lakosztályt nektek?

-          Miért kellene lefoglalni. Zavarunk?

-          Dehogy, akkor nem kell ingáznod, és a megspórolt időt el tudjátok hasznosabban is tölteni. – nevetett, majd megölelt.

-          Nessa.. – jött oda Kimi, de amint meglátott minket be is fejezet.

-          Jó, hogy jössz, gyere ide egy picit. – húztam magamhoz. – Hadd mutassam be, neked Justint.

-          Justint, ő itt Kimi. Kimi, ő itt Justin.

-          Örvendek. –nyújtott kezet Justin.

-          Én is. – válaszolt Kimi, de nem fogott kezet vele.

-          Justinnak adtam a vendégszobát, ugye nem baj? – kérdeztem Kimit.

-          Nem. – válaszolta szűkszavúan. A többiek is körénk gyűltek. Egy darabig viccelődtünk, de bántott, hogy Kimi olyan hidegen viselkedik Justinnal. Egy tíz perc múlva Justin oda jött mellém és a vállamra tette a kezét.

-          Látod ott az a szőke csajt? – mutatott egy pláza cica felé. – Na, legyél jó kislány és tudd meg nekem a számát. – tette hozzá.

-          Dehogy szerzem. Nem is a te ested. Egy pénzéhes lotyó – vágtam rá, mindenki furán nézett rám. - Most mi van tényleg nem az esete. - senki sem válaszolt. – Nézz jobbra. – mondtam Justinnak. – Látod azt a barna hajú csajt, hófehér miniben? – kérdeztem. Mire mindenki oda nézett.

-          Basszus Nessa, te már ismersz. – nevetett fel Justin.

-          Na, gyere. – fogtam meg a kezét. – Egy perc. – mondtam a többieknek. Azzal elkezdtem húzni magam után Justint.

-          Szia! A haveromnak nagyon bejössz. Mit szólsz hozzá? – támadtam le a csajt.

-          Hát nem rossz. Normális? – kérdezte.

-          Garantálom. Nem akarsz beszélgetni vele?

-          De.

-          Akkor itt is hagylak titeket. – azzal leléptem, búcsúzóul még rákacsintottam Justinra.

-          Itt is vagyok. – mentem vissza Kimihez. – Azt hiszem, ma még sem alszik itt a vendégünk.

-          Miből gondolod?  - kérdezet vissza.

-          Ma a csajnál alszik.

-          Ezt abból szűrted le, hogy beszélgetnek.

-          Kimi, ismerem a lakótársam! Fél óra sem kell és simán befűzi a csajt. - vágtam rá.

-          Értem. – tette hozzá.  Elég jó elvoltunk, még táncoltam is. Igaz a párom egész este le sem szart. Kimentem a konyhába, mert ott voltak a többiek. Beszélgettem velük, meg ropit zabáltam, mert éhes voltam. Jobb ülőalkalmasságot nem találva felültem a konyha pultra.

-          Nem baj, ha én most lelépek? – jött oda Justin.

-          Negyvenhét perc. – néztem az órámra. – Mi van veled?

-          Öregszem. – nevetett. – Szóval mi most lelépünk a barnához. Reggel jövök. Hívsz egy taxit, mert az én finn tudásom megáll a káromkodásnál?. - nevetett

-          Várj. – kezdtem el kutatni a táskámba. – Itt a kocsim kulcsa. De ha valami baja lesz, teszek róla, hogy nem lesz Paolónak több testvére. – adtam át neki. – Ha eltévednél, tudod a számom. – tettem hozzá.

-          Te tényleg egy istennő vagy.  – nevetett. – Már tudom miért hiányoztál annyira. – adott egy puszit az arcomra és lelépet. Kimi szeme szikrákat szórt már.

-          Honnan tudtad, hogy ma megfekteti a lányt? – kérdezte Rami.

-          Ismerem. Neki nem mondanak nemet a nők.

-          De minek ment el innen, mikor itt is van elég szoba? – értetlenkedet Toni

-          Ez egy íratlan szabály nálunk.

-          Mi? Hogy nincs szex a másiknál? – nézet rám anya döbbenten.

