Félve néztem a két spanyolra, akik még mindig verekedtek. Kimi próbálta szétválasztani őket, de egyedül nem járt sikerrel. Rob és Mark segítsége kellett. Sebi beállt a két fél közé, és kérdőn nézett rájuk.

- Hát itt meg mi történt, kérem szépen?

- Ez az idióta belém jött! – prüszkölte a bikuci.

- Idióta? Én? Szétverlek! Te jöttél belém! Nem hagytad szabadon…

- Mert te rosszkor akartál előzni! Ugyan már! Ez volt a terved, hogy kilökj! De kerék-kerék elleni csata volt, és te is kiestél. Mi van, már nem olyan jók a reflexeid? Öregedsz? 2007-ben is látszott, hogy egy zöldfülű elvert!

Fernando gyilkos pillantást vetett a kis spanyolra. Tudtam, hogy itt fájó pontra tapintott Jaime. Rob és Kimi Nando-t fogta le, míg Mark és Nico Jaime-t. Látszott, ha most egyik is elszabadul, itt kitör a világháború.

- Fiúk. Nyugalom. Ez csak egy verseny. – léptem be közéjük.

- Nem csak verseny! – kiáltotta Jaime.

- Ne kiabálj a feleségemmel!

- Még nem a feleséged! Jobban is tenné, ha választana egy normális embert! Nem ilyen…

- Ilyen? Mit?

- Őrültet! Mit tanulhat tőled majd a gyerek?

- Jaime. Elég legyen. – szólt rá erélyesen Icu.

- Mi bajotok? Ha az volt a cél, hogy elrontsátok ezt a jó kis bulit, gratulálok! Sikerült! – Noncsi kiabált a fejükkel. – Kérjetek egymástól elnézést azonnal!

- Én nem tárgyalok őrültekkel!

- Jaime. Kérlek. – néztem rá, majd a spanyolomra. Láttam a szemében, hogy legszívesebben máshol lenne. Biztos Jaime szavai a 2007-es dolgokkal kapcsolatban felszántottak pár sebet, amit már ő letapasztott.

- Bocs Jaime. – és Fer engedett. A fiúk óvatosan elengedték. Fer a kezét nyújtotta Jaime felé.

- Sajnálom. – Jaime is úgy döntött szerencsére, hogy legyen béke. Kezet fogtak, majd Jaime átölelte. Kicsit elmosolyodtam. – Bocs haver. Nem úgy gondoltam. Hülye voltam. Felejtsd el 2007-et, és Lau jobb apát keresve sem találhatna a picinek. Egy emeletes barom vagyok.

- Ezt eddig is tudtuk. – mindenki felnevetett. – Bocs, nem kellett volna ott próbálkoznom. Jó védekezés volt azért.

- Ez az. Szent a béke. Erre inni kell! – örvendezett Kimi.

- Majd otthon drága. Most pedig irány a buli! – Noncsi szavaival mindenki egyetértett.

Fer belém karolt, majd elindultunk kifele. Szegényem, láttam, hogy még mindig emészti magát. Épp ki akartam találni valamit, hogy felvidítsam, vagy eltereljem legalább a figyelmét, mikor éles fájdalom hasított a gyomromba, majd minden elfehéredett, és csak a távolból hallottam a nevemet…