Eközben a bázison.

-          Szép napot Netti!- köszöntötte társát Kimberly, miközben csatlakozott hozzá, és ő is leült az asztalhoz.

-          - Neked is…és jó étvágyat! Persze ha még lehet jó étvágya itt az embernek.- válaszolta csüggedten Netti.

-          Nem vagy túl lelkes… bár mióta Pier elment a küldetésre, ez a Mike kitesz magáért.- panaszolta Kimberly.

-          Az jó, ha neked csak vele van bajod…

-          Kimberly abbahagyta a felismerhetetlen színű leves kanalazását és értetlenül nézett a lányra.

-          Rám az egész vezérkar pikkel.- kezdte a magyarázatot Netti.

A lány alig volt 16, de a munkája volt az élete. Logikai játékokkal kezdte, majd mikor már a számítógép se tudott kifogni rajta komolyabb kihívásokat keresett. Imádta a számok világát, így jött a kódfejtés. Sose tartotta magát hacker-nek, sőt ki is kérte magának, ha valaki így merte őt besorolni. Ő kódfejtő volt. Méghozzá a legjobb. Ezzel persze ő biztos vitába szállt volna, de be kellett volna látnia, hogy közel s távol senki sem értett úgy hozzá, mint ő. Értékes embere volt az emberiség megmaradt részének. Így John Connor- az emberi ellenállás vezetője- habár csak távolról, de figyelemmel kísérte a munkáját és a fejlődését.

-          John is?- kérdezte meglepődve Kimberly.

-          Szerintem őt kihagyták a döntésből.

-          Mesélj! Kíváncsivá tettél.- kérte Kimberly és érdeklődve fordult Netti felé.

-          Szóval átvezéreltek az 51-es körzetbe- kezdte.

-          Arizónába?- kérdezte elcsodálkozva Kimberly.

-          Mi folyik ott már megint?- kérdezte elcsodálkozva Kimberly.

-          Folytatva… szerintem John nem is tud róla, pedig már olyan közel vagyok a mesterkód megfejtéséhez. Érted mit jelent ez?- kérdezte lelkesen Netti miközben megfogta a kezét.

-          Véget érne a háború!- folytatta lelkesen Netti.- el tudod képzelni, hogy minden olyan lesz, mint régen…. vagyis az Ítélet napja előtt?- kérdezte lelkesen Netti.

-          Kimberly csak nézett maga elé és mosolyogni próbált, de e helyett csak a rossz emlékek jutottak az eszébe. A családja és a szerettei elvesztése. Netti érezte, hogy nem a kívánt hatást érte el a mondandójával. Együtt érzőn ölelte át a lányt. A lány összerezzent és zavartan tekintett körbe. Gyorsan letörölte a könnyeket az arcáról, és mosolyogni próbált.

-          Megértelek.- szólalt meg hosszas hallgatás után Netti.- De a múltat már úgyse tudjuk megváltoztatni.

-          - Persze.-é rtett egyet Kimberly.- És bocsi!- kérte.

-          Á, nehogy már bocsánatot kérj!

-          Oké, de akkor mi lesz most a kódfejtéssel?- értetlenkedett Kimberly.

-          Gondolom hallottál Can Catchword-ről, aki Pier-ékkel indult a küldetésre.

-          Igen, de csak Ryanne-től. Ő se tudott többet, csak amit látott a fegyverek kiadásánál. Az a srác egy „csodabogár”…de hogy jön ő most ide?

-          Ő veszi át a dolgaimat itt.- jelentette ki komoran Netti.

-          Feltéve, ha épségben visszatér.- tette hozzá egy félmosoly kíséretében Netti.

-          Tudom gonoszság ilyet gondolni…de nekem nem volt szimpi a srác.

-          Hát tényleg nem szép ilyen gondolni Netti Reid- kezdte tettetett komolysággal Kimberly. Aztán mindketten elnevették magukat.

-          Nem lenne kedved megnézni a legújabb fejlesztésemet? – kérdezte végül Kimberly, mikor már mindketten képesek voltak komolyságot erőltetni magukra.

A laborig vezető úton Netti még elmesélte, hogy úgy gondolták a „nagyok”, hogy Netti megy vissza az 51-es körzetbe Can helyett. Can pedig marad itt. Kimberly sajnálta volna, ha a lány nélkül maradt volna a bázisuk. Neki se tetszett az elmondások alapján ez a Can. Persze minden „tudós” kicsit furcsa volt a katonák szerint, így Kimberly belátta, hogy róla se lehetnek más véleménnyel a „hétköznapi” emberek.

-          Na itt lennénk.- nyitotta ki a labor ajtaját Kimberly, de rögtön földbe is gyökerezett a lába, mikor a gépet nem látta sehol.

Aztán arra gondolt, hogy csak valamelyik katona akarja szívatni őt…de ennek nem sok értelmét látta.

-          Mi a baj?- kérdezte elkomolyodva Netti, mikor látta a lány reakcióját.

-          Megszökött a „gépem”.- nyögte ki nagy nehezen Kimberly.

-          Ez biztos?- kérdezett rá azért Netti.

-          Hát komoly. Fegyverbe!

Ezt Nettinek se kellett kétszer mondani…