Kinyitottam szemem. A fejem nagyon fájt. Maxi feküdt az egyik oldalamon, átölelve engem. Másik oldalamon Fer szuszogott. A fejemen pedig ott volt egy vizes ruha.

-          Jól vagy?

-          Ébren vagy? – kérdeztem suttogva.

-          Lényegében csak pihentettem a szemem. De te jól vagy?

-          Semmi bajom. Semmi komoly bajom.

-          Csak a fejed. – állapította meg. Bólintottam. – Mi történt?

-          Azt hiszem rémálmom volt, és leestem az ágyról… - néztem magam elé. Felrémlett pár kép az álomból.

-          Rossz rémálom?

-          Rossz. Nagyon.

-          Ha el szeretnéd mesélni, én itt vagyok.

-          Tudom. De nem szeretném felidézni ismét. Ha lehet.

-          Oké. Holnap hazaviszlek titeket.

-          Máris? – szomorodtam el.

-          Csütörtökön indulnom kell Maranello-ba. Szeretnék még előtte Svájcba is hazautazni. Van pár dolgom.

-          Értem. Majd holnap akkor megbeszéljük. – szorítottam össze a fogaim.

-          Hozzak fájdalomcsillapítót?

-          Nem. Köszi. Nem kell. Kibírom. Csak egy kis csókot kérnék. – néztem rá boci szemekkel. – Attól meggyógyulok.

-          Csóktól? – vigyorgott, de azért megcsókolt.

-          Már jobb is. – bizonygattam.

-          Akkor örülök. Jó éjt.

Reggel mikor felkeltem már csak én és Maxi voltunk az ágyikóban. Óvatosan kimásztam az ágyból, majd elindultam lefele. A konyhában csak Ana-t találtam.

-          Jó reggelt.

-          Reggelt? Már 10 óra is elmúlt! – hörrent rám. Az órára néztem. 10:03 perc volt.

-          Elnézést. Hogy érzi magát?

-          Mit érdekel az téged? – nagyot nyeltem.

-          Mert érdekel.

-          Hát ne érdekeljen! Fordítva sem érdekel!

-          Fiúk hol vannak? – kérdeztem barátságosan. Belül már robbantam volna.

-          Kint.

-          Értem.

-          Hallottam, Fer el akar vinni titeket, még ma, mert ő megy Maranello-ba. De kár. Így a DNS teszt is elmarad, igaz?

-          Nem marad el. Mit szólna, megbeszélném Fernivel, hogy hadd maradjunk és akkor elmegyünk együtt tesztet csinálni.

-          Ez remek ötlet. Csodálom, hogy a te fejecskédből pattant ki.

-          Én is. – farkas szemet néztünk. Már vártam, hogy a kezében tarthassa a tesztet.

-          Hahó! Mi folyik itt? – lépett be Fer. Ránéztünk.

-          Jó reggelt. Semmi különös, csak épp tűzszünetet kötöttünk.

-          Igen?

-          De még mennyire kisfiam! – mosolygott Ana.

-          Biztos?

-          Aha! – vágtuk rá egyszerre. Furcsán nézett ránk.

-          Jó reggelt. – lépett álmos fejjel be Maxi.

-          Jó reggelt törpi. – kapta fel Fer. – Szerinted is furák a lányok?

-          Szerintem furák.

-          Akkor egyet értünk. – fürkészte a tekintetem. – Valamire készülnek…