„L�bujjhegyre �llva k�zeledtem az arc�hoz, de miel�tt az ajkaink egym�shoz �rhettek volna…”

… kifordultam az �lel�sb�l.

— De nem el�gg� – s�hajtotta k�zben, majd a part fel� indultam, sz�tt�rt karokkal, mintha k�t�len l�pkedn�k.

— L�tod, m�g egyenesen is tudok j�rni! – fordultam vissza p�r m�ter ut�n. M�g mindig ugyanott �llt.

— De elfutni el�lem m�r nem tudsz! – kiab�lt vissza, azt�n rohanni kezdett fel�m. Megfordulva menek�ltem el�le, azonban n�h�ny m�ter ut�n a derekamn�l fogva kapott el, �s a leveg�be emelve forogni kezdett. Sik�tva, nevetve kap�l�ztam a l�baimmal, ujjaimmal a karj�ba kapaszkodva.

Talajt – pontosabban homokot – fogva el�sz�r let�rdeltem, majd �tfordulva �ltem le, feln�zve a k�k szemekbe.

— Ok�, elismerem, te vagy a legjobb k�rhinta!

— Szereted a k�rhint�kat, nem? – �lt le mell�m.

— Jobban, mint a hull�mvasutat – d�ltem hanyatt a f�venyen, m�lyet l�legezve a h�s leveg�b�l. – Tengerpart vagy hegye? – n�ztem fel az engem b�mul� Katal�nra.

— Hegy – v�gta r� szinte gondolkod�s n�lk�l.

— Papag�j vagy macska? – vigyorodtam el.

— Kutya. De most �n k�rdezek.

— Csak tess�k.

— K�k vagy r�zsasz�n?

— K�k… - suttogtam, elveszve az �rv�nyl� �riszekben. – M�kus vagy hal?

— Ennek meg mi �rtelme? – k�rdezett vissza meg�t�dve.

— Semmi. De v�laszolj!

— M�kus. Az aranyosabb. Csal�d vagy karrier?

— Csal�d. Sz�raz vagy es�s futam?

— Sz�raz. Puccos �tterem vagy meghitt k�v�z�?

— K�v�z�. Beatles vagy David Guetta?

— Guetta. Musical vagy opera?

— Musical. K�k vagy fekete?

— Fekete. Divat vagy k�nyelem?

— Jaime! Hazamenn�k! – hallottuk Marta hangj�t. F�l�ton �llt a buli �s k�zt�nk.

— Gyere! – �llt fel Jaime. – Menj�nk! – ny�jtotta a kez�t, ami elfogadtam.

— K�nyelem – adtam m�g meg a v�laszt, miel�tt visszaindultunk volna. Boldog voltam. Iszony� boldog, �s nem az elfogyasztott alkohol hat�s�ra. Levakarhatatlan mosollyal az arcomon aludtam el.

Reggel �s�tozva mentem le az �tkez�be. Egy farmer sort �s egy r�vid ujj� volt rajtam, a hajam felk�tve.

— J� reggelt! K�rhetn�k egy k�v�t? – huppantam le egy �res sz�kre �s�tva.

— M�ris hozok, Kedvesem! – �llt fel mosolyogva Carmen. – Mit terveztek m�ra?

— Ha minden igaz, lemegy�nk a partra.

— Nan�, hogy megy�nk! Eg�sz nap ott fogunk lebzselni! – j�tt le a l�pcs�n az Ifj� Spanyol. Egy feh�r, DJ felirat� p�l� volt rajta, terepsz�n� r�vidnadr�ggal. Ha akartam sem tudtam volna levenni r�la a tekintetem.

— Teh�t ne v�rjalak titeket haza eb�dre? – �rkezett meg Carmen, el�m rakva egy cs�sze k�v�t. – Tess�k. Csak tejpor van benne.

— K�sz�n�m! – h�l�lkodtam, �s a cukor ut�n ny�ltam.

— Ne �m! De egy-k�t szendvicset csin�lhatn�nk! Mit sz�lsz? – n�zett r�m, ami igen k�nny� volt, hisz velem szemben �lt le.

— J�l hangzik.

— K�sz�l�djetek, �n hozz� l�tok a csomagol�shoz.

— Seg�tek! – aj�nlkoztam egyb�l.

— Ugyan, Kedvesem, hagyd csak!

