(2010. M�rcius 7. – Erika)

Nos, ma van az egyik nagy nap! A kisfiam, Maxi els� fontosabb gokart futama, amit itt a Si�foki aszfaltcs�kon rendeznek. Kis �jonck�nt a mez�nyben, �gy, hogy � az egyik legkisebb a 30 indul�b�l a 17. helyr�l rajtol. Ez nagyon sz�p eredm�ny. A l�nyokkal a p�lya sz�l�n szor�tunk neki.

-          �n nem is b�rom n�zni! – fordult meg Ema.

-          Nagyon �gyes lesz, �n tudom! – csukta be a szem�t Noncsi is. �n f�l szemmel pislogtam.

-          V���!

-          H��! – fordultunk meg, az ijesztget�nk fel�. A kis n�met volt az, Sebastian.

-          J�ttem meglesni a kisfiad verseny�t. H�nyadik?

-          17. helyr�l rajtol.

-          Aha… M�r l�tom! Nos, akkor szurkoljunk. – �s kez�nkbe adott kis z�szl�kat, amin Hajr� Maxi! �s Maxi feliratok voltak.

-          Aranyos vagy Sebike!

-          Tudom. Olvadoztok t�lem.

-          Mindenk�ppen. – ingatta fej�t Ema. Noncsi kuncogott.

-          Jaj, mit nevetg�ltek?

-          Sebi! Fogd m�r be! Most rajtolnak! – k�rtem, �s oda se mertem n�zni. A l�mp�k kialudtak. N�ztem Sebi arckifejez�s�t. V�gott egy fintort, majd elindult a p�lya fel�. Oda n�ztem. A rajt ut�ni els� kanyarban �ssze�tk�ztek p�ran.

-          J�zusom! Maxi is ott van?

-          ���… Nem l�tom.

-          Menj�nk mi is! – rohantam a gumifalhoz. Sebike m�r seg�tett ott a fi�k�knak.

-          Jaj, az Maxi kartja! – ugrottam le a gumifalr�l �s odasiettem a felborult kart-hoz. Sebike seg�tett leszedni Maxir�l. – Minden ok�?

-          Aha, csak kicsit megijedtem.

Meg�leltem �s a h�t�t simogattam. Visszament�nk a kis s�torunkba �s ott leellen�riztem, nincs-e t�nyleg semmi baja.

-          Anyu! J�l vagyok, csak kiestem!

-          J�! Csak agg�dok. Mi�rt vagy ilyen kis durci.

-          Kiestem! �n nyerni akartam!

-          Ne, ne s�rj, k�rlek! – �leltem meg.

-          Jaj, mi a nagy b�nat oka? – j�tt be Sebike is.

-          Kiestem.

-          Majd nem esel ki m�skor.

-          De �n nyerni akarok! – hisztizett kicsit Maxi.

-          H� de nagy ez a vehemencia. Komolyan, olyan forr�fej� ez a kis sr�c, mint egy j�l ismert pil�ta.

-          Kire gondolsz? – �rdekl�d�tt Noncsi.

-          H�t term�szetesen Fernando Alonso-ra.

Megh�lt bennem a v�r is. A l�nyokra pillantottam �s jeleztem, hogy semmit ne mondjanak neki.

-          Heh, micsoda felt�telez�s.

-          M�g j� hogy nem azt mondod, hogy annak a nagy Alonso-nak a fia! – nevetett f�lszegen Ema is.

-          J�l van na. Csak egy mag�n v�lem�ny volt. Kiskrapek. Gyere. Vesz�nk egy kis vattacukrot. L�ttam a k�zelben egy �rust.

-          De j�! – �s m�r sietett is Maxi el�bbi kis hisztij�t elfeledve.