—Jess!

— A.J.! Kipihented magad? Hogy j�tt�l?

— Igen, aludtam; �s taxival.

— Nem is ett�l?

— Mi�ta elindultunk nem igaz�n – vontam meg a v�llam.

— Most azonnal eszel egy szendvicset. Vagy ink�bb t�bbet. Nem hi�nyzik, hogy el�julj az �hs�gt�l! – tolt a home b�f�je fel�.

— Stacy n�h�ny sonk�s szendvicset k�r�nk.

— M�ris, Jess. Bemutatsz?

— � itt A. J., Jens unokah�ga. Stacy, aki a legfinomabb szendvicseket k�sz�ti.

Stacy harmincas, v�r�s haj� n� volt, a sz�ja sark�ban mindig mosoly bujk�lt. A szendvicsek t�nyleg finomak voltak, �s t�nyleg �hes voltam. Nem is hittem, hogy mennyire. Legal�bb �t szendvicset befaltam, hozz� Stacy k�sz�tett citromos te�t, ami szerencs�re hideg volt.

A szabadedz�st a csapat ist�ll�j�b�l n�zt�k v�gig, az eb�det is a b�f�b�l rendelve, ami az �n esetemben csak franciasal�ta volt. Frank, Tom �s a du�t tri�v� b�v�t� Antoine gondoskodott a sz�rakoztat�sunkr�l, term�szetesen csak akkor, ha nem volt dolguk. Viviannal s�t�lgattunk, ha sz�net volt, vagy m�r eleget �cs�r�gt�nk, szerel�kkel, k�s�r�kkel besz�lgetve, a fot�sokra mosolyogva. Kezdtem megszokni a jelenl�t�ket, illetve, hogy l�pten-nyomon az arcomba villantanak. �gy t�rt�nt, hogy mire �szbe kaptam, m�r el is rep�lt a nap.

A hotelbe visszat�rve egyb�l az �tterem fel� vett�k az ir�nyt, majd j�l lakva liftezt�nk fel. A szob�ban az �gyra telepedve kapcsoltam be a laptopot, �s jelentkeztem be MSN-re. Este nyolc volt, otthon kett�, �gy a l�nyok term�szetesen fent l�gtak.

Kittus: Na v�gre, r�d v�rtunk! Mes�lj!

A. J.: Sziasztok! :D Nincs semmi k�l�n�s. Fullaszt� meleg van, az es� mindig egy id�pontban j�n.

Csenge: Csin�lt�l k�peket?

A. J.: Rengeteget! Felt�lt�m, hogy r�g�dhassatok rajtuk! :D Pill

Azzal m�r csatlakoztattam is a f�nyk�pez�g�pet, �s t�lt�ttem �t a majd’ nyolcvan fot�t.

Kittus: Kimivel tal�lkozt�l? Kint van?

A.J.: Nincs. Legal�bbis nem l�ttam.

Csenge: Na �s Vettel? A bar�tn�je kint van?

A. J.: Sebivel besz�ltem p�r sz�t, �s Hanna nincs kint.

Kittus: Az a csaj h�lye! Szerintem fogalma sincs, mit vesz�t. Pedig egyszer igaz�n kib�rn�, hogy elk�s�rje a n�metet!

A. J.: H�, h� nyugi! Lehet, hogy k�z�s megegyez�s!

Csenge: Hogy sosem k�s�ri el Sebast?

A. J.: J�, majd megk�rdezem!

M�g besz�lgett�nk f�l �r�t, �n megn�ztem az e-mailjeim, azt�n elb�cs�ztam, �s kikapcsoltam a g�pet. Gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam, majd lefek�dtem aludni.

Reggel hirtelen �bredtem. P�r pillanatig b�multam a plafont, azt�n kopogtak. Val�sz�n�leg nem el�sz�r. Kipattantam az �gyb�l, �s a cic�s h�l�ingemre felkaptam a k�nt�s�m. Az ajt�ban egy londiner �llt.

— Ez az �n�, Miss K�rolyi – ny�jtott �t egy csokrot, amit a d�bbenett�l reflexszer�en vettem �t.

— �n nem rendeltem vir�got.

— �nnek k�ldt�k, Miss.

— Kicsoda?

— Egy �r. T�bbet nem tudok. Sz�p napot, Miss K�rolyi! – hagyott ott, �n pedig lefagyva �lltam. Miss K�rolyi. Annyira furcsa volt, de k�ts�gtelen�l tetszett, ahogy kimondta. De ki lehet az �r, aki a csokrot k�ldte?

Agyamat p�rgetve mentem vissza, �s n�zel�dtem v�z��rt, ami term�szetesen hi�nyzott. K�nytelen voltam t�rcs�zni a szobaszervizt, k�zben pedig kibontottam a pap�rcsomagol�st. A csokor kilenc sz�l csodasz�p v�r�s r�zs�b�l �llt.

— J� reggelt! Miben seg�thetek?

— J� reggelt! A. J. K�rolyi vagyok, a sz�zn�gyes szob�b�l. Egy v�z�t k�rn�k, kilenc sz�lnak!

— Azonnal felk�ld�k egyet!

— K�sz�n�m!

