Egy �tven f�s termet foglaltunk le, Kitti ismerets�g�nek h�la, igen kedvez� �ron. A hatalmas, n�gyzet alak� teremben az asztalokat �s a sz�keket a falak mell� vitt�k, ezekre ker�ltek az italok �s az �telek, egy k�l�n asztalra az ev�eszk�z�k, t�ny�rok, poharak, egy �jabb asztalon pedig a puncsok, kokt�lkever�k. Hatra �rt�nk a helysz�nre, m�sf�l �r�t t�lt�tt�nk a pakol�sz�ssal, rendezked�ssel. A Dj h�tre �rkezett, a neki kialak�tott sarokba terelt�k, �tadtuk a cd-ket, �s mag�ra hagytuk. K�r�lbel�l t�z perc m�lva m�r Miley Cyrus The Climb c�m� sz�ma sz�lt halkan. Nyolckor m�r az asztalokn�l �lve besz�lgett�nk, �s meg�llap�tottuk, hogy t�l hamar j�tt�nk. Az els�k, a legk�zelebbi bar�taink f�l kilenc �s kilenc k�z�tt �rkeztek, majd sorra a t�bbiek, hamarosan pedig beindul a buli.

— H�, Jaz! Szia! – a ki�lt�sra meg�lltam, nemsok�ra pedig Oliv�r keveredett mell�m.

— Hell�! – mosolyogtam r�. Oli az �vfolyamt�rsam, a suli nagymen�je.

— J� a buli! �gyesek vagytok!

— K�szi. Mi �js�g? R�g besz�lt�nk.

— H�t igen, r�gt�n a sz�net elej�n elt�nt�l. Legal�bb hasznos volt a s�sz�net?

— Igen, nagyon – vigyorodtam el.

— Annak �r�l�k. Kar�csonyod hogy telt? – t�maszkodott az asztalnak.

— Szok�sos. De j� volt. Tied?

— Eg�sz j�, b�r nem volt az igazi, hi�nyzott valaki.

— Kicsoda?

— Te!

— �s mi�rt hi�nyoztam?

— Szerintem magadt�l is tudod a v�laszt! – h�z�dott k�zelebb, �s fogta meg a kezem, k�zben tartva a szemkontaktust.

— Oli…

— Csss… Gyere, s�t�ljunk! – h�zott ki, meg sem v�rva a v�laszt. Ez most m�gis, mit jelentsen? Mit akar t�lem? N�gy �ve ismerj�k egym�st, �s csipetnyi jel�t sem mutatta soha, hogy �gy gondolna r�m. Haverok voltunk, �s k�sz.

A szabadba ki�rve a zene tompult kiss�, �gy hallottuk a pet�rd�k durrog�s�t. Tiszta �jjel�nk volt, a csillagok �s a Hold f�nyesen vil�g�tott. Oli h�tulr�l �t�lelt, kezei a hasamon nyugodtak. A nyakamon �s a f�lemben �reztem a l�gz�s�t, kicsit csiklandozott is. Azt�n egyszercsak elkezdte harapd�lni, �s puszilgatni a f�lcimp�mat.

— Oli… - kezdtem bele megint, �s pr�b�ltam kibontakozni az �lel�s�b�l, de nem engedett.

— Jaz, k�rlek! Egyszer�en meg�r�l�k, ha a k�zelemben vagy! Ha r�m mosolyogsz, �gy �rzem, v�gem! Nem kezdhetn�nk ezt az �vet egy�tt? Egy p�rk�nt? Szeretlek, Jaz!

Szembeford�tott mag�val, �gy besz�lt, szem�t az eny�mbe f�rva. Volt m�r bar�tom, de �gy m�g senki nem vallotta meg nekem az �rz�seit. A f�ld felett lebegtem, legal�bb k�t m�terrel – de nem a szerelemt�l. Bar�ts�gon k�v�l semmit nem �reztem Oliv�r ir�nt. De k�pes lenn�k �sszet�rni a sz�v�t? Nem, nem lenn�k. Tal�n az egy�tt t�lt�tt id� alatt beleszeretn�k… Halk s�haj reppent ki ajkaim k�z�l.

