— A.J., Lewis. Lewis, A. J.!

— �dv!

— Hello! – r�ztunk kezet.

— Ahogy �szreveszem, nem kell t�ged f�lteni.

— Ezt hogy �rted? – n�ztem a pinc�r keze f�l�tt Jensre.

— �gy, hogy ismerked�s ter�n nem szorulsz r�m. M�ris rengeteg h�dol�d van. De nem is baj, nem tudok mindig melletted lenni.

—Jenson, mikor ejted meg A.J. bemutat�s�t a sajt�nak? – k�rdezte Michael, megel�zve az �n visszasz�l�somat. Rengeteg h�dol�?

— Szerintem ma. Az els� szabadedz�s ut�n.

A kezem meg�llt a keny�r vajaz�sa k�zben.

— Mi? Ma?! Azt hittem az id�m�r�n, vagy a futamon!

— Nincs mi�rt halogatni, ha m�r ma megtehetj�k.

— H���t j�… - t�r�dtem bele, �s a vajra f�gelekv�rt kentem.

— A. J. besz�lsz m�s nyelvet az angolon k�v�l? Az nagyon j�l megy.

— K�sz�n�m, �s igen, magyarul besz�lek m�g – vicceltem el a v�laszt. – Am�gy egy kicsit n�met�l, franci�ul, spanyolul �s olaszul. Teh�t az eszperant� nyelv megy. De ez t�nyleg nagyon alapul.

— Mikor tal�lkoztatok Jensonnel el�sz�r? – tette fel Nico a k�rd�st n�met�l.

— Tavaly decemberben. A nevel�ap�m elk�s�rt Monte Carl�ba – v�laszoltam szint�n n�met�l.

— Nem is olyan rossz! – dics�rt Michael.

— K�sz�n�m!

A reggelit v�gigbesz�lgett�k, azt�n f�l t�z k�r�l elindultunk, a hotel bej�rata el�tt elv�lva a Mercedesesekt�l.

— Mindent elrakt�l? – k�rdezte Jens.

— Igen, Apuci – rebegtettem fel� a pill�imat, mire a t�bbiek nevet�sben t�rtek ki.

A kocsi ablak�n sz� szerint cs�ngtem, nem lehetett t�le elszak�tani. Pr�b�ltam min�l t�bb mindent megjegyezni. A p�ly�hoz �rve hatalmas szemeket meresztettem. �ri�si embert�meg hull�mzott el�tt�nk, majd k�r�l�tt�nk, a kocsi szinte araszolni tudott csak. A bej�ratot egy biztons�gi �r �rizte, k�r�l�tte p�r m�ter sugar� f�lk�rben kordonok helyezkedtek el, szint�n biztons�giakkal.

— A.J., akaszd a nyakadba a k�rty�t, azt�n siess! – fordult h�tra az any�s�l�sr�l Jenson, azt�n kinyitotta nek�nk az ajt�t.

— Menjetek! – utas�tott minket Jess-szel, aki a k�ny�k�mn�l fogva h�zott mag�val, �n ugyanis letagl�zva figyeltem a rajong�k had�t.

— Jenson?

— � marad picit autogramot osztogatni. Gyere! – pr�b�lta Jess t�lkiab�lni a zajt. Ahogy kisz�lltunk a s�t�t�tett ablak� Volv�b�l – f�leg Jenson –, az emberek – f�leg a n�k – sik�tozva t�dultak fel�nk. H�tran�zve l�ttam, amint nagyb�ty�m a kordonok m�g�tt v�lt n�h�ny sz�t a lelkes h�vekkel, �s al��r�sokat adogat.

A biztons�got jelent� ker�t�s m�g�tt azt�n Jensont bev�rva ment�nk a McLaren motorhome-ja fel�. �tk�zben �sszefutottunk n�h�ny szerel�vel �s sajt�ssal, akik igencsak �rdekl�dve m�rtek v�gig.

— Kezd�dik… - �llap�tottam meg fanyar mosollyal.

