M�snap reggel h�tkor az �breszt�m keltett. Legal�b negyed �r�ba telt, hogy kinyissam a szemem �s felfogjam, hogy hol vagyok. S�rni tudtam volna, de ez mindig �gy van, ha tizenegyn�l el�bb kell kelni.
”Gondolj a gy�ny�r� lak�sodra Monac�ban” – eml�keztettem magam, hogy mi�rt is kell most felkelnem. Ha nem lesz p�nzem, buktam a lak�st.
Kim�sztam az �gyb�l �s a f�rd�szoba fel� vettem az ir�nyt. Gyorsan letusoltam, �s fogat mostam. Hi�ba a reggeli friss�t�, m�g mindig ny�zott voltam.

Kiv�lasztottam a ruh�imat, ami egy fekete farmernadr�g volt, hozz� egy vil�gosbarna ujjatlan fels�vel, �s egy ugyancsak fekete bl�zerrel. Lapost talp�, m�gis n�ies cip�t h�ztam, hogy ne bukjak orra az els� napon. A hajamat kiegyenes�tettem �s �sszefogtam, hogy egy kis komolys�got sug�rozzak magamb�l.
Egy �s egy negyed �ra alatt k�sz is lettem, �s a telefonomban l�v� gps seg�ts�g�vel gyorsan megtal�ltam Fernando sz�ll�s�t.

Az ajt� el�tt m�g megigaz�tottam a hajam �s a ruh�m, majd kopogtam. K�zel egy perc m�lva az ajt� lassan ny�lt �s egy szem n�lk�li, sz�r�s valaki �llt el�ttem egy sz�l p�l�ban �s als�gaty�ban.
- Seg�thetek valamiben? – n�zett r�m, majd kipattantak a szemei.
- Szerintem igen – mondtam bizonytalanul -, de lehet, hogy el�sz�r magadon k�ne seg�tened, mert el�g sz�rnyen n�zel ki.
- Desir�? �risten – n�zett r�m �jra, imm�r nem a szemh�j�n kereszt�l -, ugye te vagy?
- Igen. Azt hiszem mi m�g nem tal�lkoztunk – pr�b�ltam r�mosolyogni.
- H�t igen. Nem ilyennek k�pzeltelek – m�rt v�gig -, gyere be!

K�rben�ztem �s elsz�rnyedtem. A lak�shoz k�pest Fernando kin�zete rendezett �s �polt volt. Mi t�rt�nt itt, atomrobban�s?

- Ugye nem itt akarod fogadni az �js�g�r�kat? – k�rdeztem, mire � csak megvonta a v�ll�t.
- Azt mondta a takar�t�n�, hogy reggel j�n, de nem j�tt. Most mit csin�ljak? – n�zett r�m s�rt�d�tten.
- Mondjuk pakolj �ssze – aj�nlottam.
- Tizen�t perc m�lva itt vannak �s ma m�g t�kr�t �s vizet sem l�ttam. Szerinted van id�m elpakolni?
- Nem igaz�n, mindegy. Menj mosakodni, �s addig �n megpr�b�lom rendbe tenni a nappalit – mondtam, mire felcsillant a szeme, �s elt�nt egy ajt� m�g�tt, ami szerintem a f�rd�szoba volt.
- Egy angyal vagy – kiab�lta ki, majd a v�z csobog�s�t hallottam.

- H�t akkor kezdj�nk hozz� – suttogtam magamnak. �gy d�nt�ttem, hogy a ruh�kat �s a pap�rokat bedob�lom a h�l�szob�ba, a t�bbi pedig kuka.
�gy m�r nem is t�nt olyan soknak, alig �t perc alatt v�geztem. K�r�lbel�l ennyi id� alatt Fernando is kij�tt a f�rd�b�l �s a gardr�bba vonult.
Megigaz�tottam m�g a f�gg�nyt �s hoztam a konyh�b�l �sv�nyvizet meg h�rom poharat, h�tha megszomjazik valamelyik.

�ppen a poharakat pr�b�ltam elrendezni, amikor valami zajt hallottam. Nem t�r�dtem vele, azt hittem Fernando az, de p�r m�sodperc m�lva egy kocsikulcs rep�lt el�m az asztalra. Erre m�r csak felkaptam a fejem.
- Te meg ki a franc vagy? – k�rdezte felh�borodva egy fekete haj� l�ny.
- El�sz�r is szia... �s te ki vagy? – egyenesedtem fel vele egyvonalba.
- �n Raquel del Rosario, Fernando feles�ge. Mostm�r el�ruln�d, hogy ki a fene vagy, �s hogy ker�lsz ide? – kiab�lt.
- Nyugalom, ne �v�lts, itt �llok egy m�terre t�led. Fernando asszisztense vagyok – magyar�ztam, de � csak r�zta a fej�t.
- Mindj�rt el is fogom hinni, nem? Fogadjunk, hogy m�r megint megcsalt. Hol van? – kiab�lt tov�bb.
- A gardr�bban, szerintem – mondtam, �s kerek szemekkel n�ztem ut�na.

