Nos, m�snap elindultunk a hossz� rep�l��tra. Bahrein messze van. A l�nyok �s Maxi aludtak. Sebi �pp olvasott valamit �n pedig a kisfiam n�ztem elgondolkodva. Seb szavai t�r�tettek vissza.

-          Te nem alszol?

-          �n? Nem. Nem vagyok �lmos.

-          R�g�ta akartam m�r valamit k�rdezni.

-          Mit?

-          Ki Maxi igazi apuk�ja?

-          Seb, ezt nem mondhatom el. Neked nem.

-          Nekem mi�rt ne?

-          Ez hossz�. �s nem �rten�d meg. Vagy elmondan�d…

-          Ismerem? – d�bbent le. A sz�mhoz kaptam a kezem.

-          Nem!

-          Na! Ki az? Az ismer�seink k�z�l valaki?

-          Ha elmondan�m, meg k�ne, hogy �ljelek. – vigyorogtam r� angyalin. Megvakarta fej�t �s elvigyorodott.

-          V�llalom! Csak mondd m�r el!

-          De, nem mondod el neki?

-          A szavamat adom! Tudod, hogy r�g ismerj�k egym�st �s b�zhatsz bennem.

-          Ok�. F1-es pil�ta.

-          H�h. Ez komoly? – nevetett hangosan, mire befogtam a sz�j�t �s az alv� t�rsas�g fel� biccentettem buksim.

-          Aha.

-          F1-es pil�ta? Ez… Most is versenyzik?

-          Tudtommal.

-          �s… Vil�gbajnok?

-          Az. – forgattam szemeim. Gondolataiba m�lyedt, majd Maxira n�zett �s r�m.

-          Te j� �g! Az hogy lehet? Fernando-nak gyereke van? Fernando Alonso kisfia?

-          Csendesebben! Igen.

-          Most meglept�l. �s nem akarod neki elmondani? Biztos �r�lne egy ilyen kis sr�cnak.

-          Nem akarom egyel�re elmondani.

-          Akkor nem tudja, hogy fia van. J�l sejtettem.

-          Meg�rdemli!

-          �n nem ismertem 2004-ben Fernando-t. De ami�ta ismerem, egy v�gtelen�l kedves sr�cnak mondan�m. Biztos v�ltozott, komolyodott! Ink�bb besz�lj vele.

-          Nem! Nem t�ntor�tasz el terveimt�l! Most pedig, ha megbocs�tasz, �n zen�t hallgatok.

-          Rendben. – r�ntotta meg a v�ll�t, majd Maxi-ra n�zett. – Apa n�lk�l feln�ni…