15. rész - Házibuli
2010.02.15. 16:30
Csak 9-re mentem Jaime házába. Már ment a zene. Kopogtam.
- Hahó Lau. Gyere be. – adott egy puszit, majd bepaterolt. Sok haverja volt, akiket nem mindegyiküket ismertem. Bár, feltűnt pár ismerős. F1-es pilóták, tesztpilóták a fiatalabb rétegből. – Ha inni vagy enni kell ott van a pult. Most megyek, csinálok egy kis hangulatot.
- DJ-zel most?
- Naná! Nem maradhat ki! – vigyorgott.
- Lau! Szia.
- Szia… Manuel?
- Igen. Én vagyok. Mikor jöttél?
- Csak most pár perce.
- Akkor gyere. Táncoljunk. Jó a zene.
- Menjünk.
Bulisabb táncok mentek így páran összeálltunk és táncoltunk. A hangulat jó volt. Élveztem is, mikor egy arcot véltem felfedezni. Azt az arcot, aki… Ez Fer! Ő is itt van? Épp átment egy másik szobába. Jaime-t láttam épp italért menni. Odasiettem hozzá.
- Fernando is itt van?
- Itt. Ő is haver.
- Akkor minek hívtál? Tudod hogy harcban állunk.
- Viszont szerintem könnyen kibékülhetnétek. Menj. Beszélgess vele. Most lazább.
- Dehogy beszélek vele!
- Akkor minek jössz ide panaszkodni? Nők!
- Férfiak!
Leültem, de nem élvezhettem ezt a nyugit sokáig. Manuel és José jöttek, majd elrántgattak még táncolni. Manuel lassan eltűnt egy lánnyal.
- Kérsz inni?
- Csak valami alkohol menteset.
- Rendben.
Hozta, majd megiszogattam. Lassacskán azonban kissé furán éreztem magam. Rávettek, hogy igyak egy kicsit. Amikor már nem bírtam átmentem a másik szobába. Egy ajtónak dőltem neki. Nem nagyon voltam már észnél. Hirtelen egy srác lépett elém. Nem bírtam teljesen felfogni, ki is. Azt fogtam fel, hogy fekete pólóban van. A srác lassan megcsókolt. Valamiért nem ellenkeztem. Ott álltunk csókolózva, majd lassan kinyitotta az ajtót, és behátráltunk. Ő is kissé becsíphetett. Az ágyig hátráltunk, amire rádőltünk. Levettük egymásról a ruhákat, majd simogattuk, csókolgattuk egymást. Nem volt ettől kezdve megállás. Nem érdekelte egyikünket sem a következmények, az, hogy mi is lesz holnap. Érezni akartuk a másikat. Forró csókok kíséretében egyesült a testünk, majd együtt értünk fel a csúcsra…
|