12. rész - Harcban a világgal
2010.02.13. 21:41
Másnap az edzésen szinte végig én vezettem. Utolsó pár körben Kobayashi előzött meg időben. Full üres tankkal… Az adatokat elemeztük, mikor valaki hozzáért a vállamhoz.
- Ááá.
- Hello! Megjött a pótolhatatlan csapattársad.
- Jaime! – megöleltem. – Máskor tudod kit ijesztgess!
- Jó voltál. Milyen a kocsi?
- Szerintem egész jó. Könnyen vezethető.
- Oks. Maradsz holnap?
- Nem. Hazamegyek. Egy kis pihenés rám fér.
- Mikor indulsz?
- Majd csak este.
- Akkor addig még tudunk beszélni.
- Laura. Visszaszédelegnél elemezni?
- Persze. Bocsi.
Csak késő délután végeztünk a pályán. Jaime és Fabian társaságában mentünk vissza a hotelbe.
- És a srácok milyenek voltak?
- Őszintén? Fernando-val harcban állok, a többiek meg ugyanolyanok. Mindenki ellenem van itt! Petrov fellökött tegnap, és egy pocsolyába estem. Schumacher állt meg és segített felállni.
- Michael? Akkor talán a fiúk sem fognak annyira piszkálni. Michael nagy tiszteletnek örvend. Bár, az nem segít, hogy Fernando-val harcban vagy. Béküljetek ki inkább.
- Kibékülni? Hogyan?
- Próbálj vele beszélgetni.
- Miről? Mi most ellenségek vagyunk!
- Ne legyetek azok. Fernando nagy foci drukker. Beszélj vele a fociról. Vagy póker.
- Majd meglátom. Benne vagyok ám a csapatban.
- Csapatban?
- Foci. Tudod.
- Jah, igen. Marha unalmas a nevünk. Cool FC. A többieké mennyivel jobb.
- Mi majd fociban leszünk jobbak.
- Mikor lesz az első meccs?- kérdezte Fabian.
- Majd Bahreinben. – mondta Jaime.
Este 9-kor indult a gépem haza. 11-re értem Budapestre. Úgy döntöttem este már nem vezetek. Egy hotelben megszálltam. A medált kinyitottam. Elgondolkodva néztem benne a fényképet. Jobb ha nem agyalok. Megszorítottam, majd elfeküdtem aludni. Holnap reggel irány Győr.
|