19. rész
2010.06.02. 15:09
- Tessék?- néztem nagy szemekkel Kimire.
- Bocsi, egy kicsit hülyén fogalmaztam- szabadkozott.
- Akkor elmagyaráznád?- kérdeztem tőle.
- Persze. Úgy értettem, hogy tegyünk úgy, mintha járnánk.
- Kimi! Ebből semmi jó nem sülhet ki!- próbáltam tiltakozni.
- Tudom- mondta-, de nincs más esély. A sajtó tudni akarja az „igazat” - mutatott idéző jelet.
- De az nem az igazság, hanem egy orbitális nagy hazugság, amit igazságnak állítunk be!
- Igaz- bólintott Kimi- de legalább mind a kettőnk békén hagynak!
- Téged miért nem hagynak, már most békén? Tudtommal nem te szakítottál egy kétszeres világbajnokkal?
- Lehet, de nem tudják, hogy miért teljesítek olyan rosszul…
Leesett. Hihetetlen ez a finn. Most komolyan? Ki akar használni? Mondjuk ez oda visszamennem. Viszont nagy meglepetés, hogy nincsen diónyi agya a finnek. Mondjuk nem úgy ismertem meg, hogy nincsen agya.
Viszont tényleg azt várja, hogy játsszuk el azt, hogy járunk? Ezt mégis, hogy gondolta?
Viszont lehet, hogy igaza van. Ha én azt, mondom, hogy miatta szakítottunk Fernandoval, akkor ebből egy szép szerelmi háromszög lesz. Igazán fincsi sztori. Ráadásul Kimi is jól jár, mert akkor a történet szerint azért teljesített rosszul, mert én éppen Fernandoval voltam. Okos.
- Akkor most jól kell teljesítened- jegyeztem meg. Mire ő rám kapta a tekintetét. Szemében hitetlenkedés csillogott.
- Akkor megcsináljuk?- kérdezett rá hitetlenkedése okára.
- Azért a szállodában külön ágyat kérek- mondtam. Ez csak egy áljárás lesz.
- Akkor a recepciós rájönne, hogy nem is járunk igazából. Vagy a sajtó annyira felfújná, hogy alig jelentettük, be hogy járunk már is szakítani fogunk, mert külön ágyban alszunk.
- Értem- gondolkodtam el- Akkor a tiéd a kanapén. Vagy nem még sem- felhúzta a szemöldökét- Ha valaki belép, rögtön levágná a helyzetet. Vagy épp félre értené, és ugyan az lenne, mint az újságnál.
- Akkor mi legyen?
- Benn aludhatsz a hálóban, de a földön.
- Felőlem- ez könnyen ment.
Most mindent megbeszéltük, hogy meddig mehetünk el és a többi olyan dolgot, ami bármikor lebuktathat minket. Úgy döntöttünk, hogy mind a ketten elmondhatjuk egy embernek, hogy mi az igazság. Ő Markot választotta természetesen. Nekem gondolkodnom kellett egy kicsit, hogy kit válasszak. Végül úgy döntöttem, hogy Ginának mondom el. Bár, nagyvalószínűséggel teljesen ki lesz akadva. Viszont nem szólhat egy szót sem, mert az ő ötletét követem.
A futam vagy mit tudom én, hogy min Kimi nagyon jól ment. Pedig, még be sincs jelentve a járásunk. Legalábbis az Áljárásunk. Utána szinte rögtön mentük is haza. Mindenki a saját hazájába.
A reptéren Gina várt rám. Lila ujjatlan felső volt rajta és egy farmer. Hogy nem fagy meg? Igaz, itt benn fűtenek és a karján ott volt a kabátja is. Mondjuk kocsival jött. Ahogy kiléptünk a reptér ajtaján oda dobta nekem a kocsi kulcsokat és beült az anyós ülésre.
