-          Mi�rt basszus?! Mit kellene csin�lnom? Nevetnem? – k�rdeztem kiab�lva, majd nekiestem. �t�ttem a mellkas�t, a v�ll�t, a karjait, ahol �rtem. El�sz�r csak tehetetlen�l �s �rtetlen�l b�mult, majd megpr�b�lta elkapni a kezeimet. Kiss� �tmentem f�ri�ba. – P�r napja majdnem meger�szakoltak te szerencs�tlen idi�ta! – �v�lt�ttem. Szerintem kint is lehetett hallani. – M�gpedig a szemed l�tt�ra! Te meg azt k�rded, hogy mi�rt h�zom fel magam az idi�ta haverod akci�j�n? Te norm�lis vagy?

-          Hanna….!! – kezdte volna, de ell�ktem magamt�l.

-          Ne sz�lj hozz�m! Te is csak kinevett�l, egy�ltal�n nem �ll�tottad le �ket! Hagyj�l b�k�n! Ut�llak! Takarodj ki innen! Egyed�l akarok lenni! – kiab�ltam vele s�rva. Odaj�tt hozz�m �s csit�t�lag �t akart �lelni, de nem hagytam neki, �jb�l �tlegelni kezdtem �k�lbe szor�tott k�zzel.

-          Fernando, szerintem most hagyd b�k�n. A legkev�sb� r�d van sz�ks�ge ebben az �llapotban. – j�tt be az apuk�ja is, majd nagy neh�zs�gek �r�n kir�ngatta a fi�t, p�r m�sodperc m�lva pedig Flavioval �s Sueval t�rt vissza.

-          Hanna, mi t�rt�nt veled? Mi�rt vagy �gy kiakadva? – k�rdezte Flavio, majd megsimogatta a h�tamat. �sszer�zk�dtam, majd elmes�ltem h�rmuknak a t�rt�nteket.

-          �s ezek ut�n az esem�nyek ut�n a fiam k�pes volt ilyen pletyk�kat terjeszteni r�latok? – h�borodott fel Jose Luis. – Nagyot csal�dtam benne, de Raf��kban is. – r�zta a fej�t, mint aki nem akar hinni a f�l�nek. Sue, mik�zben mes�ltem, ott �lt mellettem �s megfogta a kezem, �gy t�mogatott.

-          Azt hiszem jobb lesz, ha most visszam�sz a hotelbe…. – kezdte Flavio, de le�ll�tottam.

-          Nem szeretn�k. Tudok dolgozni, ha azok az idi�t�k nem sz�lnak be. A szob�mban �gyis csak egyed�l gubbasztan�k, �s a t�rt�nteken r�g�dn�k. Itt legal�bb lefoglalom magam. – magyar�ztam az olasznak a helyzetet, � pedig �tr�gta minden egyes szavamat, v�g�l b�lintott.

-          Rendben. De ha valami baj van, sz�lj nekem. Ha valaki besz�l, sz�lj�l �s elint�zem. Ok�? – k�rdezte.

-          Ok�. – b�lintottam.

-          A t�bbiekt�l m�r �gysem kell tartanod szerintem… - gondolkodott el Sue. K�rd�n n�ztem r�. – Minden egyes sz�t hallottak. – hajtotta le a fej�t.

-          Csod�s. – fintorogtam, majd lassan visszat�rt�nk a munk�nkhoz.

Kint t�nyleg el�g csendes volt a hangulat, mintha egy kript�ba �rkeztem volna ki. A szemem sark�b�l l�ttam, hogy lassan mindenki vet r�m egy lapos oldalpillant�st, mintha nem tudj�k, hogyan kezeljenek engem. Vagy mintha egy �jabb hiszti-rohamra sz�m�tan�nak. Na, ezt nem fogj�k megkapni.

Sueval cser�lt�nk: �n �lltam be a pult m�g�, a m�sik h�rom l�ny meg felszolg�lt. El�g uncsi volt, de lehet, az�rt j�t is tett. A nap v�ge fel� Fisico �s Rob j�ttek oda hozz�m, 1-2 sz�ra.

-          Kisl�ny, hallottuk mi volt itt d�lel�tt. – kezdte k�nt�rfalaz�s n�lk�l a lengyel. – Hogy neked nincsen egy unalmas napod sem?! – vigyorgott, amivel engem is j�kedvre der�tett, de az olasz pil�ta az�rt h�tba v�gta.

-          Minden rendben? – k�rdezte Fisi. – Azok a spanyol barmok nem szem�tkedtek �jra?

-          Nem. T�k�letesen megfeledkezt�nk Hann�r�l. – mondta az olasz h�ta m�g�tt Rafa. – Hanna! – fordult fel�m. – Szeretn�k bocs�natot k�rni. Illetve mindannyian. – mutatott Torresre, Villara �s Casillasra. – Iszonyatos bunk�k voltunk. – folytatta, mire a t�bbiek b�logattak.

-          Nem szeretn�nk, ha emiatt sz�tmenn�tek Ferrel. – jegyezte meg Iker.

-          Ezen most m�r k�s� b�nk�dnotok. – feleltem halkan. – Ami nem megy, azt nem kell er�ltetni.

-          MICSODA? – ki�ltott Fernando odal�pve hozz�nk, �pp elkapva az utols� p�r mondatot. – Hanna, ne tedd ezt velem!

-          Nem teszek veled semmit. Soha t�bb�. – suttogtam, majd a k�t�nyemet lev�gva elindultam kifel�.

-          Most hov� m�sz? – j�tt ut�nam �s emelte a karj�t, hogy megfogjon.

-          Kimihez. – k�ptem oda a v�laszt, mire a karja lehanyatlott �s sz� n�lk�l engedett elmenni.