22. rész - Stop! Beszéljünk!
2010.02.20. 19:11
(Laura)
A megbeszélésre vártunk Fabiannal a mérnökömmel és a többi mérnökkel együtt. Kicsit késésben van a drága csapatfőnökünk. Dani járt az eszemben. Olyan rendes volt. Egész elkalandoztam, mikor Fabian jelzett, hogy figyeljek, mert kezdjük. Átbeszéltük a terveket, miket kéne ma keresgélni, csinálni. Eső miatt a fele úgysem fog beleférni, de érdemes próbálkozni.
Az időjárás szörnyű volt. Hol eleredt az eső, hol elállt, hol beborult az ég, hol kisütött a nap. A szél is elég erős volt, így az ideális ív, amikor nem esett az eső hamarabb felszáradt, így tudtunk menni tovább. Csúszkáltunk is rendesen. Viszont 79 kört meg tudtam tenni, ami elég jónak számít. 4. helyen végeztem. 1:23.322-t mentem. Mindössze 7 tizeddel lemaradva az elsőtől. A kötelező interjúk után átbeszéltük a kocsi teljesítményét, majd a fiúk nekiestek az elemzéseknek. Én átöltöztem végre és indultam a hotelbe vissza.
Bedobtam a kocsim hátsó ülésére a táskám és beszálltam volna.
- Laura. Várj.
- Szia. Hova ilyen sietősen?
- Utánad. Néztem a teszten az eredményeid. Igazán szépek. Gratulálok.
- Oh. Köszönöm.
- Azt szerettem volna még kérdezni, ráérsz-e holnap este?
- Attól függ mire. Aj, már megint eső. – mérgelődtem, ugyanis ismét elkezdett esni.
- Arra gondoltam, elmehetnénk egy vacsorára. Valami kedves kis étterembe. Beszélgetünk, megismerjük egymást.
- Jól hangzik. Benne vagyok.
- Melyik hotelben szálltál meg?
- Hilton.
- Én is.
- Igazán?
- Igen. Most megyek taxit fogni. Kimi még marad, mert segít még elemezgetni az adatokat a Red Bull-nál.
- És mi lenne, ha te is jönnél velem? Pattanj be. Elviszlek.
- Hálás lennék nagyon.
- Közben tudunk legalább beszélgetni. – ültünk be mindketten.
- Szereted a rallyt.
- Nézni igen. Egyszer voltam kint egy rally futamon. Meg, persze figyelemmel követem a WRC-t is. Jók voltatok Svédeknél. 4. hely az nagyon szép.
- Kösz. Mindent megtettem. Te izgulsz már első futamod miatt?
- Nem igazán. Mindent megteszünk a csapattal. Cél a pontszerzés. Majd kiderül mi lesz.
- Van példaképed? Vagy akire felnézel?
- Volt. De ez már nem számít.
- Volt? Miért csak volt?
- Ez bonyolult. Nem is akarok belemenni. Másról beszéljünk.
- Rendben. Akkor holnap este 8 megfelelne, ha találkoznánk?
- Az remek lenne.
Megérkeztünk és leparkoltam a garázsban. Felmentünk, mikor intettek Daninak.
- Bocs. Nem tudlak felkísérni. Szükség van rám.
- Majd találkozunk még.
- Jó éjt. Álmodj szépeket. – és gyorsan egy puszit adott az arcomra. Elpirultam.
- Szia. Jó éjt neked is.
Beszálltam a liftbe, és megnyomtam az 5. emeletet. Az ajtó épp csukódott, mikor valaki beugrott a liftbe gyorsan. A vidámságom elillant.
- Mit kavar ez veled?
- Mit akarsz tőlem? Nem vagyok a tulajdonod. Nem vonhatsz felelősségre!
- Igen?
- Igen! Ne is beszéljünk!
- Én ezt másképp látom! – megnyomta a Stop gombot, mire megállt a lift. – Most pedig nem megyünk sehova, míg nem beszélünk Normálisan, érthető voltam?
|