20. rész
2010.06.02. 15:09
- Hogy érted azt, hogy szerelmes?
- Miért, te hogy érted?- nézett rám Gina.
- Hát…- nem tudtam válaszolni.
Hogy lehet szerelmes? Mondjuk, az együtt töltött idő alatt én is nagyon megkedveltem. De, amit én érzek az nem szerelem. Ebben biztos vagyok! Legalábbis félig biztos…
- És te sem vagy iránta közömbös- vetette nekem oda félvállról Gina.
- Ez nem igaz!- próbáltam tagadni, de már mindegy volt.
- Oké- mondta, majd elindult kifele- Majd találkozunk- és már el is ment.
Nem tudom, hogy hogyan tud ilyeneket csinálni, de nem hiába lett színésznő.
A nap nagyon lassan múlt el. És egyre inkább vártam, hogy történjen valami. Történt is.
Épp a kör első részének volt vége, amikor elkezdett csörögni a telefonom. Ismeretlen szám- írta a készülék és bár tudtam, hogy nem Samara lesz, mégis nagyon beijedtem.
- Igen- vettem fel félve a telefont. Csak ne ő legyen- imádkoztam. Istenem, hogy lehet ekkora hülye?
- Szia Zsó! Kimi vagyok- köszönt bele a „párom”
- Szia! Jaj, de örülök hogy te vagy az!
- Miért kit vártál?- kérdezte és mintha a telefonon is érzékelném, hogy féltékeny. Csak tudnám mire.
- Samarát- vágtam rá.
- Kit?
- Kör- csak egy szó, de remélem, érti.
- Ja-, nevetett- Hét nap múlva meghalsz- torzította el a hangját.
- Hé, az nem vicces. Igen is megijedtem.
- Jó nem viccelek- nevetett bele a telefonba.
- Egyébként? Miért hívtál?
- Gondoltam meg kéne beszélnünk, hogy mikor jelentsük be a nagyvilágnak, hogy járunk?
- Mondjuk, egy hét múlva?
- Oké! Mit szólt Gina?
- Kiakadt! És Mark?
- Ő azt, mondta, hogy felőle- hazudik, a hangja teljesen mást mond, mint a szavai.
- Értem. És most hol vagy?
- Öööö…- most valami jó hazugság után kutat- Egy rendezvényre megyek.
- Gyalog?- túl nagy a telefonba a forgalom zaja.
- Néha jól esik- vágta rá túl gyorsan.
- Te mindenhova kocsival jársz- jegyeztem meg.
- Igaz, de most nem volt hozzá kedvem- most miért hazudik? Az lesz a legjobb, ha megkérdezem.
- Figyelj! Most miért hazudsz? Lehet, hogy csak tettjük, hogy együtt vagyunk, de attól még a bizalmat megkövetelem.
- Akkor bízz bennem!
- Oké! Milyen rendezvényre mész?
- Találkoznom kell egy gyönyörű nőve- hatalmába kerített a féltékenység, csak azt nem tudom, hogy miért.
- Kimi, most azonnal! Mond meg, hogy hol vagy!
- Az utcán!- nevetett bele a telefonba. Mégis, hogy képzeli.
Épp, hogy nem sírtam el magam. Mi az, hogy találkozója van egy gyönyörű nővel? És miért vagyok féltékeny rá.
Lassan sikerült elnyelnem a könnyeim. Viszont ez nagyon sok erőfeszítésembe került. Nem tudtam volna tovább Kimivel beszélni, így lecsaptam a telefont. Fel alá járkáltam egy ideig és kis idő után így döntöttem, hogy megnézem a Robin Hood-ot. Nem volt kedvem horrort nézni.
Épp a film felénél járhatott, amikor újra megcsörrent a telefonom. Megint ismeretlen szám volt. és csak reménykedtem, hogy nem Kimi az.
- Igen?- vettem fel.
- Szia! Lecsaptál- mondta az a nem kívánt ember, nem kívánt hangon.
- Kimi! Ne játssz, velem azonnal mond meg, hogy hol vagy!- sírtam el magam a telefonba.
- Mögötted!- jött a válasz, de már nem a telefonból.
|