M�g v�rtam, gondolkoztam. V�gigfuttattam magamban az F1-es fi�k nev�t. Az valahogy egy�rtelm� volt, hogy a cirkusz egy tagja volt az elk�vet�. A k�t Buttont r�gt�n kiz�rtam, ahogy Sebit is. Semmi okuk nem volt r�. Kiz�rtam m�g Fernandot, Ecclestone-t, Jean Todt-ot, Whitmarsh-t, valamint a t�bbi csapatf�n�k�t �s id�sebb pil�t�t, akikkel m�r megismerkedtem. Ugyan�gy tettem Nico Rosberggel �s Lewis-zal. Maradt Bruno, Frank, Tom, Antoine, Georg, Jos�, Diego, Sam, Nico H�lkenberg �s Lucas di Grassi. A pil�t�kat is elvetettem, hisz nem ismerkedt�nk meg �gy igaz�n, ugyan�gy a Redbullos D�szes N�gyesfogattal. A legjobban Frankr�l tudtam volna elk�pzelni, hiszen � udvarolgatott p�nteken is, b�r m�r j�val visszafogottabb volt. �gy akkor mindenki kiesett, �s kezdhettem el�lr�l az eg�szet.

K�zben meghozt�k a v�z�t, �gy belerakhattam a csokrot, �s az asztal k�zep�re �ll�tottam. Remek �sszhangban voltak egym�ssal, �s k�l�n megmosolyogtatott a dolog, hiszen a v�r�s szirm�, z�ld level� vir�gokhoz feh�r porcel�nt k�ldtek. Gy�ny�rk�d�s k�zben vettem �szre a vir�gok k�zt megb�v� kis cetlit, melyre egyetlen angol sz�cska volt �rva: „Sajn�lom!”

V�g�l feladtam a t�preng�st, miel�tt megf�jdulna a fejem. Felvettem egy farmer r�vidnacit, egy r�zsasz�n topot, azt�n a t�sk�mat magamhoz v�ve egy utols� pillant�st vetve a r�zs�kra, lementem reggelizni.

A lift el�tt Nicole-lal �s Lewis-zal tal�lkoztam, teh�t evidens volt, hogy egy�tt megy�nk le. A sr�c egy�ltal�n nem ford�tott r�m t�bb figyelmet, mint amennyit szokott, ann�l ink�bb Nicole-ra, �gy �t v�gk�pp kih�zhattam k�pzeletbeli list�mr�l.

Jenson �s Jess m�g nem �rkezett le, �gy egy �res asztalhoz �lt�nk le. Mire leadtuk a rendel�st, nagyb�ty�m�k is meg�rkeztek.

— A recepci�n nem adj�k ki, hogy melyik szob�ban vagyunk, igaz? Senkinek.

— Elm�letileg nem. Mi�rt?

— Reggel kaptam egy r�zsacsokrot – kezdtem bele. – Egy igaz�n gy�ny�r� csokrot.

— Ki k�ldte? – k�rdezte moh�n Nicole.

— Fogalmam sincs. A londiner fi� nem mondta meg.

— Nem volt hozz� �zenet? – csod�lkozott Jess.

— De, csak azon egyed�l a ’sajn�lom’ sz� volt.

— Ez igaz�n romantikus!

— Meg bosszant�! Fogalmam sincs, ki �s mi�rt k�ldte! Te sem tudod? – fordultam nagyb�ty�m fel�, aki, mi�ta sz�ba hoztam a r�zs�kat, egyfolyt�ban mosolygott.

— Honnan tudn�m? – vonta meg a v�ll�t. Igyekeztem min�l �that�bb szemekkel n�zni �t, azonban �llta a pillant�somat, s k�zben t�retlen�l mosolygott tov�bb.

— �ruld el! – k�veteltem.

— Mondtam, nem tudom, ki volt!

Hitetlen�l r�ztam meg a fejem, �s ford�tottam a figyelmem a r�ntott�m fel�. B�rh�nyszor n�ztem r�, ha �szrevette, ugyanaz a sunyi vigyor �lt ki az arc�ra, ami csak tov�bb fokozta bossz�s�gom. V�g�l befejezve a reggelit, indultunk a b�rkocsik fel�, azonban a hotel bej�rat�ban h�v�s, szinte hideg leveg� csapott meg.

— Nem kellene forr�s�gnak lennie! – r�zott ki a hideg.

— Az es� miatt van. F�zol?

— Mondhatni. Van �t perc�nk, hogy felvegyek valami hosszabbat?

— Menj, megv�runk!

B�lintottam, �s visszarohantam a recepci�s csajhoz, majd a lifttel a lakoszt�lyhoz. A r�vidnadr�got egy hal�sznadr�gra cser�ltem, illetve el�kerestem egy feh�r meleg�t�fels�t is, majd fut�l�p�sben t�rtem vissza a r�m v�r�khoz, akikhez id�k�zben csatlakozott n�h�ny Redbullos is. K�t-k�t puszival k�sz�nt�ttem �ket (D�szes T�rsas�g �s Sebi), majd be�lve a kocsikba aut�ztunk a p�ly�ra.

A harmadik szabadedz�sen v�gig bor�s id� volt. Rem�nykedtem benne, hogy nem szakad le az �g id� el�tt (id�m�r� befejezte), azonban m�r az eb�d fogyaszt�sakor d�r�gni �s vill�mlani kezdett, hogy hamarosan egy hatalmas zuhanykabinban �rezz�k magunkat.