Kiab�l�st hallottam, majd egy csattan�s, �s Raquel kirohant a lak�sb�l. �n pedig csak �rtetlen�l �lltam a nappali k�zep�n �s n�ztem magam el�. Mi t�rt�nt?
Fernando egy perc m�lva fel�lt�zve jelent meg el�ttem. Levetette mag�t a kanap�ra �s bekapcsolta a t�v�t.
- Fernando – �ltem le mell� -, mi volt ez az eg�sz?
- Raquel, a feles�gem. Mostans�g nagyon fura. F�lt�kenykedik, �s most azt hiszi, hogy felszedtelek �s veled csalom �t. Tiszta dili – fogta a fej�t, mik�zben magyar�zott.
- Sajn�lom – hajtottam le a fejem.
- Nem a te hib�d. Fogadjunk, hogy m�r Flavio-t h�vja, �s k�rdezi, hogy ki vagy – mosolyodott el. – Mindj�rt itt vannak az �js�g�r�k.

Fernando felvil�gos�tott arr�l, hogy milyen interj�t besz�lt meg, �s mire a mond�k�j�nak a v�g�re �rt, m�r kopogtak is az ajt�n.
- Azt hiszem, ez a te feladatod lesz. �n itt v�rok – mondta, �n pedig felkeltem mell�le �s az ajt�hoz s�t�ltam. Rendeztem magam, majd kinyitottam.

- J� napot – mosolyogtam.
- Mag�nak is – mondta az egyik -, Fernando Alonso-hoz j�tt�nk.
- �n Desir� Sol Romero, Fernando asszisztense vagyok, ker�ljenek beljebb – intettem, �s k�vettek.

K�t f�rfi, meg egy n� volt. Egyenk�nt bemutatkoztak, de m�r akkor nem eml�keztem a nev�kre. Ahogy be�rtek, k�sz�ntek Fernandonak is, �s el is kezdt�k a faggat�z�st.
K�r�lbel�l k�t k�rd�st tettek fel az elm�lt futamr�l, egyet a k�vetkez�vel kapcsolatban, egyet a mag�n�let�r�l, �s egyet r�lam. Nem ez volt az egyetlen meglepet�s.
Mikor v�geztek, fel�m fordultak, �s megk�rdezt�k, hogy feltehetnek-e nekem is egy p�r k�rd�st. Nem tudtam hirtelen mit mondani, csak b�lintottam.

- Mi�ta dolgozik asszisztensk�nt Fernandonak?
- Igaz�b�l ez az els� napom – v�r�s�dtem -, de rem�lem m�g sok�ig leszek.
- Mik�nt jutott el id�ig? Szerintem mindannyian tudjuk, hogy egy ilyen munk�hoz nem el�g, ha az ember bead egy �n�letrajzot.
- Val�ban nem. Egy kedves ismer�s�m aj�nlotta, ez�ltal kerestem meg a megfelel� embereket, �s most itt vagyok.
- Eddig milyen a munka?
- Azt hiszem a legjobb sz� r�, hogy hull�mz� – itt Fernandora n�ztem. – Sok dolgom lesz, de �llok el�be.

Ezek ut�n nem ny�ztak tov�bb, csak elk�sz�ntek �s mentek is.
- H�t erre nem sz�m�tottam – mondtam, majd le�ltem a kanap�ra.
- Ahhoz k�pest eg�sz j�l csin�ltad – nevetett Fer �s �nt�tt vizet mag�nak, majd nekem is a kezembe nyomott egy poharat.
- K�szi. Azt hiszem mennem k�ne, t�zre a f�hadisz�ll�son k�ne lennem – mondtam �s a t�sk�m ut�n ny�ltam.
- Kocsival j�tt�l? Csak mert �n is oda megyek.
- Nem, csak tegnap �rkeztem meg Z�richbe, nem volt m�g id�m kocsit b�relni – mentettem magam.
- Rendben. Akkor v�rj t�z percet, elviszlek – kelt fel mell�lem, �s elt�nt a h�l�szob�ban.