Reggeli ut�n a b�r�ndben turk�lva kerestem megfelel� ruh�t, v�g�l egy �fonyasz�n�, hossz� ruh�ra esett a v�laszt�som. Felkaptam a bikinit, r� a ruh�t, meg egy papucsot. Egy t�sk�ba raktam feh�rnem�t, t�r�lk�z�t, illetve minden m�s sz�ks�ges dolgot. Kilenckor m�r a kocsiban �lt�nk.

— �desany�d rengeteg mindet pakolt – jegyeztem meg a m�g�ttem pihen�, telet�m�tt kos�rra pillantva.

— Nem b�rn� ki, ha nem gondoskodhatna r�lunk. Igazi h�ziasszony – vigyorgott.

— Kedvenc sportod az F1-en k�v�l?

— Foci, tenisz, p�ker. Kedvenc vir�g?

— R�zsa, orchidea. Ny�r vagy t�l?

— Ny�r. Mikor s�rt�l utolj�ra?

— Ezt tudod.

— Cs�t�rt�k – komorult el.

— Energiaital vagy k�v�? – lend�tettem tov�bb a besz�lget�st.

— Energiaital. Szem�veg vagy kontaklencse?

— Szem�veg. Kedven �nnep?

— Kar�csony. Sport, ami �z�l, �zt�l?

— J�gkori, amat�r szinten, m�g most is. Fut�s vagy bicikliz�s?

— Fut�s.

K�zben meg�rkezet�nk a partra, �s lepakol�s ut�n egyb�l a v�zbe vetett�k magunkat, kis id�re felhagyva a k�rdezz-felelekkel. Az eg�sz d�lel�tt�t a v�zben t�lt�tt�k, hol �szk�lva, hol bolondozva. Siker�lt teljesen megfeledkeznem a k�lvil�gr�l, csak Jaime �s �n l�tezt�nk.

— �llj, �hes vagyok! – mondtam, miut�n egy �sz�versenyb�l f�l m�ter h�j�n Jaime gy�z�tt.

— Csak nem elf�radt�l? – villantott r�m egy gy�ztes mosolyt.

— �hes vagyok! �s csak, hogy tudd: hagytalak nyerni!

— Persze! �n pedig az angol kir�lyn� vagyok! – cukkolt, lerogyva a kiter�tett pokr�cra.

— Nah�t, Fels�g, igaz�n j�l rejtegeti val�di �nj�t!

— V�ros, ahov� szeretn�l eljutni?

— P�rizs. Szoknya, vagy nadr�g?

— L�nyokon szoknya, rajtam nadr�g. Utols� k�nyv, amit olvast�l?

— T�ri tank�nyv – nevettem. – Egy�bk�nt True Blood sorozat. Utols� horror film, amit n�zt�l?

— Twilight.

— Az mi�ta horror? – k�rdeztem vissza.

— Nekem az volt – vonta meg a v�ll�t. –  Kedvenc zenei st�lus?

— Rock, rock’n’roll. Tom vagy Jerry?

— Jerry. Nyakl�nc, kark�t�, gy�r�. �ll�tsd sorrendbe!

— Nyakl�nc, gy�r�, kark�t�. V�gj�t�k vagy horror?

— Horror. Kedvenc h�nap?

— M�jus. Tesztek vagy futamok?

— D�ntetlen. Tal�n ink�bb futam, az adrenalin miatt – gondolkozott el. – Kedvenc �llat?

— Macska. Alv�s vagy buli?

— Alv�s – h�zta el a sz�j�t. – �jabban nem sok id�m van bulizni. Magyarorsz�g vagy Anglia?

— Magyar. Fagyi vagy csoki?

— Fagyi. Pr�b�lt�l m�r drogot?

— Csak egyszer. K�t �ve. Kem�ny egy h�tig cigiztem egy bar�ti t�rsas�g miatt, akkor pr�b�ltam a f�veset is. Szerencs�re v�get �rt az oszt�lykir�ndul�s. Na, �s Te?

— Azt hittem, nem �r visszak�rdezni!

— Nem is – vontam v�llat. – De �gy is megk�rdezn�m.

— Tizen�t �vesen, partidrogot. Pezsg� vagy bor?

— Bor. Meggy. Csal�d vagy karrier? – tettem fel a tegnapi k�rd�s�t.

— Csal�d, ha van biztos h�tt�r. Kedvenc gy�m�lcs?

— Ban�n, eper. S�t�lunk? – k�rdeztem, mivel m�r nem ett�nk.

— Persze – �llt fel, majd ny�jtotta a kez�t. – Nagy felhajt�s volt a Jensonnel val� rokons�god miatt?

— Nem igaz�n. F�lt�nk, hogy nagyobb lesz. H�ember�p�t�s vagy h�goly�z�s?

