Kiértünk a pályára. Fer ment a Ferrari én pedig a Toro Rosso Motorhome-jába. Épp az irodába léptem volna, mikor Fabian, a versenymérnököm rontott ki. Fel is lökött.

-          Fabian! Normális vagy? Mi a baj?

-          Laura. Bocs. Siettem.

-          Vettem észre. Zaklatottnak tűnsz.

-          Az vagyok. Összevesztem a csapatfőnökkel.

-          Jaj. Miért?

-          Nem lényeg. Laura. Sajnálom. Kirúgtak.

-          MI? De… te vagy a…

-          Tudom. De már ajánlottam valakit magam helyett. Ő is vérprofi. Biztos ki fogsz vele jönni.

-          És ki az?

-          Majd megtudod. Délután már itt lesz.

-          Kíváncsian várom. Látlak még?

-          Pár garázzsal arrébb biztos. Mercedesnél. Most megyek is. Puszi kislány. Jó legyél. A fékekre vigyázz!

-          Igenis kapitány! – szalutáltam játékosan, majd elköszöntem tőle és beléptem az irodába.

Jaime épp a forgószékben ült és pörgött. Nagyon unhatta az agyát. Persze, csak ha van neki olyan. :P Odaléptem mögé és megpörgettem a mi kis lemezlovasunkat.

-          Halihó. Hogy van a bikuci?

-          Fáradtan. Épp a plafonon mászkáló legyeket néztem. – mutatott fel. Felnéztem és tényleg, 4-5 legyecske ott mászkált.

-          Gratulálok. Kb annyi lehet az eszed, mint ezeknek összegyúrva.

-          Vicces ma a hölgyemény.

-          Oh. Köszi a bókot. – ültem le. Előttem volt pár papír. Meglestem őket.

-          Statisztikák és számítások.

-          És miért van nálam 2X annyi számítás, mint nálad?

-          Ez rejtély.

-          Jaime. Erre a te neved van írva. Lusta dög! – vágtam hozzá a papírokat.

-          Na, csak te olyan jó vagy. Nekem ma köröznöm kell.

-          De holnap ezért te elemzed az enyéimet!

-          Igenis! Esküszöm!

-          Ha nem, jegyezd meg, fonott kalácsot csinálok a kukacodból, érthető?

-          Jaj, mi ez a fenyegetőzés?

-          Csak hogy tudd, hányadán állunk. – vettem el előle a papírjait. Megfogta és visszarakta maga elé. – Na, ne elemezzek?

-          Majd este kielemezem. Tudod, holnap én repülök Madridba egy buliba… DJ vagyok, és…

-          Megjegyeztem! – figyelmeztettem vészjóslón a kezemmel. Megvonta a vállát, majd az épp belépő mérnökök felé fordultunk.