Becsuktam az ajt�t. �reztem, hogy m�g�ttem �ll. Nem volt er�m megfordulni.

-         Szerintem menj�nk a konyh�ba.

-         Rendben. Merre van?

-         Arra egyenesen. Vigy�zz. Van egy kisebb asztal is. �n felmegyek �s �t�lt�z�k. Az egyik fi�kban valahol van gyertya is.

-         Addig megpr�b�lok keresni egyet akkor.

-         K�szi.

Felsiettem, majd megkerestem a pizsom�m. Amikor le�rtem a konyh�ba halv�ny gyertyaf�ny �gett. Fer az asztaln�l �lt �s r�m pillantott. Le�ltem vele szembe. Gondolkodtam, hogy is kezdj�k a besz�lget�st.

-         �gy l�tom, komoly dolgokr�l akarsz velem besz�lni.

-         Honn�t veszed ezt?

-         Amikor komoly dolgokon j�r az eszed, eddig �gy vettem �szre, hogy megpr�b�lsz nem r�m n�zni, �s a jobb kezeddel mindig kicsit a ruh�d sz�l�t piszk�lod.

-         Fernando. Ez �gy nem j�. – tettem mindk�t kezem idegesen az asztalhoz. – Tudod, mennyire szeretlek. De elegem van abb�l, hogy j�tszol velem. Te nekem enn�l t�bbet jelentesz.

-         Te is nekem. Hidd el. Sok mindent �tgondoltam �n is. Nem kenem a hib�im a munk�mra. �n is aut�versenyz� vagyok, ak�r csak TE… Annyit k�rek, adj m�g egy es�lyt. Bel�tom a hib�im. Sajn�lom. J�v�teszem.

-         Egy sajn�lom ide nem el�g! Nagyon megb�ntott�l! Azt hiszed, azonnal mg is fogok bocs�tani? – �lltam fel �s k�nnybe l�badt a szemem. – �n vesztettem el… Egyed�l voltam aznap este! Azt a p�r �r�t, hogy teszed j�v�?

Behunyta a szem�t. Odal�ptem a konyhapulthoz, �s elvettem egy zsepit. Eszembe jutott ism�t az este. Elkezdtem zokogni. Fer h�tulr�l �t�lelt. Lassan simogatta a kezem. �vatosan le�lt egy sz�kbe. �n az �l�ben �ltem. Sok id�be telt, mire megnyugodtam. Egyszer csak kez�vel hozz��rt a med�lomhoz. Elt�volodtam picit t�le, majd kinyitottam a med�lt. Megn�zte.

-         Borzaszt�an sajn�lom. – cs�kolt meg.

-         V�rj… �s mi lesz, ha �gy d�nt�k, akarok menni m�g mindig Jorge katari tesztj�re?

-         Akkor elm�sz. Nem lesz ellenvet�sem. – l�ttam egy kis f�lt�kenys�get ugyan a szem�ben, de semmi t�bb. – Megb�zok benned. Szeretlek.

-         Mondd k�rlek ezt m�g egyszer.

-         Szeretlek! Nagyon! Te vagy az egyetlenem.

-         �n is szeretlek t�ged. – cs�koltam meg. Mikor elv�ltak ajkaink megvakarta a fej�t.

-         Akkor, most… Szent a b�ke?

-         Azt hiszem igen. Nem volt el�g meggy�z� ez a cs�k?

-         Nem. M�g azt hiszem k�ne p�r.

-         Kis telhetetlen. – nevettem egy nagyot, majd megcs�koltam.