99. rész
2010.04.02. 22:50
A rajtrácson a kocsi mellett voltam. Egy törülköző volt a nyakamba. Szörnyen meleg volt. Alig kaptam levegőt. Leültem egy félreeső helyre és az egyik ásványvizes palackból ráöntöttem a vizet a törülközőmre, majd azt a fejemre terítettem. Melegem volt. Noncsi és az edzőm beszélgettek. Andy az edzőm hirtelen leguggolt elém. A fejemre tette a kezét.
- Belázasodtál?
- Én?
- Te tegnap megáztál! Tessék! Megérte? Most itt vagy betegen egy baromi nehéz verseny előtt! Észnél vagy? 5. helyről rajtolsz! Az összes koncentrációdnak itt kéne lenni! Megalapozhatnád a karriered! Rajtad múlik minden! Minden!
- Értettem! Ne kiabálj!
- Gyere. Itt a bukód. Vedd fel.
Felkaptam, majd bemásztam a kocsiba. Agyammal teljesen a futamra akartam koncentrálni. Egyelőre még nem volt vizes a pálya, viszont rengeteg felhő volt. Lágy gumikon voltam. A szerelők többsége a 3. lámpánál félre állt. Csak azok maradtak, akik a gumimelegítőket tartották. Eljött az utsó lámpa. Lementek a szerelők, majd megindult a felvezető. Körülöttem többen is lágyon vannak. Melegítettem a gumikat. A pálya hátsó részében láttam pár vízcseppet a plexin.
- Noncsi. Noncsi. Vízcseppek a pleximen. Esik már?
- 10 percen belül eső. Még nem esik itt.
- Oké. Értettem.
A lámpák felvillantak. Az 5. is felvillant és kialudtak a fények. Elindultunk. Egész jól kaptam el a rajtot, majd valahogy Webber mellé keveredtem, és sikeresen leelőztem. Nem tudom, hogy. Kicsit azt hiszem lesodródott az ívről. Mély levegőt fújtam ki.
- Vettel, Alonso, Te, Hamilton, Webber… - sorolta az állást. A 9. kanyarhoz érve lezúdult az eső. Mintha dézsából öntenék. Nagyon óvatosan kanyarodtunk. Mellettem egy McLaren csúszott át a kavicságyba.
- Gyere a boxba.
- Megyek!
Nagyon nehezen tudtam a pályán tartani a kocsit. A visszapillantómban egy RB-t láttam. Webber. A boxhoz érve azonnal beálltam. Gumit cseréltek, majd mentem esős gumikon ismét ki. Így is rendesen csúszkálta, de tudtam, hogy most vagy soha! Mentem, és az első kör után Noncsi leadta az infót, hogy 3. vagyok. Mögöttem messze van egy Red Bull. Webber. Őt Felipe és Lewis követi. Pár kanyar múlva kicsúsztam a pályáról. Egyik kerekem a kavicságyban. Visszatértem a pályára. Még mindig nem volt Webber sehol.
- Vigyázz! Előtted levő kanyarban egy kocsi! Chandhok! Megpördült.
- Oké. Köszi.
Kikerültem. Nem telt el sok kör, mikor újabb probléma lépett fel. A plexim elkezdett bepárásodni. Csillapodott picit az eső is. Tudtunk rendesen körözni végre. Sok kör telt el, mikor a verseny vége előtt ismét ránk tört az eső. Beküldték a SafetyCar-t és leállították a futamot is. A rajtrácsra álltunk le. Ültünk bent a kocsikban, közben a csapat hozzánk jött. Én kaptam egy esernyőt a fejem fölé. Nem éreztem jól magam. Melegem volt, csurom víz voltam. Nem a legkényelmesebb érzés. 10 perc után lefújták a végét. Nem megyünk több kört. Kicsatoltam magam, hisz 3. lettem. El sem hiszem. Könnyek gyűltek a szemembe. Felálltam a kocsin, és megszédültem. Egy erős kéz elkapott és a karjai közé vett. Fernando volt az. Hozzá bújtam. Ő ölelt, majd a dobogóhoz vittek minket. Felcsendült a német himnus. Sebastian mosolygott, és megölelgetett picit engem is, Nando-val pedig pacsizott. A kupát amint megkapta a magasba emelte. Horner is hasonlóképp cselekedett. Nando a szokásos kupa puszival üdvözölte új szerzeményét, majd én is megkaptam. Magasba emeltem, és jól megnéztem. Felkaptam aztán hamar a pezsgőt és jött a kis pezsgő fürdő. A fiúk nagyon megöntöztek. Felléptem a dobogóra. Fer megfogta a kezem. A legfelső fokon voltunk. Magához húzott és lágy csókot adott.
- Gyerekek. Máshol egyétek egymást. Ünnepeljünk most! – és nyakon fröccsélt még minket Sebi. Ránevettünk, majd felálltunk a fotózásra. Büszkén néztem le a csapatra.
|