34. rész - Igen!
2010.03.02. 14:19
(Laura)
- Komolyan mondom. Leszel? – boci szemek.
- I… Igen! – és megcsókoltam. Belemosolyodott a csókba.
- Mi… ilyen… vicces? – kérdeztem közben.
- Semmi. Imádlak.
- Én is téged. – a hajam simogatta. Megfordítottam, hogy elfeküdjön, majd a mellkasára hajtottam a buksim. A hátam simogatta.
- Lassan indulni KÉNE.
- Bizony. Menjünk.
- Várj. Nem mondtam, hogy máris.
- Nekünk lesz még egy reggeli megbeszélés. Jaime is már biztos úton van.
- Jaj, ne már. Épp ez nem tetszik ebben. – morcizott.
- Ha nem Formula 1, akkor más munka lenne. Nem élnék a nyakadon. Azt el se várd! Most megyek, megyek, mert át kell öltöznöm, és le is kell zuhanyoznom. Szia.
- Ne így menj el. – esett szó szerint ki az ágyból. Mosolyogva odamentem hozzá, és segítettem felállni. Átkarolta a derekam, majd megcsókolt vadul. – Így már mehetsz. Szia.
- Szia.
Átmentem a szobámba. Attila épp kávét iszogatott.
- Hát te hol jártál? – kérdezte.
- Őőőő… Hosszú.
- Valami megtudható belőle?
- Nos, járok Fernando-val. Ennyi.
- Meggondolta magát?
- Meg. szerencsére. Apjának igaza volt. – szedtem össze a ruhákat.
- Látod. Nem kell itt aggódni.
- Ti felnőttek mindig megmondjátok, amit kell. – bevágódtam a zuhany alá. Mikor kijöttem számomra kedves hangot hallottam a konyhából.
- Fer? Te mit keresel itt?
- Most hívtak nemrég. Nekem is lesz reggel értekezlet. Gondoltam, mehetnénk együtt.
- Oké. Felöltözök, felrakom a hajam, és már mehetünk is.
- Oké. Csipkedd magad bogaram.
- Így ne hívj! Nem leszek a bogarad.
- Csillagom?
- Ez jobb. Kész is vagyok.
- Ilyen hamar?
- Igen. Tudod, mint a pályán. – vigyorogtam. – Attila. Jössz te is?
- Nem. Nekem még korán van. És köntösben nem megyek. Majd kimegyek taxival.
- Oké. Puszi addig is. Szia.
- Sziasztok. Jók legyetek.
|