-          Nocsak, mit l�tnak szemeim! – j�tt oda hozz�nk nevetve Flavio. – M�gsem fogj�tok meg�lni egym�st! Ez az�rt b�ztat�!

-          H�t, �gy n�z ki, hogy t�nyleg nem. – h�zott mag�hoz Fer �s az �l�be �ltetett, majd �t�lelt. Mit ne mondjak, t�nyleg �llt.

-          �s mikor j�ttetek �ssze? – �rdekl�d�tt a spanyol m�sodik apuk�ja.

-          Tegnap este. – v�laszoltam egy pirul�s k�s�ret�ben.

-          De m�g nem fek�dt�nk le. – jelentette ki Nando. Erre Flavio is �s �n is meglepetten n�zt�nk r�.

-          Mi�rt? C�lib�tust fogadt�l? – k�rdezte r�h�gve Mr Briatore.

-          Dehogy. Ilyen n� mellett azt hossz� ideig nem b�rn�m. – erre m�r �n is elmosolyodtam. Majd a spanyolom folytatta. – Most arra is figyelek, hogy ne csak nekem legyen j�. Am�g Han nem b�zik 100%-osan bennem, addig nem lesz semmi. – felelte nagy komolyan. Adtam neki egy r�vid cs�kot, majd kibontakoztam az �lel�s�b�l �s indultam vissza dolgozni.

Ez is munk�s nap volt, s�t! Munk�sabb, mint az eddigiek. Szombat l�v�n rengeteg vend�g�nk volt, k�zt�k p�r VIP-is. N�lunk vend�geskedett p�ld�ul Fernando p�r honfit�rsa �s j� bar�tja: Iker Casillas, Fernando Torres, David Villa �s Rafael Nadal. Kiszolg�l�s szempontj�b�l hozz�m tartoztak, �gy kell� b�tors�ggal felv�rtezve – a h�res emberekt�l m�g mindig a sz�vemben dobog a torkom – indultam el az asztalaik fel�.

-          J� Napot! – k�sz�ntem nekik angolul. – Hozhatok esetleg �n�knek valamit?

-          �n egy bubor�kos �sv�nyvizet �s egy cappuccin�t k�rek. – adta le a rendel�st Torres.

-          Nekem egy barackos ice te�t hozz�l, ha lehet. – k�rte Iker kiss� flegm�n, majd r�vid, Nadallal val� eszmecsere ut�n, David Villa rendelt utols�k�nt

-          Nek�nk k�t sima k�v� lesz, minden n�lk�l.

-          Rendben, m�ris hozom �ket. – mosolyogtam r�juk, majd elindultam visszafel�, a pulthoz. Azt hiszem k�pzel�dtem, de mintha valamelyik v�gigsim�tott volna a fenekemen. Mindenesetre hamar visszat�rtem az italokkal �s lepakoltam el�j�k. Rafa el�sz�r fordult fel�m.

-          Sz�val te lenn�l Fernando �j szerzem�nye? – k�rdezte r�h�gve angolul, majd spanyolul folytatta a t�bbieknek. – Nem rossz b�r. Szerintetek Nando, ha m�r eleget haszn�lta, nek�nk is k�lcs�n adja?

-          Biztos. Tudod, milyen nagylelk�. – nevetett David is, majd �tv�ltott angolra. – Nos, te lenn�l Hanna?

-          Igen. – feleltem sz�kszav�an.

-          WOW! K�sz f�nyerem�ny ez a l�ny! – kacsintott a t�bbiekre Rafa. – Kurva j�l n�z ki �s nem is besz�l sokat. T�nyleg k�lcs�n kell majd k�rnem Fernandot�l.

-          Szerinted benne lenne, hogy bedobjuk a k�z�sbe? – vigyorgott kaj�nul David.

-          Sr�cok, �ll�ts�tok m�r le magatokat. – s�hajtott Iker. – Szerintem Nano t�nyleg szereti �t. Tiszt�ra meg van kerg�lve.

-          De ahogy �t ismerj�k, ez sem fog �r�kk� tartani. – jegyezte meg szarkasztikusan a m�sik Fernando. – �gyhogy nyugodtan elk�rhetitek egy k�z�s menetre.

-          Te nem sz�llsz be? – k�rdezte David k�v�ncsian.

-          Nem, �n m�r kin�ttem az ilyen j�t�kokb�l. De ez nem jelenti azt, hogy nem tudom �rt�kelni �ket. – vigyorgott Davidra �s Raf�ra, egyed�l Iker cs�v�lta a fej�t.

Bele sem mertem gondolni, hogy ezek itt, hogy szoktak sz�rakozni. Mindenesetre az, hogy k�nyelmetlen�l �reztem magam a t�rsas�gukban, el�g enyhe kifejez�s volt. Ekkor l�pett az asztalhoz Flavio �s az �n Fernandom, aki nagyon meg�r�lt a bar�tainak. R�vid j�pofi ut�n Flavio lel�pett �s rajtam k�v�l, aki az �jabb rendel�seket vettem fel, m�r csak a spanyol szekci� maradt az asztaln�l.

Gyorsan felszolg�ltam az italokat, mik�zben azt hallgattam, hogy a t�bbiek hogy cukkolj�k velem Nandot, aki nem �ll�totta le �ket, csak vel�k vigyorgott.

Indultam volna vissza a l�nyokhoz, amikor Rafa mag�hoz r�ntott �s gyorsan v�gigsim�tott a mellemen �s a fenekemen. Ezt m�r nem b�rtam elviselni. A fej�re �nt�ttem a k�v�j�t, majd felpofoztam. A t�bbiek – Fernando kiv�tel�vel – kir�h�gt�k, �n meg a rakt�rba rohantam. Ott m�r szabad utat engedtem a k�nnyeimnek. B�r ezek ink�bb a d�h �s a csal�dotts�g k�nnyei voltak, mint a szomor�s�g�. Kiv�g�dott m�g�ttem az ajt�, de nem fordultam h�tra, sejtettem ki j�tt ut�nam.

-          Hanna! M�gis mit k�pzelsz? Egy kis vicc miatt �gy felh�zni magad! – d�h�ng�tt Fernando kiab�lva. – Nem b�nhatsz �gy a bar�taimmal! – m�g mindig nem n�ztem r�. – Fordulj m�r fel�m, ha egyszer hozz�d besz�lek! – ki�ltotta, ezzel maga fel� ford�tott. Kicsit led�bbent a k�nnyeimt�l. – Te s�rsz?