(Zsófia)

Egy irodába mentünk be, mert Ginán a fehérneműt és a pólót leszámítva nem volt semmi így meg nem akartunk újságírók szeme elé kerülni. Csak úgy folytak a könnyei szegény unokahúgomnak. Gergő meg csak fel alá járkált az irodában. Azt is meg kéne nézni, hogy kié az iroda. Kinéztem az ajtón és megnéztem a táblát.

Mark Webber

Küldtem egy sms-t Marknak, hogy ne jöjjön az irodába, mert családi krízis van. 10 perc múlva jött a válasz, hogy minden rendben csak beszélgessünk nyugodtan Ginával. Ezek szerint ő tudott erről a kapcsolatról. Lehet, hogy mindenki tudott róla csak mi nem?

Ginára néztem. A mindig életvidám lánynak, most ki voltak sírva a szemei. Olyan esetlen volt, ahogy ott ült azon a kanapén abban a nagy pólóban. Nem bírtam nézni, ahogy szenved.

- Én elmegyek Sebiért- fordultam az ajtó felé, de Gergő rám kiáltott.

- Nem merészelj, elmenni azért a perverz disznóért.

- Nézz már a húgodra- mondtam neki olyan nyugodtan, amennyire csak tudtam- Gina teljesen összetört. Szüksége van arra a fiúra.

- Az a szemét csak kihasználta a húgom.

- Hihetetlen milyen vak vagy- suttogta Gina erőtlenül.

- Tessék?- kapta felé a fejét Gergő- Még hogy vak vagyok-, hitetlenkedett- Akkor megsúgom, hogy a huszon egynéhány éves pasik nem szoktak szerelmesek, lenni a nemrég betöltött 17 éves lányokba. Még kérdés?

- Rohadék- suttogta Gina és újra rázendített a sírásra.

- Ezt megcsináltad! Gratulálok!- mondtam gúnyosan Gergőnek és oda mentem Ginához, hogy legalább egy kicsit nyugodjon meg szegény unokahúgom.

- Lehet, hogy nem voltam a legkedvesebb, de akkor is igazam van- mondta a magáét Gergő.

- Honnan tudod, hogy Sebi tényleg csak arra használta Ginát?- kérdeztem tőle közben folyamatosan Ginát nyugtattam, aki ettől, nem hogy megnyugodott volna. Még jobban sírt.

- Onnan, hogy pasi- Gergő, most úgy tett mintha ő mindent tudna a világ dolgairól.

- Tudod, lehet szerelem nagy korkülönbséggel- suttogtam halkan, de meghallotta.

- Mondj legalább egy példát- tette karba a kezét.

- Én és Kimi- néztem a szemébe.

- Az csak öt év- emelte a plafonra a tekintetét.

- Sebi és Gina között 6 év van, egy év ide vagy oda- rántottam meg a vállam.

- Egy év ilyen korban sok- makacskodott tovább Gergő.

- Nem. Nem sok- ingattam a fejem- Gina!- szóltam unokahúgomnak, aki erre felnézett rám. Szemei nagyon ki voltak sírva- Szerintem jobb lenne, ha hazamennénk.

- Igen- szipogott- Jobb lenne.

- Akkor elmegyek a ruhádért- mondtam Ginának. Ő csak bólogatott és elfeküdt a kanapén.

Gergő pipacs vörös fejjel járkált fel alá. Olyanokat mormogott, hogy szemét perverz disznó, meg hogy biztos, hogy megölöm.

Én visszamentem Sebi irodájába. Kimi még mindig a fiú lelkét pátyolgatta, amikor odaértem. Amikor szerelmem meglátott feltápászkodott és odajött hozzám.

- Hogy van Gina?- kérdezte.

- Rosszul- suttogtam, azért, hogy a kis német ne hallja meg.

- Rosszul van? Nagyon?- aggodalmaskodott.

- Igen- néztem rá szomorúan- Most haza viszem a szállodába, hogy tudjon egy kicsit aludni.

- Nem látogathatnám meg?- nézett rám könyörögve Basi.

- Felhívlak, ha Gergő nem lesz a közelben. Akkor mg tudod látogatni.

Sabastian csak hálásan nézett rám. Bementem az irodába Gina ruháiért. Felkaptam őket és indultam ki a szobából. Viszont mielőtt elhagytam volna az irodát visszafordultam.

- Szereted őt?- kérdeztem meg Sebit

- Én is ezt kérdeztem meg tőle- mondta Kimi és biztatóan rám mosolygott.

- Szóval?- néztem a szőke németre.

- Teljes szívemből- nézett rám komoly szemmel, amiből tisztán lehetett látni, hogy igazat mond.

- Jó válasz- fordultam el és léptem ki a szobából.

Visszafele Ginához eszembe jutott, hogy kéne valami innivaló, ami lenyugtatja ezért kerestem egy ital automatát. Beledobta egy pár érmét. Először egy Coca-cola-t utána meg egy ásványvizet vettem. Épp indultam volna vissza az unokatesóimhoz, amikor minden elsötétült.