-          Ó, ki nem hagynám! – vigyorogtam rá magabiztosan. – De mondd csak Jégember, mi lesz a hatalmas arcoddal, ha egy nő legyőz ivásban?

-          ÓÓÓÓÓÓÓÓ…. – kezdtek őrjöngeni a srácok.

-          Ez izgalmas lesz! – vihogott Toni.

-          Lau… Tudod te mire vállalkoztál? – kérdezte Atte.

-          De nyugodj meg.. . Lesz aki hazavigyen! – vigyorgott Fer és Rob.

-          Ácsi-ácsi srácok! – próbált megvédeni Reni. – Miből gondoljátok, hogy Lau lesz a vesztes?

-          Ugyan már! – legyintett Kimster. – Nálam jobban senki nem bírja a piát! De ajánlok egy fogadást, kedves új szomszédnőm!

-          Hallgatlak! – válaszoltam még mindig magabiztosan mosolyogva.

-          Ha én nyerek… Velem töltesz egy éjszakát! Méghozzá nem sexmenteset! – kérdő pillantással nézett rám.

-          Rendben! – egyeztem bele, a többiek elhűlt pillantásaitól kérdezve. – Azonban ha én nyerek…

-          Az ki van zárva… - nevetett rám. – De mondd csak tovább…

-          Nos, ha én nyerek… Akkor te takarítod a saját kis kacsóiddal a házunkat… Mondjuk 1 hónapig.. Ablakpucolás, wc-tisztítás, csempemosás…. Minden szép és jó meló a tiéd lesz…

-          Rendben. Áll az alku! – nyújtotta felém a kezét, amit én megráztam. Hirtelen magához húzott és megcsókolt gyorsan. A többiek kuncogni kezdtek. – És áll még más is… - súgta Kimster a fülembe, igencsak merev tagját hozzám nyomva.

-          Csitulj szívem! – csíptem bele egy nagyot a fenekébe. – Most már igyunk!

-          Ez a beszéd Kislány! – csapta össze a tenyerét Rob. – Igyatok!

Fer és Sebastian nagy röhögve kivonultak a konyhába tiszta kupicás poharakért, én pedig a kihívómmal az egyik kis asztal felé vonultam. Leültünk egymással szemben és méregettük egymást.

Sebi baba kitöltötte az első kört: tequila mellé pálinka kíséret. Ahogy eddig. Felemeltem előbb a tequilát, majd felhajtottam. Utána a pálinkát is. Kimi ugyanígy tett.

Ezután Fer töltötte ki a következő menetet. Azt is bedöntöttük.

Kimire pislogtam. Meg sem rezzent. Intett a következő kanyarért.

Robika töltötte ki.

-          Lau, eddig egész jól bírod! – mondta kicsit meglepődve.

-          És ez még csak a kezdet! – vigyorogtam rá, majd rá emeltem a poharam. – Csirió!

Toni és Atte is kitöltött nekünk 1-1 kanyart. Én még mindig jól tartottam magam, viszont a nagy Jégember elkezdett kivörösödni. Vigyorogva nyugtáztam ezt a tényt. Ő most már korántsem volt olyan magabiztos, mint eddig.

Immár komolyan vette a kihívást.

Reni töltötte újra tele a poharainkat.

-          Ez már hányadik kör is? – kérdezte meg. Gyorsan utána számoltam.

-          Én nem tudom… - felelte Kimi kissé kótyagosan.

-          A hatodik lesz! – feleltem vigyorogva.

-          Akkor még van pár menet hátra. – csapott bele a tenyerembe Reni. A többiek kérdőn néztek ránk.

-          Tudjátok, egy egyetemi ivóversenyt Lau már megnyert. Ott is ugyanezt a párosítást itták, tequilát és pálinkát egyszerre, és ott a 12. körig jutottak. – magyarázta nevetve Ren. – De úgy látom, hogy a ti finn büszkeségetek még addig sem fogja bírni. – ekkor Kimi felhörrent és bevágta a hatodik kört is. Én is így tettem, majd tartottam a poharaimat a következő körért.

A többiek fejcsóválva nézték az asztalunkat. Jobban mondva az asztal alá beeső Jégembert. A 10. körig bírta, utána szépen lassan elkezdett lecsúszni a széken, egészen be az asztal alá.

-          Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy én nyertem. – néztem a csodálkozó hímneműekre vigyorogva. Felálltam a székről és a kidőlt szőkéhez vonultam. – Holnap jöhetsz takarítani drágaság. Addig is aludd ki magad… - paskoltam meg az arcát nevetve. Elkapta a karomat.

-          Ezt még visszakapod… - suttogta durcásan.

-          Talán egy másik életben. – nevettem rá, majd Renivel hosszas búcsúzkodás után hazaindultunk. Egy spanyol fiatalember kíséretében.