(Fernando)

- Eresszen már ki valaki!!!! – ütöttem az ajtót. Jól behúzott a csőbe Laura. Leültem a földre és becsuktam a szemem. Felidéztem a csókot. Bár itt lenne most. Gondolatomat a kocsik motorjának zaja zavarta meg. Rossz érzés kerített hatalmába. Ki kell jutnom! Felálltam és próbáltam kitörni az ajtót. Várjunk csak! Én hülye! Hisz itt van valahol a pótkulcs! – meg is találtam a szekrény alatt. Kinyitottam az ajtót és kirohantam. Odasiettem Jaime-hez.

- Hello. Kösz a segítséget.

- Fernando. Hogy szabadultál ki?

- A pótkulcs. De mi van. Mondd, hogy Dani elhúzott.

- Éppenséggel nem. Nagyon szoros az állás. Majdnem letolják egymást a pályáról. Fer. Jól vagy? – kissé megszédültem, és beugrott egy kép.

- Jól. Rossz érzésem van.

- Most meg hova mész?

- Hát… el.

- Hova?

Elsiettem az egyik kanyarhoz. Mikor oda értem láttam, hogy letolja Laura kocsiját az ívről, majd a kanyarnál a rázókő megdobja, és a falba csapódik. Átugrottam a korláton és odasiettem. A kocsi kissé füstölt. Kinyitottam az ajtót.

- Laura! – másztam be érte. Hirtelen a kocsi eleje elkezdett égni. – Laura! – fogtam meg, és próbáltam kihúzni, de a jobb lába valamibe beleakadt. Lehajoltam, hogy jobban lássam, mibe akadt el. A pedálok közé akadt be a lába. Megpróbáltam valahogy kiszabadítani, de úgy, nehogy esetleg baja essen lábának.

- Fer…

- Laura. Semmi gond. Itt vagyok. Ne mozogj. A lábad beakadt.

- Ég a kocsi. Tűnj innét!

- Nem megyek nélküled! Szólj, ha véletlenül fájna. – kicsit erősebben próbáltam kihúzni. Végre sikerült. Kihátráltam a kocsiból és kihúztam Laurát is. A karjaim közé kaptam, majd minél messzebb mentem, az égő kocsitól. Leraktam, majd a lábát néztem meg.

- Fáj, ha megmozdítom?

- Au. Igen. Egy picit. Nem olyan vészes.

- Miért tetted? – hajoltam fölé.

- Nem vagyok senki játékszere. Nem vagyok díj. Bizonyítani akartam.

- A nőknek nem az autóversenyzés lenne a feladatuk. Nézd meg mi lett.

- De nem az én hibám volt! Ő tolt le!

- Láttam. De akkor is. Féltelek téged. – simítottam meg az arcát.

- Ne tedd. Fer. Hagy ezt abba.

- Azt akarod? Én egész másképp érzem. Hagyd ezt a versenyzős dolgot. Legyünk együtt. – csókoltam meg a nyakát.

- Ha engem akarsz… fogadj el versenyzőként. Máskülönben, felejts el. – tolt el magától és felállt. Jöttek a mentők és a pályamunkások. Laura egy alapos kivizsgálás erejéig a korházba megy. Persze előtte még Jaime jól lekapta a fejem, hogy ha bármi történt volna, az én hibám lett volna…

(Laura)

Kijöttem bicegve a vizsgálóból. Jaime mellém lépett.

- Na? Minden oké?

- Semmi komoly bajom. Doki azt mondta, pihenjek.

- Még jó, hogy semmi bajod nem esett.

- Jaime. Szerelmes vagyok belé.

- Kibe?

- Fernando Alonso-ba. Egy hülye, de én szeretem. – szipogtam.

- Jaj, kislány. Láttam én ezt rajtad. Majd lesz valahogy. Gyere. Visszaviszlek a hotelbe, pihenni. Hosszú volt a mai nap.