F�radt �bredtem, alig b�rtam kinyitni a szemem. Fizikailag f�jt, m�g ez a kis meger�ltet�s is. Megint inf�zi�ra voltam k�tve. Csod�s!

R�ad�sul annyira melegem volt, mintha a pokolban lenn�k. Mi�rt z�rj�k be az ablakot, nincs semmi leveg�?

A szob�ban f�lhom�ly uralkodott, a fejemn�l �gett egy kis k�rh�zi l�mba, a roletta is le volt h�zva.

Egy sz�ke hajk�teg a kezemet fogta, �s r� volt borulva.

Kimi volt. Aludt, nagyokat szuszogva. Megpr�b�ltam ler�gni magamr�l a takar�t, �gy hogy k�zben nem �bresztem fel.

Nem j�tt �ssze.

Amint megmozdultam Kimi felriadt, azonnal felkapta a fej�t, �s hal�l f�radtan b�mult r�m.

Mindk�t szeme be volt dagadva, �s j� p�r napos borost�ja is �ktelenkedett az arc�n.

-          Szia….- mondta f�radtan. Megeresztett egy f�lmosolyt.

-          Szia… Melegem van….Nyitn�l ablakot? –mondtam halkan rekedt hangon.

-          Megy a l�gkondi, majdhogynem m�g h�v�s is van.

A fejemre tette a kez�t.

-          Megint felment a l�zad. H�vok egy n�v�rt. – mondta kimer�lten.

Kisietett azt�n, vissza.

-          Mindj�rt j�n. Adnak valami l�zh�z�t.

-          Mi van velem? Semmi er�m sincs. – suttogtam.

-          Sebl�z, �s kisebb fert�z�s.

-          Sebl�z?

-          Igen. Pihenned kellett volna m�t�ted ut�n, a meger�ltet�st�l, meg az idegesked�st�l felrepedtek a m�r �gy is megviselt hajsz�lerek.

-          Megint megm�t�ttek? –k�rdeztem k�ts�gbeesetten.

-          Igen. L�zerrel els�t�tt�k a v�rz� ereket.

-          Lehet m�g gyerekem? - m�r majdnem b�gtem.

Kimi h�rtelen �t�lelt.

-          Nyugodj meg. Minden rendben, az orvos szerint lehet. Ez csak kisebb komplik�ci�.

-          Biztos?

-          Igen. – mondta szemembe n�zve. – A doki szerint ink�bb idegi, �s kimer�lts�gi alapon van minden. A komplik�ci�, a f�radts�g, a l�z. Ha �sszeszeded magad, akkor minden helyre j�n.

Bej�tt a n�v�r, �s adott az inf�zi�mban egy injekci�t, �s gyorsan t�vozott.

-          Mi�ta vagyok k�rh�zban?

-          N�gy napja.

-          M�r n�gy?

B�lintott.

-          A t�bbiek?

-          Hazak�ldtem �ket pihenni.

-          Te mi�rt nem ment�l?

-          Nem hagylak itt. K�tszer is sz�ks�ged lett volna r�m, harmadszor nem k�vetem el ezt a hib�t.

Megszor�tottam a kez�t.

-          D�jazom. De pihenned k�ne…. F�radtnak t�nsz…

-          Semmis�g. Majd pihenek k�s�bb. Az a l�nyeg, hogy jobban legy�l.

-          Att�l nem leszek jobban, hogy �rted agg�dom…. –mondtam csendesen.

-          �rtem nem kell agg�dni, �n j�l vagyok. Nem �n rohang�ltam alig k�t nappal m�t�t ut�n. – mondta k�z�ny�sen.

-          Nem, te csak bel�tted magad! – mondtam kiss� emelt hangon.

Majdnem elb�gtem magam, megint. Mi csak marni tudjuk egym�st.

-          Ne haragudj…. Nagyon agg�dom �rted…..Majdnem bele�r�ltem, amikor �sszeest�l, �s a doki azonnal m�t�be vitt…. K�t �r�t v�rtunk kint, �s semmi h�r sem volt r�lad…... Ha nincsenek itt a fi�k, �n……�n…… nem is tudom mit csin�lok… M�r a legrosszabbt�l f�ltem…. R�ad�sul tudom, hogy miattam ker�lt�l ebbe az �llapotba….

-          Legal�bb tudod �n mit �ltem �t, amikor rohanv�st vittelek k�rh�zba…- pir�tottam r�.

-          Azt hiszed csak neked volt szar, az elm�lt h�rom h�nap? – csattant fel Kimi. – Amikor abban zombi �llapotban l�ttalak, olyan �rz�s volt, mintha k�st forgatn�nak a sz�vemben, �s tudtam, hogy miattam vagy olyan! Gy�l�ltem magam! Azt�n amikor a gyerek dolog kider�lt, f�l perc alatt lettem a vil�g legboldogabb ember�b�l a legszerencs�tlenebb! �s most a betegs�ged is, n�gy napja az�rt im�dkozom, pedig nem szok�som, hogy �bredj fel, �s ne legyen semmi bajod! De t�ged csak a saj�t k�nod �rdekel! Az hogy te mennyit szenvedt�l, de hogy bennem mi zajlik az nem!

-          ����, persze, mert ha csak az �rdekelt volna, akkor ut�nad j�ttem volna? Azt hittem meghalt�l, amikor megl�ttam a t�t karodban! Tudod mit jobb is, hogy nem sz�letett meg az a gyerek, legal�bb nem l�tja milyen egy �tsz�li drogos lett az apja.

