Másnap Robert vitt ki a reptérre. Hosszú búcsúzkodás után a gépre szállva hallgattam az MP4-em. Talán kicsit aludtam is. 11 órakor szállt le a gép. Utam hazafele vettem. Már nagyon vártam, hogy végre otthon legyek. Hazai koszt! Család! Saját szobám!

Mikor megérkeztem a kapun beléptem. Elővettem a kulcsom és beléptem a házba.

-          Itthon vagyok!

-          Halihó Nővérkém. – jött Beto.

-          Szevasz öcskös! Hogy ment a gokart futamod?

-          Áh! Ne is kérdezd! – hörrent fel mérgesen.

-          Áh, már megint vesztettél, mi? Én megmondtam! Béna vagy!

-          Ez esetben tévedtél! – és elkezdte előttem himbálni azt a csodás kupát! Utána paktam, de elrántotta előlem.

-          Na! Add már ide! Hadd nézzem!

-          Dehogy adom! Előbb ismerd el, hogy született tehetség vagyok!

-          Persze! Egy kis műanyag izé miatt ismerjek el olyat, ami nem igaz? Hol élsz te?

-          Ne legyél gonosz!

-          De az vagyok! – a konyhába mentem. – Szia anya! Hm, mi finomat csinálsz?

-          Leányzó! Nem is hallottam, hogy megjöttél!

-          Pedig a kiabálása már súrolta a határokat!

-          Kisfiam. Megterítenél?

-          Én? Miért én anya? Miért nem Brigi? Már ő is itthon van!

-          De én téged kértelek meg!

-          Egy bajnok nem végez házimunkát! Egy bajnok versenyzik! – ment el morogva.

-          Apa is be szokott állni mosogatni! Ezt szívtad öcsi!

-          Kapd be!

-          Muszáj mindig vitáznotok? – érdeklődött anya.

-          Várj csak, ezen el kell gondolkozzak… Igen, muszáj!

-          Nem hogy békében megférnétek!

-          Ez van. Mi finomat csinálsz?

-          Paella.

-          Jaj, imádom! Apa merre van?

-          A garázsban. Az egyik kis gokartot szerelgeti. Kimennél szólni neki, hogy ebéd?

-          Persze! – adtam puszit anyu arcára, majd megindultam a garázs felé. Halkan osontam apa mögé, majd hátulról átöleltem és egy puszit nyomtam arcára.

-          Megjöttem. Itthon vagyok.

-          Kislány! Már nagyon hiányoztál! Miért nem szóltál, hogy jössz? Kimentem volna eléd a reptérre. – kezdte törölgetni a kezét egy rongyba.

-          Megoldottam. Mit ügyködsz?

-          Valami probléma van a karttal.

-          Segíthetek? – guggoltam le, és kezdtem vizslatni, mi lehet a gond.

-          Nem fogod te sem megtalálni.

-          És ha itt a baj? Nézd csak!

-          Hm, jó megfigyelő vagy. Tessék. – adott a kezembe egy csavarkulcsot.

Elkezdtünk együtt szerelgetni. Nagyon élveztem, hogy végre az autók terén apával együtt csinálunk valamit. De ahogy néztem ő is élvezte.

-          Ebéd! – jött be Beto.

-          Egy pillanat! – vágtuk rá apával.

-          Anyának nem fog tetszeni… - csatlakozott a szerelőbrigádhoz…