-          Hát nem. Elfelejted, hogy mi közös lakásban laktunk. Ott tilos volt bárkit felvinni. Egyrészt Paolo miatt, másrészt pedig nem díjazta volna Justin ha egy meztelen pucér férfi segget lát kikandikálni a hűtőből, kora reggel. – nevettem el magam.

-          Volt ilyen? – döbbent meg apa.

-          Volt. – nevettem még mindig. – De nem az én pasim volt. – tettem hozzá. Mikor láttam, hogy anya sápad. – Hanem Justin keresztlányáé. De akkor is jó story. – nevettem még mindig. – Azt mondta még nem leszek, leszbikus, addig nem vihetek fel senkit, mert ugyebár egy pucér csaj ellen semmi kifogása nem lenne.

-          Ti komolyan együtt laktok? – kérdezte Tonni.

-          Igen. – válaszoltam és lehúztam a vodkámat. – Már tényleg régen ittam. – húztam el a számat.

-          Menjünk táncolni. – kiáltott fel Cat, azzal mindenki kiment a konyhából. Egyedül maradtam, mert Kimi is itt hagyott. Nem tudom mi a baja, elegem van. Nem is gondolkodtam. Magamhoz vettem egy üveg vodkát és tovább ittam a konyha pulton. Egy tíz perc múlva Kimi jött vissza a konyhába, leült az egyik székre és onnan fixírozott.

-          Nem lesz egy kicsit sok? – kérdezte egy idő után, mikor már harmadjára húztam meg az üveget.

-          Lehetséges. – tettem le az üveget. Majd lemásztam és beleültem Kimi ölébe. – Holnap sokat kell majd takarítani. – néztem körül a konyhába.

-          Majd takarítasz. –állított fel az öléből és odasétált az ablakhoz. Jobb ötletet nem találva, visszamásztam a pultra és újra az üveg felé nyúltam. – Szerintem már ne igyál többet. – tette hozzá.

-          Mert? Mi lesz, ha iszok?- kérdeztem

-          Semmi. – nézet rám.

-          Na, látod?

-          Holnap, hogy takarítasz másnaposan?

-          Majd takarít Justin.

-          Mr. Tökélyről elfeledkeztem. – mondta gúnyosan és visszaült a székbe. Nem szóltam semmit. Nem fogok vele veszekedni. Ennyit nem ér az egész.

-          Maradj itt. Mindjárt jövök. – azzal felmentem az ajándékért amit Paoló küldött Kiminek. Egy egyszerű kis rajz volt. Kimi volt rajta középen. Az egyik oldal én álltam, a másikon Paolo és a kisfiú kezét Justin fogja. Visszamentem a konyhába, de Kimi nem volt ott. Legszívesebben sírva fakadtam volna. Visszaültem a konyhapultra. Úgy látszik ma ez a pult lesz a törzshelyem. Gyors biztonságos helyre tettem a képet, mielőtt valaki leönti. Itt leginkább magamra gondolok.

-          Minden rendben kicsim? – kérdezte apa.

-          Persze. Csak sok volt a vodka. – erőltettem egy mosolyt.

-          Mi haza megyünk Pauláékkal.

-          Kikísérlek titeket. – szálltam le a pultról. Az ajtóban már ott álltak Kimi szülei és anya valamint Sean.

-          Nagyon szépen köszönjük a vendéglátást. – adott egy puszit Matti.

-          Így van, és ne foglalkozz Kimivel, kicsit féltékeny. Úgy látszik ezt az apjától örökölte.

-          Miért Matti is féltékeny?

-          Most már nem, de régen.. Ne akard tudni. – nézet rám Paula.

-          További jó bulit, hugi. – adott Sean is egy puszit. Mindenki elköszönt. Én meg visszamásztam a házba. Kimit sehol nem láttam. Nem baj, táncoltam Cattel és Hannahval. Nem is láttam, hogy közben Kimi is visszajött és a falnak támaszkodott. Nekem viszont kezdett megártani az alkohol ezért kimásztam a kertbe. Elbújtam egy fatövébe és leültem. Borzalmasan éreztem magam. Miután már majdnem megfagytam felálltam, hogy bemegyek és megmosom az arcom. Éppen Kimi mellett mentem el, de ő visszahúzott.

-          Gyere ide. – ölelt át.

-          Tényleg nem értem a hangulatváltozásaidat. - nyögtem a vállába, miután hozzábújtam.