Fer apuj�val megter�tett�nk. Rengeteget viccel�d�tt �s nagyon aranyos. Ezt a lehengerl� s�lust biztos t�le �r�k�lte Nando. A makacss�got pedig Ana-t�l. Loren��k is megj�ttek �s a gyerk�c�k azonnal elkezdtek engem lefoglalni. Mindegyik�k k�rdezgetett a mes�kr�l �s egy�b �rdekes gyermeki t�m�kr�l. Nagyon aranyosak voltak. A nappaliban �lt�nk m�g a kanap�n. Csak mi h�rman.

- �s a Hupik�k t�rpik�ket is szereted?

- Igen. Azt is. – nevettem.

- Hah�. – sz�lalt meg Nando ell�gyulva az ajt�b�l. – Gyertek eb�delni.

- Verseny az asztalig? – k�rdezte Jaime Sofiat.

- Rajt! – indult el a kisl�ny. Nevetve l�pkedtem oda Nando-hoz. Mag�hoz h�zott �s megcs�kolt.

- Csod�s anyuka leszel.

- Te pedig csod�s apuka.

- �gy v�rom m�r, hogy a kezeim k�zt tarthassam. – k�zen fogva ment�nk be az eb�dl�be. Ana pillant�sa kiss� megfagyasztotta bennem a v�rt. B�k�sen telt az eb�d, eg�sz addig, m�g valami �tel illata fel nem ford�totta a gyomrom. H�nyingerem lett. Bok�n r�gtam Fert �s k�zel hajoltam hozz�.

- Fer… H�nyingerem van. Ki k�ne mennem a mosd�ba.

- Laura. Nem illik az asztaln�l sugdol�zni.

- Eln�z�st.

Nem b�rtam tov�bb. Kisiettem az eb�dl�b�l, �s sikeresen megtal�ltam a mosd�t. Megmostam p�rszor az arcom �s kapaszkodtam a mosd�kagyl�ba. Sz�rnyen sz�d�ltem. Az el�z� terhess�gn�l ez nem volt ilyen er�s. Most mi�rt? Vagy az el�z� t�nyleg nem lett volna… Fer l�pett be �s becsukta maga m�g�tt az ajt�t.

- Hogy vagy? – k�rdezte agg�dva.

- Rosszul. Nem m�lik.

- Nem akarsz elfek�dni a szob�mban? H�tha jobb lenne.

- Egyel�re nagyon �melygek. Maradn�k. De te menj csak.

- Nem hagylak itt. Melletted a helyem. – �lelt mag�hoz. J�l esett ez az �lel�s. A f�rd�k�d mellett le�lt�nk, �n az �l�be �s a buksim a mellkas�ra hajtottam. Pr�b�ltam jobban lenni. Nagyon sok�ra enyh�lt a sz�d�l�s �s csak kicsit volt h�nyingerem.

- M�r jobban vagyok. Kimehet�nk.

- Biztos?

- Biztos. Menj�nk.

Kil�pt�nk. Fer �tkarolta egyik kez�vel a derekam. A kis csal�d, Ana �s Lorena kiv�tel�vel a nappaliban volt.

- Anya �s Loren?

- Kint a kertben. Any�d bev�gta a durc�st.

- De h�t mi�rt?

- Mert azt hiszi, hogy Laura az�rt rohant el az asztalt�l, mert nem �zlett neki az eb�d. M�r megint kombin�l.

- De hisz �n… - kezdtem volna el magyar�zkodni.

- Laura. Nem kell magyar�zkodni. Gyerekek, rem�lem, hamarosan megtudhatjuk t�letek, az okot. – kacsintott Jos�. – �r�l�k neki. – tette hozz�. Fer �s �n �sszemosolyogtunk.