A p�ly�ra vezet� �ton v�gig besz�ltem telefonon. �pp egy szponzori lehet�s�g volt kil�t�sban. A pasas mindenk�pp akart egy tal�lkoz�t �sszehozni Sebastian-nal. Elmondtam neki ezerszer, hogy Sebastian nem �r r�, de nagyon er�szakos volt a f�rfi. Kiegyeztem vele, hogy besz�lek Sebivel, azt�n majd �rtes�tem. Idegesen tettem le a telefont. �pp ekkor �rkezt�nk meg. Kisz�lltunk �s s�t�ltunk befele.

-          Mi a probl�ma? – �rdekl�d�tt kedvesen Fer.

-          Semmi, csak felideges�tett egy lehets�ges szponzor.

-          Nyugodj le. – puszilt meg. – Minden rendben lesz.

-          Anyu. Mehetek ap�val?

-          Nem kicsim. Apu most biztos nem �r r�.

-          De apu r��r! Igaz? – n�zett Nandora. Leguggolt hozz�.

-          Most t�nyleg nem �rek r�. De az Id�m�r�t n�zheted a Ferrari boxb�l, oksa?

-          De j�! – �lelte meg �s egy puszit adott neki.

-          Sok sikert. – mosolyogtam r�. Mag�hoz h�zott �s megcs�kolt.

-          K�sz�n�m. Szeretlek. – suttogta. Maxi �t�lelt minket.

-          �n is t�ged.

-          Akkor �n most megyek. Sziasztok! – adott puszit m�g nek�nk, majd elment.

-          Gyere kicsim. N�zz�k meg mi a helyzet a Red Bull-n�l.

-          Menj�nk.

Bel�pve Maxi odafutott Sebik�hez �s egyb�l az �l�be pattant. �n is odamentem �s k�sz�ntem nekik. Nekik, igen, mivel nem volt egyed�l. Egy l�ny �lt vele egy asztaln�l �s nagyon szerelmesnek t�ntek. L�t�sb�l m�r ismerem a le�nyz�t.

-          Sziasztok. Meg�rkeztetek?

-          Sziasztok. Meg. Bocsi. A fiatal�r nem tanulta m�g meg, hogy k�sz�nni illik.

-          �n k�sz�ntem. – m�ltatlankodott a p�tt�mke.

-          Erika Moln�r. Era. – k�sz�ntem.

-          Anna Beck. Ann.

-          Nah, �s ti kettecsk�n?

-          Igen. Mi kettecsk�n. – vigyorgott Sebi.

-          K�rek sz�pen fagyit anyu.

-          Oh, de sajn�lom. Mennetek kell, igaz? – j�tszotta a szomor�t Sebi.

-          Menn�nk. Gyere kicsim.

-          De anyu. Mi�rt kell elmenn�nk?

-          Szeretn�l fagyit v�lasztani, nem?

-          De. Menj�nk akkor.

Odament�nk a pulthoz. Sebi h�l�s pillant�sai ut�n v�lasztottunk fagyit. Ekkor Mark �lt le a pulthoz szomor�an.

-          Mi a baj, Mark b�csi? – k�rdezte Maxi.

-          Sok minden.

-          Jaj, Mark. – veregettem meg a h�t�t. – Mi t�rt�nt?

-          Elrontottam mindent. Livia �s �n elment�nk egyet s�t�lni, �n pedig le�nt�ttem v�letlen�l. – hajtotta le a fej�t.

-          Oh… �s m�rges volt?

-          Nem tudom. Nem v�rtam meg, elrohantam, bocs�natot k�rtem…

-          Szerintem nem m�rges. – n�zett r� Maxi. – �s tudom mit�l lesz j� kedved!

-          Mit�l lesz? – mosolygott r� keser�n.

-          H� te! – intett a pultos sr�cnak. – Hozz m�g fagyit nek�nk. �n csokit k�rek �s hupik�ket, Mart b�csi is ugyan azt.

-          M�ris hozom, Uram. – nevetett a sr�c. Marknak is jobb kedve lett kicsit.