Az úton azon gondolkodtam, hogyan mondjam meg neki, hogy mit találtunk ki Kimivel. Gina meg egy forgató könyvet olvasott. Gondolom, megint egy új filmre készül. Viszont hihetetlen, hogy még mindig nem derült ki, hogy miről szól az Forma1es film. Mondjuk még a címe se derült ki. Az egész filmes stáb nagyon jól titkolja.
- Kérdezhetek tőled néhányat?- néztem rá gyorsan, amikor körülbelül fél órányira voltunk otthonról.
- Ühüm…- szeretem az ilyen válaszait.
- Miért csak három mailt kaptam tőled?
- Mikor?- miért is ne nézne fel a papírokból. Ugyan. Az túl nagy megtiszteltetés lenne nekem egyszerű halandónak.
- Csak három levelet írtál fél év alatt.
- Nem volt időm írni- dobta hátra a papírokat. Végre.
- Értem!- néztem elgondolkodva az utat- és nem akarsz elárulni valamit a filmről?
- Három hónap múlva bemutató-, jaj de sok.
- Valami más? Mikor kezdődik a reklámozás?
- Két hónap múlva- azt hogy?
- Az nem lesz egy kicsit necces?
- De, viszont garantált siker maga a film.
- Ennyire biztos vagy benne?- húztam fel a szemöldököm.
- Igen.
- Annyit azért elárulhatsz, hogy mennyi idős embert alakítasz és, hogy főszereplő vagy-e.
- Főszereplő és nem mondom meg.
- Nem mondtál sok újat- morgolódtam.
- Tudom- mosolygott angyalian.
Lassan haza értünk. Én leparkoltam a ház előtt, mivel a kocsi Gináé. Kipakoltam a bőröndöm és bementem a házba. Nem vártam meg unokahúgom, hanem bevettem magam a szobámba. Jó újra itthon lenni. Gina lassan utolért és ő is betelepedett a szobámba.
- Jó újra itthon?- kérdezte.
- Igen.
- És mi történt veled, amíg elvoltál?- azt hiszem most kéne elmondanom.
- Igazából sok minden.
- Mesélj- nézett rám nagy kíváncsi szemekkel és most olyan volt, mint a korabeli lányok.
- Mondtad, hogy hazudjak valamit az újságoknak, hogy békén hagyjanak.
- Iggen… Féljek?
- Nem tudom- válaszoltam a kérdésére, majd folytattam a mesélést- Kimivel kitaláltunk valamit.
- Mit?- kérdezte félve.
- Eljátsszuk, hogy járunk egymással és csak te és Mark fogtok tudni róla- gyorsan elhadartam aztán vártam a válaszát.
Nem mondott semmit. Az arca várakozást tükrözött. Így én elmeséltem mindent, hogy hogyan terveltük ki azt az egészet. A beszámoló végére Gina már fel a lá járkált a szobámban.
- És te ebbe belementél?- nézett rám miután abbahagyta azt az idegesítő járkálást.
-…- mit mondhattam volna. Úgy is tudja, hogy igen.
- Hh… Te nem vagy normális.
- Miért? Te mondtad, hogy hazudjak a sajtónak.
- Azt mondtam, hogy valamit úgy is felhasználnak, ellened azért inkább találj ki valamit. Nem azt, hogy játszd el a gerlepárt Kimi Räikkönennel! Bele gondoltál már abba, hogy mi lesz, ha lebuktok? Mert ha nem akkor megsúgom, hogy egy óriási nagy botrány- fakadt ki.
- Nem fogunk lebukni- mondtam teljes meggyőződéssel.
- Úristen! Hogy lehetsz ekkora hülye?- kérdezte magától, de én is meghallottam.
- Most meg mi bajod- fakadtam ki én is.
- Az, hogy nem veszed észre!- lassan már toporzékolt.
- Mit?- nem értem! Komolyan, hogy tud ennyire értetlenül beszélni?
- Kimi szerelmes beléd-…
|