— Rendben, pr�b�ljuk meg! – b�lintottam r�, Oliv�r �r�m�re. Rem�lhet�leg nem b�nom meg.

Egy ideig csak �lelt, azt�n meghallottuk, hogy odabent kezdenek visszasz�molni, �gy befutottunk, �s hatt�l m�r mi is beseg�tett�nk, b�r �n j�val halkabban, mint elv�rhat� lett volna. A percekkel ezel�tti d�nt�sem j�rt a fejemben. Az �ra megkondult, jelezve az �v fordul�t, egy k�z megp�rd�tett, azt�n m�r csak azt vettem �szre, hogy Oliv�r a sz�j�t az eny�mre tapasztja, a nyelve pedig er�szakosan igyekszik utat t�rni mag�nak. Hirtelen v�dekezni akartam, azt�n �szbekapva visszacs�koltam. De ez egy�ltal�n nem az az igazi, szerelmes cs�k volt, egy�ltal�n nem �lveztem.

A szilveszteri buli ut�n kij�zanodva t�rt�nk vissza a suliba �s a h�tk�znapokba. A f�l�v v�szesen k�zeledett, �gy minden t�rgyb�l k�sz�lni kellett a p�tl�, jav�t�, vagy csak sima dolgozatra. Emellett az egyetemre jelentkez�s id�szak is tartott, valamint megkezd�d�tt a b�li szezon. Heti k�t t�ncpr�b�nk volt, ugyanilyen rendszeress�ggel j�rtam korizni, ak�rcsak eddig, plusz tanul�s, �gy Olival nem volt t�l sok id�m tal�lkozni, b�r �szint�n megvallva, nem is igen sajn�ltam a dolgot.

— Nem szereted azt a fi�t, igaz? – k�rdezte Anya, ves�be l�t�an, mikor egyik nap felj�tt a t�ma.

— Dehogynem! – ellenkeztem. – Szeretem… de csak, mint bar�tot. Szem�ts�g, amit m�velek vele, igaz?

— Egy kicsit. Nem kellene j�tszanod az �rz�seivel!

— �n nem akarok j�tszani vel�k! T�nyleg szeretn�m, ha viszonozni tudn�m, de egyszer�en nem tudok r� �gy tekinteni!

— Pedig el�bb-ut�bb d�ntened kell, Kicsim! �s szerintem mindkett�t�knek jobb lenne, ha el�bb!

Naphosszat a k�rd�sk�r�n filozof�ltam. Helyes, amit teszek, vagy egy aljas d�g vagyok? A sz�vem m�ly�n tudtam, mit kellene tennem, az agyam azonban nem hallgatott r�, �gy folytattam a sz�nj�t�kot, amely m�g jobban kezdett az ellenemre lenni, mint Szilveszterkor. Oliv�r durva volt, egy-egy cs�kunk alkalm�val akaratos.

Egy k�z r�ntott hirtelen f�lre, be az �res foly�s�ra. Azt�n m�r �reztem is, ahogy a falnak nyomnak, �s az ajkak k�z�l k�vetel�dz�n nyomul a sz�mba a nyelve. Engedtem a nem �pp szel�d er�szaknak, v�rva, hogy mikor lesz v�ge. De nem lett. Nyelv�t j� m�lyen dugta le, m�r majdnem a torkomban volt, k�zben a keze v�ndor�tra indult a cs�p�mr�l, el�sz�r a fenekemre, simogatta, majd belemarkolt, k�t kez�vel er�sen tartva. Azt�n jobbja az oldalamon indul meg felfel�, fels�m�n kereszt�l fogdosva melleimet, hogy azt�n a pul�ver al� becs�szva kezdjen el felfel� araszolni.

— Oli – l�ktem el magamt�l a sr�cot. – M�gis, mit m�velsz?

— Na, mit gondolsz? – pr�b�lt ism�t k�zeledni.

— Suliban vagyunk, ha elfelejtetted volna!

— Nem felejtettem el, Szivi! Mes�lj ink�bb Monac�r�l! – t�madott le ism�t. Hirtelen �gy �reztem, ha nem teszek valamit, helyben meger�szakol. A cseng� mentett meg.