Hopp�. Baszd meg! Kimi lefeh�redett, �s felpattant a sz�kr�l.

-           Kimi, �n….�n ….�n nem….

-          Igaza volt, ezt a dolgot k�r er�ltetni. T�ls�gosan �nfej�ek, �s makacsok vagyunk egym�shoz. – mondta hidegen.

-          Kimi….

-          Haza megyek, �s bek�ld�m a sr�cokat. �k legal�bb nem h�tr�ltatnak a gy�gyul�sodban.

-           Ne tedd ezt megint… Kimi… Ne menj el…- suttogtam.

-          �s minek maradjak? Hogy tov�bb veszekedj�nk? Az orvos szerint nyugalomra van sz�ks�ged. Elmegyek. –k�z�lte hidegen.

Elindult az ajt� fel�.

-          Nekem r�d van sz�ks�gem….- b�ktem ki. – Ne menj el….Nekem m�r elegem van ebb�l a macska eg�r j�t�kb�l, amit m�vel�nk….T�l f�radt, �s kimer�lt vagyok ezekhez a cirkuszokhoz… Csak legy�l itt velem….

-          T�l sokszor b�ntottuk m�r egym�st…- mondta csendesen. – �s tal�n t�l sok sebet is okoztunk, hidd el, k�nnyebb lesz, ha nem tal�lkozunk….

-          �s mi van azzal a sz�veggel, hogy nem tudsz n�lk�lem �lni? – csattantam fel.

-          Te mondta, hogy k�nytelen leszek megtanulni. Ki tudja tal�n m�g ez is menni fog. - mondta keser� mosollyal, �s megfogta a kilincset.

-          Ne menj el…- suttogtam - Kimi ha elm�sz �n t�nyleg �ngyilkos leszek. Annyi f�j itt bel�l – b�ktem a mellkasomra – ne hagyj ezzel itt egyed�l….

-          Te nem vagy az a fajta, aki ilyet tesz, az ink�bb �n. Er�sebb, vagy mint ahogy mutatod magad, vagy b�rki hinn�.  Mindketten tudjuk, hogy ez most egy �res fenyeget�s, hogy maradjak. Az lesz a legjobb, ha itt �s most lez�rjuk.  - mondta sz�razon.

Nem hittem el, amiket mond. Mi�rt �lt itt velem n�gy napig, hogy azt�n kir�gjon?  Sz�ks�gem van r�, �s itt hagy?

Kiment. Bez�rta az ajt�t.

-          Nem. Ez egy seg�lyki�lt�s volt. – mondtam imm�ron az �res szob�nak.

Elment. Elment �r�kre.

Felkaptam a mobilt az �gy melletti kis szekr�nyr�l, t�rcs�ztam Kimit, kinyomta, megint t�rcs�ztam, megint kinyomta. F�ldh�z v�gtam a mobilt, az pedig milli� darabra esett sz�t.

Most �reztem �gy, hogy nem b�rom tov�bb. Soha, se soha nem akartam eddig �ngyilkos lenni, lehetett b�rmilyen szar is helyezet, de ez�ttal nem volt semmi kapaszkod�m. Semmi, ami mened�k lett volna a f�jdalom el�l. Annyira szerettem Kimit, de nem tudtam kimutatni, nem tudtam elmondani, �s � sem. Annyi f�jdalom, �s keser�s�g volt benne, amit m�r nem tudtam egyed�l feldolgozni, Kimi lett volna az egyetlen aki k�pes elt�ntetni ezeket az �rz�seket, amik m�r fojtogattak,de � megint nem volt sehol. Elvesztettem azt, akit a vil�gon a legjobban szeretek, �s elvesztettem a k�z�s gyermek�nket. M�r nem maradt semmim, ami�rt harcolhatn�k, vagy ami a legutols� mened�kem lehetne. D�nt�ttem.

Kih�ztam a kan�lt a karomb�l, kih�ztam a m�szereket a falb�l, �s  leszedtem a magamr�l �rz�kel�iket.

Minden marad�k er�met �sszeszedve lem�sztam az �gyr�l, �s a falnak t�maszkodva, �s az �gyba kapaszkodva az ablakhoz t�ntorogtam. Felh�ztam a rolett�t, �s kisebb k�szk�d�ssel kinyitottam

az ablakot. Fel�ltem a p�rk�nyra, a h�tamat neki vetettem a falnak.

A hetediken voltam, harminc m�ter m�lys�g n�zett velem farkasszemet.

M�r nem f�ltem, tudtam, hogy mindj�rt v�ge. M�r nem f�jdalom, nem lesz szenved�s, nem lesz gy�tr�d�s. Mindennek v�ge lesz.

Ekkor rontott be a k�rh�zi szem�lyzet, Kimivel az �l�k�n.

L�ttam, rajta hogy nem hisz a szem�nek.

H�t visszaj�tt.

K�s�. M�r t�l k�s�.

-          Ne csin�ld…- suttogta – K�rlek ne….

P�r l�p�st k�zelebb j�tt.

-          Ne csin�lj butas�got…

M�lyen a szem�be n�ztem, r�mosolyogtam, m�g egyszer utolj�ra, ebben ez �letben.

Becsuktam a szeme, �lveztem a h�s szelet.

Vettem egy m�ly leveg�t.

�s ell�ktem magam a p�rk�nyt�l.