— Szerencs�s napot, Sr�cok, mi a helyzet!

— H�j, Jenson! Martin v�r titeket!

— Rendben, megy�nk! A.J., gyere te is! – h�vott Jens. Idegesen k�vettem �ket a f�n�k irod�j�ba, ahova k�t kopog�s ut�n m�r be is l�phett�nk.

— Lewis, Jenson!

— Martin! Az unokah�gom, A.J.

— �h! �rvendek!

— J� napot! – r�ztunk kezet. Valami azt s�gta, hogy a h�tv�ge ut�n j� ideig elegem lesz a k�zfog�sokb�l.

— �dv�z�llek a cirkusz kulissz�iban! Rem�lem, j�l fogod magad �rezni, de arra megk�rn�lek, hogy ne nagyon zavard a Home-ban dolgoz�kat! Ha nem is mindig l�tszik, de komoly munka folyik!

— Term�szetesen! Igyekszem nem l�b alatt lenni!

— Biztos vagyok benne, �s k�sz�n�m! A l�zeng�kkel pedig b�tran bar�tkozz! Nos, Uraim!

— Egy pillanat, Martin! Visszak�s�rem A.J.-t!

— Igaz�n nem… - de Jens m�r ki is j�tt velem. – Visszatal�lok!

— Tudom! Csak meg szeretn�lek k�rni, hogy d�lut�n figyeld, mi tetszik nagyon Jessnek! K�zeleg a sz�let�snapja. Megteszed nekem?

— H�t persze! – biztos�tottam.

— K�sz�n�m! Nem tudom, lesz�nk-e m�g kettesben, �gy musz�j volt most. De akkor bemegyek, te pedig ir�ny vissza!

— Ok, sok sikert! – b�cs�ztam, majd visszat�rtem a csapathoz. Ahogy megjelentem az �tj�r�ban, egy pillanatra mindenki abbahagyta az �pp aktu�lis dolg�t, �s a tekintetek r�m szegez�dtek.

— Uhm. Hello! A.J. K�rolyi vagyok! – mondtam picit hangosabban, hogy mindenki �rtse, �s intettem hozz�.

— Sz�jja! Frank Battle vagyok, szerel�.

— Oh, szia!

— Jenson unokah�ga, ugye? Hallottunk �m r�lad!

— H�t, rem�lem, csak j�t!

— Csak azt! � egy�bk�nt Tom, szint�n szerel�.

— L�tom, megtal�ltak a fi�k – jelent meg Jess nevetve. – Ne rohanj�tok le szeg�nyt!

— Egy ilyen b�jos h�lgynek musz�j volt bemutatkoznom! – mondta te�tr�lisan Frank.

— Nincs k�r�l�tted el�g sz�p l�ny, Sz�vtipr�? – k�rdezett vissza Jessica. Frank val�ban j� k�p� volt, m�ly barna �riszek, vil�gos barna haj, �s, amennyire a ruh�n kereszt�l meg tudtam �llap�tani, j� testfel�p�t�s�. Tom kisfi�sabb arc�, tejf�l sz�ke, k�k szem�.

— K�rbevezess�nk? – k�rdezte ut�bbi.

— K�sz�n�m, de majd Jess elkalauzol.

— Az�rt sz�lj, ha sz�ks�ged van valamire! – buzg�lkodott Frank.

— Meglesz, �g�rem! – mosolyogtam r�, majd megker�lve �ket kil�pt�nk Jess-szel a friss leveg�re.

— J�l tetted, hogy visszautas�tottad! Nem ismerem, de azt tudom r�la, hogy nagy n�cs�b�sz. Minden �jszaka m�s n�.

— H�. T�nyleg j�l mehet neki.

— N�zd csak meg! – intett a fej�vel a Home fel�, ahonnan elj�tt�nk. Frank m�r egy m�sik l�nyt f�z�tt, l�that�an t�bb sikerrel, mint engem.

