M�snap reggel magamra kaptam a k�nt�s�m �s lesiettem a nappaliba, mert valaki m�r megint a cseng�n felejtette a tenyer�t. Szerencs�re a k�t kissr�c Oviedoban volt Jos� Luisn�l �s Ana Marian�l, kital�ltak nekik egy j� kis kir�ndul�s programot, �gy elengedtem �ket.

A kiscsajokhoz pedig Fer sietett oda, mert a csenget�st komment�lt�k egy kis s�r�ssal. Kinyitottam az ajt�t �s egy teljesen ismeretlen Miss Picsa �llt velem szemben.

-          J� reggelt! – n�zett v�gig rajtam el�g megvet�en. – Beengedn�l? Fernandot �s a feles�g�t keresem.

-          Ohh, akkor j� helyen j�rsz. �n lenn�k a feles�ge. – vettem el� a m�vigyoromat.

-          Nah�t, t�nyleg? – g�nyol�dott velem.

-          T�nyleg. Megtudhatn�m, hogy mi�rt kellett r�tenyerelni a cseng�re? – k�rdeztem t�le, m�g beengedtem a h�zba.

-          Term�szetesen az�rt, hogy be legyek engedve. Ideh�vn�d nekem Fernandot? – k�rdezte egy olyan mosollyal az arc�n, ami vicsornak is beillene.

-          El�sz�r tal�n �ruld el, hogy ki vagy. – kezdtem kiss� morcos lenni. Pedig egy ilyen este ut�n??

-          �n k�rlek Fer legszebb �lma vagyok. – na ezen r�h�gn�m kellett. Egyb�l j�ghideg lett a csajszi tekintete. – Fanny Frisco vagyok �s Nandoval a teszten ismerkedtem meg. Az ap�m a Valenciai p�lya igazgat�ja. – h�zta ki mag�t b�szk�n.

-          Csod�s. �n meg No�mi Kov�cs vagyok, Fernando feles�ge �s a gyerekei anyja.

-          Ja. Tudom. De ha nem haragszol �n nem r�d vagyok k�v�ncsi. – majd elindult felfel� a l�pcs�n. – Gondolom Fer m�g �gyban van.

-          Nem. A l�nyainkat altatja vissza, akiket sikeresen fel�bresztett�l. �s nem engedtem meg, hogy felmenj hozz�juk. Besz�lhetsz Nandoval, de itt lent kell megv�rnod. – mondtam neki �s megfogtam a karj�t, hogy az�rt �lljon m�r meg a menet.

-          Nehogy m�r te mondd meg nekem, hogy mit tehetek �s mit nem!? – kezdett el velem ordib�lni. – Te kis senki! Engedd el a karomat, vagy mindj�rt kapsz egy pofont! Itt senki sem k�v�ncsi r�d, te csak egy kis felkapaszkodott kurva vagy! – ord�totta m�g mindig, majd lel�k�tt a l�pcs�r�l. A f�ldre estem, a seggemre. Mit ne mondjak, el�gg� megf�jdult az eml�tett testr�sz.

-          Mi ez az ordib�l�s? – j�tt le a l�pcs�n Fernando. Egyb�l elkomorult az arca, amikor megl�tta a vend�g�t. – Te mi a fen�t keresel itt?

-          T�ged, dr�g�m! A m�ltkor nem engedt�l k�zel magadhoz, gondoltam most bep�tolhatn�nk a dolgot… - h�t ez azt�n a h�lye picsa. M�g el is �rulja, hogy Nando elutas�totta! Elr�h�gtem magam, m�g mindig a f�ld�n �lve. – Neked odalenn kuss legyen, mert kapsz m�g egyet!

-          Fanny dr�ga! – ment oda hozz� Fernando v�szj�sl� szemekkel. – H�zz el innen a fen�be, miel�tt fel tal�llak pofozni. Ha m�g egyszer hozz��rsz a feles�gemhez, vagy a gyerekeim k�zel�be ker�lsz, kicsin�llak. Meg�rtetted?

-          Nem. De most elmegyek, �gy l�tszik az asszony el�tt sem mered elengedni magad. Pedig nem b�nn�d meg… - pr�b�lta cs�b�tgatni Fert, de nem sok sikerrel. S�t.- De rem�lem tudj�tok, hogy itt m�g nincs v�ge a dolognak. Neked pedig kisany�m a legrosszabb r�m�lmod leszek. – mondta, majd a segg�t risz�lva elhagyta a h�zat, Nano pedig bev�gta ut�na az ajt�t, majd odasietett hozz�m.

-          Nagyon meg�t�tted magadat? – k�rdezte meg, mik�zben seg�tett fel�llni.

-          Csak a fenekemet! – vigyorodtam el. – �ltal�ban kellemes dolgokra szoktuk haszn�lni, nem igaz? – kaj�nkodtam egy sort.

-          Hihetetlen mennyire l�k�tt vagy! – nevetett fel a spanyolom. – A kicsik visszaaludtak, �gyhogy reggelizz�nk meg kettesben. Mit sz�lsz? – cs�kolt meg, majd a babafigyel�t a pultra �ll�tva neki kezdett a reggelinek.

-          Remek �tlet. – mosolyogtam r�. – Kaphatok palacsint�t? – csillant fel a szemem.

-          Persze. Am�g bekeverem a t�szt�t, megmosod a gy�miket? – k�rdezte.

-          Term�szetesen. – v�laszoltam neki, majd visszas�ppedt a gondolataiba. – Min gondolkozol? – k�rdeztem amikor m�r t�l nagy lett a csend.

-          Azon, hogy meg sem k�rdezted, ki � �s megcsaltalak-e vele. – b�kte ki. Ezen csak nevetni tudtam.

-          H�t, azt tudom m�r, hogy a valenciai p�lya igazgat�j�nak a l�nya, �s azt is, hogy nem csalt�l meg vele. Egyr�szt, � maga �rulta el mag�t, m�sr�szt pedig szeretsz. �n pedig b�zom benned. – feleltem neki, majd h�tulr�l �t�leltem �s hozz� b�jtam. Fel�m fordult.

-          Csod�latos vagy. – suttogta �s megcs�kolt. – Ugye tudod, hogy soha nem foglak megcsalni?

-          Igen. – v�laszoltam neki egyszer�en. De az�rt m�giscsak felmer�lt bennem 1-2 k�rd�s.

-          Tedd csak fel �ket! – b�ztatott mosolyogva. �tl�tott rajtam.

-          Amikor m�r a terhess�g v�ge fel� j�rtam �s m�r nem lehetett… Illetve a sz�l�s ut�n…. Akkor sem mer�lt fel benned, hogy m�ssal fek�dj le? Meg most, hogy m�g nem nyertem vissza teljesen az alakom…

-          Kicsim, ha egy f�rfi nem tudja meg�llni, hogy 2 h�napig ne �rintsen m�s n�t, mivel a szerelme a gyermekeiket hordja a sz�ve alatt �s hozza vil�gra… Az nem is f�rfi. Illetve az nem szerelem. Sz�momra mint n�, csak te l�tezel. Az alakoddal pedig semmi probl�ma, mivel nem szedt�l fel sokat �s azoknak is lement m�r a t�bbs�ge! GY�NY�R� VAGY! – mondta �s megcs�kolt. Megnyugodva b�jtam oda hozz�. Majd szagl�szni kezdtem.

-          Mi ez az �gett szag? – k�rdeztem. Fer hipergyorsan a t�zhely fel� fordult.

-          A palacsinta! – r�h�gte el mag�t, majd felmutatta a kiss� odakozm�lt t�szt�t.