2. történet 8. rész
2010.06.14. 12:23
(Laura)
Arra ébredtem, hogy a két kis gyerkőc a földön autókázik. Amint megláttak egyből elkezdtek mesélni valamiről, amiből nem sokat fogtam fel. Fer lépett be.
- Jó reggelt. Szépen aludtál?
- De még mennyire. Hány óra? – ásítottam.
- Délután 5. – a gyerkőcök közben lementek.
- Sikerült beszélned anyukáddal?
- Sikerült. Azt mondta, kedves lesz. Remélem be is tartja.
- Oké. Rajtam nem fog múlni. Szerintem biztos aranyos az anyukád.
- Az. Most menjünk uzsonnázni. Éhes az én hercegnőm és pincuri csöppségem? – tette a kezét a pocimra, majd kis puszit nyomott rá.
- Picit éhesek vagyunk. De olyan lusták.
- Akkor tenni kell valamit. – és felkapott karjai közé, majd úgy vitt le. A kertben voltunk egy medence mellett. Vidám volt a hangulat. Ana szinte végig fél szemmel engem nézett, majd megakadt a szeme a kezemen.
- Kisfiam. Nem akartatok valamit elárulni? – kérdezte szigorúan. Fer nyelt egy nagyot.
- Anya, ez még korai, és úgy hittük… - Fer kezét megfogtam. Rám nézett, majd én a szememmel az eljegyzési gyűrűre pillantottam párszor. Leesett neki.
- Úgy hittétek?
- Csak szerettük volna még picit kiélvezni.
- Egy eljegyzés nem úgy gondolod, hogy családi körben szép? – közben felrémlett bennem az eljegyzésünk, Kimi yachtján. Nem cserélném el, az biztos. Elmosolyodtam pincurit. – Te pedig min mosolyogsz lányom?
- Én csak… - kezdtem el valamit makogni.
- Te csak? Nem tanítottak tiszteletre otthon?
- Anya…
- Nincs semmi anya! Ezt a lányt nem tanították a szülei meg rendesen, hogy hogy illik viselkedni! Hol volt az eljegyzésetek?
- Egy yachton. Kimi…
- Áh, igen? És még nem a pénzedre hajt?
- Elnézést, de engem kicsit sem érdekel Fer pénze. – álltam fel. – Szeretem a fiát.
- Az effajta szeretet mulandó.
- Tévedsz anya. Nem így akartam elmondani, de Laura és én szülők leszünk.
Mindenki csendesen nézett minket, majd Fer apuja gratulált először, majd Loren és Alejandro is. Ana forrt a maga levében.
- És honnét tudod, hogy tőled van? Abba a világba amiben élsz mindig mondtad, hogy nehéz bejutni. Pont egy nőnek sikerülne?
Nem bírtam tovább, oda léptem és egy pohár vízzel arcon öntöttem. Reméltem lenyugszik. Nem ez történt és csak kiabálás lett, majd minden olyan gyorsan történt. Fer mögött voltam a medence szélénél, mikor megszédültem, és beleestem a medencébe…
|