Egy ideig m�g s�t�ltunk, �s besz�lgett�nk, egy-egy sz�t v�ltva ismer�s�kkel, vagy �pp engem bemutatva, p�ld�ul az �reg Ecclestone-nak, aki r�gt�n udvarl�sba kezdett, vagy Jean Todt �s Fernando Alonso. Ut�bbi val�ban nem tudta, ki vagyok, �s meg is lep�d�tt. Illetve meg�g�rte, hogy majd mutat n�h�ny k�rtyatr�kk�t, de akkor rohannia kellett.

— Fernando nagyon optimista – jegyezte meg Jess. – Tavaly, f�leg az �v v�g�n el�gg� el volt ken�dve, de a Ferrari l�that�an j�t tett neki.

— Na igen, egy gy�ztes csapatban k�nnyebb nyerni.

— Jogos. Megn�zz�k, hogy �llnak? – k�rdezte Jess.

— Persze! – indultam visszafele, azonban Jessica a VIP torony fel� ford�tott.

— Hidd el, ma ott m�g d�gunalom van! �s fentr�l jobb k�peket tudsz csin�lni – b�k�tt a csukl�mon l�g� digit�lis g�p fel�.

A toronyb�l t�nyleg csod�s panor�ma t�rult el�nk, r�ad�sul az eg�sz p�ly�t bel�ttuk. Figyelt�k a k�rbe-k�rbe sz�guld� kocsikat, nevett�nk, besz�lgett�nk, �s persze rengeteg k�pet csin�ltunk.

— Te Jess, mit szokt�l egyed�l csin�lni az ist�ll�ban?

— A futamokon �ltal�ban John is ott van, sz�val akkor egy�tt izgulunk. Az id�m�r� is hasonl�an telik. Illetve mindig van egy-k�t ember, aki �pp semmit sem csin�l, vel�k besz�lgetek. Te is megkaptad a ’ne-zavarj’ felsz�l�t�st? – mosolygott.

— Igen.

— Ez mindig �gy van. �n tavaly Brawnt�l hallgattam v�gig. De mikor t�nyleg nem szabad vel�k dum�lni, akkor am�gy se azzal foglalkozol. Azt hiszem, v�ge, menj�nk!

Mire vissza�rt�nk a paddockba, m�g t�bb �js�g�r� volt, mint eddig. Minden pil�ta k�r�l legal�bb �t riporter tolongott, kamer�val vagy magn�val. Megkerest�k Jensont, �s a k�zel�ben �lltunk meg.

— Hogyan �rt�keli az elm�lt id�szakot?

— Milyen volt a szabadedz�s?

— Mit v�r a holnaput�ni futamt�l? – z�poroztak fel� a k�rd�sek. Elk�pzelni sem tudtam, hogy nem f�jdul bele a feje. Azt�n egyszer csak…

— Ki az a h�lgy, aki elk�s�rte �nt �s a bar�tn�j�t?

Jenson intett a fej�vel, mire utat t�rtem a t�megben hozz�.

— A h�lgy A.J. K�rolyi, az unokah�gyom. Tizen�t �vvel ezel�tt, egy baleset k�vetkezt�ben t�nt el, p�r h�napja azonban ism�t �sszehozott minket az �let.

— Arr�l a balesetr�l van sz�, amelyben b�tyja �s s�gorn�je �let�t vesztette? A gyermek volt az egyed�li t�l�l� – egy magyar riporter k�rdezte.

— Pontosan. A b�ty�m�k hal�l�r�l nem tudtunk, egyszer�en elt�ntek, s k�nytelenek voltunk k�s�bb halottnak nyilv�n�tani �ket.

— Hol �lt eddig a kisasszony?

— Magyarorsz�gon, nevel�sz�l�kn�l, akik remek�l helyettes�tett�k az igazi csal�dj�t.

— Kisasszony, �n val�ban rokona Mr. Buttonnek, vagy csak a h�rneve �s p�nze miatt sz�n�szkedik?