…

Meg�rkezt�nk a h�z el�. Kiss� f�lve pillantottam a csal�di h�zra. Fer itt n�tt fel. A sz�lei itt laknak. �s most meg�rkezt�nk.

-          Itt vagyunk m�r? – �s�tott Maxi.

-          Itt. Meg�rkezt�nk.

-          Akkor menj�nk! Apu! Seg�ts!

-          Egy pillanat. – k�sz�l�dott ki a kocsib�l, majd kiszedte Maxit h�tulr�l. A csomagokat k�zben kivettem h�tulr�l �s mell� l�ptem. – Viszem a csomagokat. Te Maxival gyere. – s�hajtott.

-          Ok. Nyugi. �k csak a sz�leid. Nem kell izgulni.

-          J�, j�. Menj�nk.

Az ajt�hoz �rve Fer kopogott. Nem telt bele sok, m�r nyit�dott az ajt�. Fer anyuk�ja volt ott.

-          Kisfiam! H�t itthon vagy! M�r �gy hi�nyozt�l!

-          Ti is nekem anyu.

-          H�t hogy n�zel ki fiam? Megint sov�nyka vagy! NA de majd az �n f�zt�mt�l ism�t rendes form�ban leszel!

-          Azt meghiszem anya. Szeretn�k neked valakiket bemutatni. – mutatott r�nk.

-          � itt Erika Moln�r �s a kis rosszcsont Maximo Molnar. Maxi. – k�colta �ssze a haj�t.

-          Nem is vagyok rosszcsont.

-          De az vagy! – nevetett Fer.

-          Nem. Szia! – k�sz�nt Fer anyuk�nak. � kiss� d�bbent k�pet v�gott.

-          Anya. Illik k�sz�nni.

-          Szia t�rpi. Gyertek beljebb.

Bel�pt�nk. El�ker�lt Fer apuka is, aki szint�n olyan d�bbenten n�zte Maxit �s persze engem is.

-          Anya. Apa. �n… Hogy is mondjam. Erika a bar�tn�m �s Maxi a kisfiam. 5 �ves kisfiam. – n�zett kifele az ablakon.

-          MI?

-          Megmagyar�zn�tok ezt nek�nk?

-          Mi az, hogy gyereked van?

Fels�hajtottunk. K�rt�nk egy kis id�t. Felvitt�k Maxit Fer r�gi szob�j�ba, ahol kapott p�r j�t�kot, �s megk�rt�k, hogy sz�pen j�tsszon, m�g mi feln�ttek besz�lget�nk.

A besz�lget�s pedig nem volt egyszer�. Fer el�sz�r is elmes�lte, hogy mi r�gen j�rtunk, de azt�n szak�tottunk, itt mondhatni el�g sok cs�nyas�got kent mag�ra. Hogy egy m�sik l�ny miatt hagyott el. �s hogy megcsalt. Pedig ez nem volt igaz. Mindenesetre azon meglep�dtem, milyen „sz�pen” hazudik, m�r ha ezt lehet sz�pnek mondani.

Azt�n �n mes�ltem sok mindent Maxir�l. Fer apuk�ja nagyon lelkes volt. K�rdezgette mikor n�tt ki az els� foga, mikor esett ki az els� tejfog. Mikor kezdett j�rni, a gokartn�l tartottunk.

-          Jaj, fiam! Akkor h�rman egy�tt mehet�nk majd gokartozni! Az �reg, a l�k�tt �s a kis tehets�ges fiatal.

-          �s melyik vagyok �n? Mert �reg nem vagyok, l�k�tt sem �s fiatal sem vagyok m�r az�rt.

-          Apu! – ki�ltott fentr�l le Maxi. – Szomjas vagyok.

-          Viszek inni.

-          �n is megyek. – pattant fel Jos�. �n Ana-ra n�ztem, az anyuk�j�ra.

-          �n valami�rt nem b�zom benned! – t�zett r�m sz�r�s szemmel.

-          Bennem? De mi�rt?

-          Ez a gyerek igaz, hogy nem a fiam�, mi? Csak a p�nz kell t�le!

-          Ez nem igaz! �n szeretem Fernando-t! �S ha nem hiszi el, van DNS teszt a vil�gon! �llok el�be a fi�nkkal egy�tt! – n�ztem �sszesz�k�lt szemmel r�.

-          Ok�! Szeretn�m is, hogy meglegyen!

-          Rendben!

-          De m�g ha a fiam� is, tudom, hogy most csak megszeded megint magad p�nzzel, felcsin�ltatod magad �s lel�psz, hogy a fiam szenvedjen!

-          �, gratul�lok! R�j�tt a tervemre! – tapsikoltam a s�r�s hat�r�n. -  HA most megbocs�t, felfordult a gyomrom. – indultam el kifele, �s imm�r szemeim megteltek k�nnyekkel. Az ajt�ban azonban Fer �llt.

-          Menj fel a p�tt�mh�z. – adott a homlokomra egy puszit, majd az anyuk�j�hoz ment. �n elindultam felfele.