- Szóval? Mi a gond?- kérdezte Lipe a kanapén ülve. Én csak meredten néztem a szemben lévő falat.

- Mennyi időd van?- néztem végül rá nyúzottan.

- Nyugi van időm és Rafa sem fog hallani minket, mert a kis Felipével lefeküdt aludni.

- Az jó, mert ez egy nagyon hosszú történet.

- Akkor mesélj- dőlt hátra kényelmesen barátom és én mesélni kezdtem.

Mindenről meséltem neki. Hogy az angol fogadáson történt minden, amire ő nem tudott eljönni. Ő csak figyelt és hallgatott. Az egész szobában csak az én hangom lehetett hallani. A mesélés végére hátradőltem és teljes csönd volt a szobában. Felipe csak nézett.

- Tudod ki volt az a lány?- kérdezett meg hirtelen.

- Nem- ingattam a fejem- Mi csak rendezvényes lánynak nevezzük Kimivel.

- Értem- mondta olyan nem törődöm módon.

- Haver? Te figyeltél rám?- kérdeztem felháborodottan- Megcsaltam Felipe! És tudod mi a legrosszabb?- kérdeztem elveszve. - Hogy nem bántam meg! Pedig csak egy éjszaka volt!

- Raqu tudja?

- Nem, de meg fogja tudni! Már csak azért is, mert el akarok válni tőle.

- Gyorsan hozod a döntéseket haver.

- Lehet- mondtam elgondolkozva- De már döntöttem és nem fogom megváltoztatni a döntésem!

- Határozott vagy!- nevetett fel- És biztos vagy benne, hogy nem fogod megbánni ezt a válást- nézett komolyan a szemembe.

- Biztos! De most már sokat beszéltünk rólam- váltottam témát már nagyon untam, hogy csak rólam beszéltünk- Veletek mi van?

- Ebben az idényben, ha világbajnok leszek, ha nem visszavonulok.

- Hogy mi?- néztem rá hitetlenkedve.

- Most született meg a fiam és szeretném látni, ahogy csecsemőből érett felnőtt lesz! Nem hat éves korától akarok az apja lenni.

- Igazad van! De attól még nem kéne vissza vonulnod!

- De igen- ingatta mosolyogva a fejét, de ez a mosoly nem volt annyira őszinte- Sajnos vissza kell vonulnom!

- Kell?- Húztam fel a szemöldököm.

- Had ne mondjam el még egyszer- kérte.

- Oké! Megértelek. És ki lesz majd helyetted?

- Én a vezetőségnek Kimit ajánlottam. A legtöbben még vissza is fogadnák, de drága csapatfőnökünk utálja. Nem tudom miért!

- Nekem mindegy, hogy ki van helyetted. Úgyis mindig én leszek a jobb- oldottam egy kicsit a hangulatot.

- Haha! Nagyon vicces- nevetett Lipe- De térjünk vissza rád!

- Nem tudom, miről beszélsz!- kerültem a témát.

- Mesélj a lányról!

- Mit?- néztem megint a szemben lévő falat.

- Mondjuk, elmondhatnád, hogy hogyan néz ki!- nézett rám.

- Ha akarod- vontam vállat.

- Követelem- nevette el magát.

- Rendben- mondtam és felidéztem magamban a lányt, majd mesélni kezdtem- Hosszú sötétbarna haj. Barna szem. Karcsú alak, de nem modellnek való. Hála istennek van rajta egy kis fogás- mosolyodtam, de Felipe egyre jobban elsápadt. Nem nagyon törődtem vele- Szeret viccelődni és a szervezkedéséből ítélve nekem úgy tűnt, hogy vezér egyéniség- fejeztem be.

Felipe teljesen sápadt volt. Mit mondhattam neki?

Felállt és elkezdett a telefonján pötyögni. A telefon sokáig csöngött, de nem vették fel.

- Kit hívtál?- kérdeztem barátomat.

- Kimit- vágta rá talán túl gyorsan.

Nem válaszolt csak nézett, majd visszaült mellém. Az arcát a kezébe temette.

- Mi a baj Felipe?

- Amikor kiderült, hogy Angliában is lesz egy Ferrari rendezvény. Mind a kettőnknek meg kellett volna ismerkednünk a rendezvényszervezővel és a többi alkalmazottal. Te nem jöttél el.

- Dolgom volt- vágtam közbe.

- Semmi baj előfordul- mondta hanyagul-, De ha ott lettél volna százszor meggondolod, hogy kivel fekszel le!

- Tudod ki az a lány?

- Tudom- nézett a szemembe és láttam, hogy a szemében van egy kis harag is.

- Igen- temette újra az arcát a kezébe.

- Elmondod?- kérdeztem egyelőre halkan.

- Nem!- állt fel és ment a konyhába.

- Miért?- mentem utána.

- Csak! Ha eddig nem jöttél rá, hogy ki akkor nem mindegy? Úgy sem fogtok többet találkozni!

- Ezt mégis honnan tudod?- emeltem fel a hangomat.

- Figyelj! Egy ne emeld fel a hangod, mert felébred a fiam! Kettő: nincs igazam?

- Kérlek, mond meg! Nem kérek mást! Csak mond meg, hogy ki miatt válok el a feleségemtől.

Felipe csak nézett. Majd mintha meg sem hallotta volna a könyörgésem kinyitotta a hűtőt és két pohárba töltött narancslevet. Már azt hittem, hogy meg sem fog szólalni.

- A rendezvényszervező- mondta vágül.

- Tudsz róla bármit is?- jött a következő kérdés.

- Nem- vágta rá.

- És tudod ki az aki tudna nekem mesélni róla?

- Vagy rájössz magadtól vagy nem!- jött az egyszerű válasz és megitta a narancslevet.

Már épp kérdeztem volna még valamit, amikor megcsörrent a telefonom. Megnéztem, hogy ki az, közben Lipe kiment a helyiségből. A kis készülék Raquel számát írta ki. Nem vettem fel, de tudtam, hogy holnap beszélnünk kell.

Megittam a narancsot és elköszöntem Felipé-éktől. A szobámba érve elővettem a telefonom és küldtem Raquelnek egy sms-t.

Holnap a kávézóban reggel 10kor! Fernando.

Szinte rögtön vissza is válaszolt.

Rendben! De hol v. kicsim? Raqu

Nem válaszoltam. Inkább elmentem zuhanyozni és utána lefeküdtem aludni. Álmom újra éltem azt a csodálatos éjszakát.