— H�goly�. Kedvenc napod?

— Szombat. K�nyv vagy film?

— Film. Sapka: igen vagy nem?

— Igen. Hotdog vagy hamburger?

— Hambi. Legeml�kezetesebb sz�linap?

— Tizennyolcadik. Megkaptam az els� VIP bel�p�t. Illetve tizenharmadik. Elt�rtem a l�bam. H�ny gyereket szeretn�l?

— Kett�t legal�bb. P�ldak�p?

— R�gebben Sisi. Most m�r ink�bb a sz�leim. Z�lds�g vagy gy�m�lcs?

— Gy�m�lcs. Mi a baj? – k�rdezte, mikor feljajdultam, �s egyb�l �t�lelte a derekam, hogy t�mogasson. A sek�ly v�zben g�zoltunk, �s m�r csak azt �reztem, hogy valami belesz�r�dik a l�bamba. Bal l�bon ugr�ltam ki, Jaim�ba kapaszkodva.

— Van itt tengeris�n? Szerintem abba l�ptem – mondtam, mik�zben lehuppantam a homokba.

— T�l sek�ly volt hozz� a v�z – vizsg�lta a sr�c a sebet. – Ink�bb csigah�zba l�phett�l. V�kony v�g�s, szor�tsd �ssze, hadd v�rezzen, addig hozok �sv�nyvizet – tette a kezem a sebhez, �s visszarohant a cuccokhoz. Behajl�tott t�rddel n�ztem meg �n is, val�ban eg�sz kicsi heg volt.

— V�z �s papucs – huppant le mell�m, �s �nt�tte r� az �veg majd’ fel� a v�g�sra.

— Ez is csak �n lehetek! – d�ltem hanyatt, feln�zve a k�k �gre.

— Balesetek el�fordulnak – k�ny�k�lt mell�m.

— F�leg velem. A csontjaim t�r�m, z�zom; elesek, megv�gom magam – soroltam vigyorogva. – Pedig nem vagyok �gyetlen, csak szerencs�tlen.

— Ilyet nem is felt�teleztem r�lad – t�maszkodott a kez�re, �s g�rd�lt f�l�m. A sz� a torkomra forrt, ahogy belevesztem a v�gtelen �riszekbe. Napok �ta gondolkodtam, mi�rt tud annyira elvar�zsolni ez a tekintet, s most v�gre egy pillanat alatt r�j�ttem a megold�sra: v�gtelens�g. Jaime szemei tekintete ugyanolyan v�gtelen, mint a f�l�nk borul� �gbolt, vagy a t�l�nk nem messzire morajl� tenger.

Ebbe a tekintetbe olvadva fek�dtem, elakad� l�legzettel �s kiugrani k�sz�l� sz�vvel. Ha tudtam volna gondolkodni, komolyan elt�prengtem volna azon, hogy k�pes ilyen eszeveszett temp�t dikt�lni a sz�vem.

De nem gondolkodtam. A vil�g teljesen megsz�nt, csak mi ketten voltunk, �s a morajl� tenger, mely eg�szen k�l�nleges l�gys�ggal dorombolt nek�nk. A t�d�m megtelt Jaime b�d�t� illat�val.

A tekintetem a sr�c ajkaira rebbent, majd vissza. Milyen puh�k azok az ajkak! �r�knak t�n� pillanatok teltek el, s a k�vetkez�ben Jaime k�zelebb �s k�zelebb hajolt, azt�n ajkaink �ssze�rtek, s m�r sz�t is v�ltak, hogy ism�t tal�lkozhassanak. Karjaimmal �tfontam Jaime nyak�t, ahogy nyelvink �des kering�be kezdtek, s az el�z� pillanatban m�g gyomromban repked� pillang�k most ezerfel� sz�lltak, magukkal v�ve kit�r� boldogs�gom apr� szil�nkjait.

V�gtelennek, egyszersmind ezredm�sodpercnek tetsz� id� m�lt�n v�ltunk el. Ism�t a gy�ny�r� k�k �riszekbe b�multam, s nem engedtem Jaim�t t�l messzire, m�g mindig a nyak�t �leltem.

— Szeretlek, Annie! – suttogta, tekintet�t az eny�mbe f�rva. V�lasz helyett megemelkedtem, �s megcs�koltam, ez�ttal az el�bbi bizonytalan, tapogat�z� t�nc helyett egy sokkal �rzelmesebbre h�vva ajkait �s nyelv�t. Az �r�kk�val�s�g is kev�s lett volna, hogy beteljek vele.