Az elk�vetkez� k�t h�tben Kimi egy hangot sem hallatott mag�r�l. Az els� p�r napban m�g pr�b�ltam k�zvetve – a fi�kon kereszt�l-, �s k�zvetlen�l – sms, email, telefon – keresni, de hi�ba.

Seb v�g�l kider�tette, hogy Kimi hazament Espooba, ut�na ment, hogy elmondja neki mi is volt a helyzet, de hi�ba. Nem akarta meghallgatni, �s vissza�zent, hogy r�sz�r�l v�ge. Ezzel semmi �jat sem mondott, ezt m�r akkor tudtam legbel�l, amikor New Yorkban felsz�lltam a g�pre.

Valahol m�g meg is k�nnyebb�ltem, hogy k�l�n utakon megy�nk tov�bb.

Kicsit beletemettem magam a munk�ba, egyr�szt mert m�r hi�nyzott, m�sr�szt el is voltam havazva rendesen, harmadr�szt meg bosszantott, hogy a legut�bbi k�t kihagyott versenyen nem �rt�nk el �rt�kelhet� eredm�nyt.

A f�n�k�m, Wendetty rendes volt, mint mindig. Mivel csak annyit mondtam, neki a telefonokban az elm�lt hetekben, hogy most nem tudok menni, mert gondom van, betudta, �s be�ltette a tesztpil�t�t. Nem k�rdezett semmit, a sajt�nak , meg �gy t�lalta lehet�s�get ad neki is, hogy megmutassa, mit tud. Amikor viszont bementem a gy�rba, mindent elmondtam. H�mm�g�tt az orra alatt, azt�n annyit k�rdezett, hogy vissza akarok e �lni a kocsiba, �s nyerni akarok e?

Mondtam, hogy azonnal, �s igen nyerni �l�k be.

�gyhogy, kezembe vettem �jra a fonalat, kir�gattam a tesztpil�t�t, minek, ha semmit sem tud?

�s elkezdtem tesztelni �n, �s dolgoztunk, mint a kis angyalok, hogy v�gre megint a cs�cson legy�nk.

K�t futam volt m�g h�tra az Ausztr�l, �s a Mal�j. Egy h�ten bel�l egym�s ut�n. Tony �s Ecclestone �jabb zseni�lis �k�rs�ge. Hogy vinn� el m�r �ket a kasz�s.

R�ad�sul, Melboureben alig sz�lltam le a rep�l�r�l, m�ris „remek h�reket” hallottam, tele volt a sajt� azzal, hogy Kimi vissza�lhet a Red Bullba. K�t �vet hosszabb�tott vel�k. Nem f�rt bele a fejembe, hogy ezt hogy �rte el, tekintve hogy egy h�napja Horner �gy haj�totta ki a csapatb�l, mint macsk�t szarni. Sejtettem, hogy valahol ebben a szerz�d�sben, van valami j� nagy susmus.

K�v�ncsi lettem volna arra, hogy mennyire �r�lt ennek Horner, �s mennyire befoly�solt�k a szponzorok, �s Mateschitz eln�k szavai. Mert hogy Kimi nem az�rt maradt, mert a kedvenc pil�t�ja az tuti.

Mondjuk engem nem �rintett t�lzottabban, csak annyiban, hogy biztosan fogok vele tal�lkozni, de h�t majd csak t�l�lem ezt is.

A p�nteki nap kicsit s�r�nek �g�rkezett a szabadedz�sek miatt, el is f�radtam rendesen, �s r�ad�sul b�rmit csin�ltam Seb sz� szerint mindenhol ott volt. Ha reggeliztem, ott volt, ha szerelt�k a kocsit ott volt, ha el akartam menni egy k�v�ra ott volt. �gy ugr�lt k�rbe, mint egy kiskutya az �j gazdij�t.

Hal�lra ideges�tett.

Az els� edz�s ut�n, m�r nem b�rtam elviselni, �gyhogy kir�ngattam a boxunkb�l.

-          Te mi a j� �letnek vagy eg�sz nap sarkamban?

-          �n csak hi�nyoltalak az ut�bbi id�ben. – mondta vigyorogva.

Ber�ngattam k�t szerviz kamion k�z�.

-          Seb mi folyik itt? – szegeztem neki a k�rd�st.

-          Semmi. – mondta mik�zben a v�llam fix�rozta.

-          Seb n�zd m�r meg a h�tam. –megfordultam.

-          Mit n�zzek?

-          L�tsz rajta tollakat?

-          Nincs semmi a h�tadon.

Bamba!

-          Jaaahhh! Nem tollas a h�tad. Sz�val lebuktam…

-          Le! Mint a b�bos v�cs�k! Hna halljam! Kiminek k�mkedsz?

-          Nem!- mondta durc�san.

Hosszasan b�mult r�m, majd m�lyen a szemembe n�zett.

-          Nem k�mkedek senkinek! – mondta haragosan.

Csillogott a szeme, �s volt benne valami visszafojtott �rzelem.

-          Nem. Te bel�m vagy esve…- mondta lemond�an �s neki d�ltem az egyik kamionnak.

-          Nem �n, nem…

R�n�ztem �s felh�ztam az egyik szem�ld�k�m.

Lemond�an fels�hajtott.

-          De nagyon is. Nem tudok hazudni neked.

-          Az�rt ut�bbit d�jazom….. Remek! �s most mi az �reg Istent kezdjek veled?

Sebi elvigyorodott.

-          L�tom a perverz gondolataidat! –morogtam r�.

