Amikor bel�pt�nk a homeba, el�gg� csod�lkozva n�ztek r�nk a t�bbiek. F�leg Marion �s a k�t elmaradhatatlan haverja: Tony �s Mick. De Christian is csak lesett, hogy mi �t�tt a finnbe. Vagy ink�bb bel�m?

Mosolyogva intettem fel�j�k �s a t�rdemre mutattam magyar�zatk�ppen. Szentesked�n biccentettek fel�nk, majd vigyorogva t�rtek vissza a dolgukhoz.

Kimi a kuck�mba k�s�rt, majd miut�n meggy�z�d�tt r�la, hogy mindenem megvan, csendesen magamra hagyott.

A gondolataimba m�lyedtem.

Ebb�l a roppant nagy m�lyed�sb�l a bel�p� Sebi riasztott fel. �s az oldal�n megjelen� Christian illetve Kimi.

-          Hogy vagy Lau? – k�rdezte a nagyf�n�k. – Biztos tudsz ma dolgozni?

-          Persze. – mosolyogtam r�. – Ma m�r nincs sok dolgom. Semmi bajom nem lesz, ha kaphatok egy mank�t.

-          Ennyire f�j a l�bik�d? – huppant le az asztalom el�tt lev� sz�kre Sebi.

-          Aha. Nem kellemes, de nem is halok bele. – mosolyogtam r�.

-          Akkor rendben. Megyek is. Vigy�zz magadra, ha valami kell, akkor sik�ts. – sz�lott a v�r�s bik�k ura, majd mosolyogva t�vozott.

-          Basika, letudtad az interj�t? – �rdekl�dtem t�le roppant szigor�an.

-          Minek h�vt�l te engem? – csak �gy d�lt-f�lt a dr�ga.

-          Basik�nak!

-          Ez nem tetszik! Kimi sz�lj r�! – fordult a finn fel� egy kis t�mogat�st rem�lve.

-          Basik�nak nem tetszik az �j beceneve. – mondta nekem Kimi faarccal.

-          H�t veled is sokra megyek! – horkant a kicsi n�met.

-          Csitulj Kisf�n�k! – r�h�gtem ki szeg�nyk�t. – Sz�val?

-          Voltam az interj�n, Anyuci! J� kisfi� voltam! – mosolygott most m�r Basika is. – Kij�ssz egy kicsit a b�f�be? Nem is j�tt�l v�g�l reggelizni! Biztos �hes vagy!

-          Mindj�rt megyek! Csak van m�g egy kis dolgom. – n�ztem a k�t sz�llelb�lelt egy�nre, akik �r�mmel nyugt�zt�k a v�laszom.

-          Akkor addig kimegy�nk asztalt foglalni. – ismertette Kimi a tervet, majd t�voztak.

Gyorsan beiktattam Sebi h�tv�gi interj�it egy k�zponti rendszerbe, kivonatokat csin�ltam r�la, �s power pointos form�t is adtam nekik.

Ezzel �gy elment az id�, hogy v�g�l m�r csak eb�dre �rtem ki. M�r korgott a pocim. A fi�k az egyik eldugott asztaln�l �ltek egy sarokban, �pp Christian �llt ott el�tt�k �s osztotta az �szt.

�vatosan, lassan s�ntik�lva lopakodtam oda, �s jeleztem a k�t pil�t�nak, hogy ne sz�ljanak neki egy sz�t sem.

Mikor m�r teljesen Mr. Horner m�g�tt voltam, belesik�tottam a f�l�be. Ijedten n�zett h�tra. Szerencs�re a home-ban a kiszolg�l� szem�lyzeten �s rajtunk k�v�l nem volt senki m�s.

-          Lau! – ki�ltott fel elk�pedve. – Ez meg mi volt?

-          Bocsi Chris. – nevettem r�. – De te mondtad, hogy sik�tsak, ha kell valami! – feleltem �rtatlanul pislog� szemekkel. Kimib�l �s Sebib�l kit�rt a visszafojthatatlan r�h�g�s. A nagyf�n�k is elvigyorodott.

-          Nos kedvesem? Mit tehetek �rted? – k�rdezte kuncogva.

-          Csak le szeretn�k �lni. – mosolyogtam r� �rtatlanul. Odaengedett az asztalhoz, majd leseg�tett a sz�kre. Csatlakozott hozz�nk eb�dre, p�r versenym�rn�k�t is h�vott, �gy az asztal k�r�li t�rsalg�s java r�szt az el�tt�nk �ll� versenyr�l sz�lt.

De elj�tt az az id� is, amikor a versenyz�knek menni�k kellett a pil�ta par�d�ra, majd �t�lt�zni. Bekopogtam Sebi kicsiny kuck�j�ba, hogy sok szerencs�t k�v�njak neki.

-          Sebike, �gyes legy�l!! – veregettem v�llon a n�met fenegyereket, de mivel l�ttam, hogy l�lekben nem itt j�r, m�r mentem is ki. Hagy k�sz�lj�n.

Kimi ajtaja el�tt t�tov�zni kezdtem. K�v�njak neki is szerencs�t? Bemenjek, ne menjek?