Eg�szen k�zel j�tt, �s m�g mindig pajkosan mosolygott. Majd a k�t kez�t a fejem mellett a kamionnak t�masztotta, el�re helyezve ezzel a s�lypontj�t.

-          Ugye tudod, hogy most ha sim�n bok�n r�glak, akkor eld�lsz, mint egy darab fal?

-          �s mi�rt tenn�l ilyet? –k�rdezte huncutul.

-          Mert t�l k�zel vagy!

-          �s az olyan nagy baj?

-          Nem szeretlek, �s nem akarok j�rni veled!

-          Ezt tudom.

-          Val�ban? Akkor mi�rt vagy a sz�mban?

Eg�szen k�zel hajolt, a sz�ja m�r majdnem �rintette az eny�met.

-          Nem vagyok a sz�dban… De izgat a gondolat…- suttogta.

L�ttam a k�cos, sz�ke f�rt�ket a haj�ban, �s azt a p�r huncut tincset, ami a szem�be l�gott, a szem�be amiben, nem l�ttam m�st csak szerelmet, �szinte, tiszta szerelmet. A sz�ja h�vogat�an, cs�b�t�an k�zel volt, �s annyira, de annyira �rz�kien puh�nak, b�rsonyosnak t�nt. Nyeltem egyet.

-          Menj t�volabb Seb… - mondtam halkan.

-          Szeretn�lek megcs�kolni…..- suttogta.

M�g k�zelebb j�tt hajsz�l h�j�n �ssze�rt az ajkunk, az egyik kez�vel gyeng�den megsimogatta az arcom. Finom, l�gy �rz�ki �rint�s volt. Rengeted kedvess�ggel, �s szeretettel teli.

-          Szeretn�lek megcs�kolni….- ism�telte alig hallhat�an – De ha akarod, elmegyek, csak mond, hogy menjek….

Megk�v�ntam, �s megakartam cs�kolni!

-          Menj…- suttogtam alig hallhat�an.

Lehunyta a szem�t, majd h�tr�bb d�lt, �s elt�volodott t�lem. Neki d�lt a m�sik kamionnak.

Pr�b�lt, egy f�lmosolyt mag�ra er�ltetni, de ink�bb szomor�, �s csal�dott arccal n�zett r�m.

-          Ne haragudj. T�bbet nem fordul el� ilyen. – mondta rekedtes hangon.

�gy �llt ott, mint egy rak�s szerencs�tlens�g, de m�gis volt benne valami, vonz�an b�jos, valami kisfi�s, m�gis f�rfias. Nem tudta elrejteni mennyire f�j neki, hogy nem cs�koltam meg, neki nem volt �larca, � azt az �nj�t mutatta kifel� is, mint amilyen val�j�ban.

Lehorgasztotta a fej�t.

Eg�szen k�zelmentem hozz�.

-          Haragszol? –k�rdeztem.

-          Nem. Csak csal�dott vagyok. Az el�bb m�g �gy t�nt, hogy te is… de f�lre�rtettem valamit….

M�ly leveg�t vettem. Nem fogok hazudni neki, nem �rdemli meg.

-          Nem �rtett�l f�lre semmit…- mondtam halkan.

Erre felkapta a fej�t.

L�ttam megcsillanni a rem�nyt a tekintet�ben.

-          Seb…�n t�nyleg nem vagyok bel�d szerelmes…. Csak…

-          Mag�nyos, �s gyeng�ds�gre v�gy�.

-          Igen. Nem akarlak megb�ntani azzal, hogy esetleg holnap reggel kidoblak.

Szigor�an n�zett r�m.

-          �n v�llalom a kock�zatot. Szeretlek, �s ha egy �jszaka, h�t egy �jszaka.

-          �s holnap meg k�ny�r�gi fogsz, hogy ne k�ldjelek el.

-          Nem fogok!

-          Seb!

H�rtelen �t�lelt, �s neki d�nt�tt a m�sik kamionnak.

-          Add nekem a ma �jszak�t…K�rlek….- suttogta a f�lembe.

Simogatta a h�tam, a mellem, a nyakam. Annyira gyeng�d, �s odaad� volt.

-          H�lyes�get csin�lunk Seb! – pr�b�ltam hatni r�.

-          Nem �rdekel!- tov�bb simogatott.

Belecs�kolt a nyakamba, finoman, puh�n, �rz�kien.

-          Mond…. hogy… menjek….�s elmegyek….de mond a szemembe. – cs�kolgatta a tov�bb a nyakam.

A szem�be n�ztem. Ennyi �rzelmet, m�g soha senki�ben sem l�ttam, szinte fullaszt� volt.

Nemet mondok, t�rt�nj�k b�rmi! Eld�nt�ttem!

Megsimogatta az arcom. K�zel hajolt, �s l�gyan, �rz�kien, puh�n, szerelmesen, �szint�n, sz�vb�l megcs�kolt. P�r pillanatig tartott, m�gis forgott velem minden.

-          Mi a v�laszod? – mondta Seb cs�ndesen.

-          A tied a ma �jszak�m…..- mondtam pajkos mosollyal.

Seb csal�dottan n�zett r�m.

-          K�rlek ne viccel�dj velem…- mondta szomor�an.

Magamhoz h�ztam, �s tiszta szenved�llyel megcs�koltam

-          Nem vicceltem… - suttogtam.

Seb mag�hoz szor�tott.

-          Szeretlek! Nem fogod megb�nni. – mondta perverz hanglejt�ssel.

R�vigyorogtam.

-          Tudom! T�bb van a kisfi�s arcod m�g�tt, mint amit gondoln�k.

Sokat sejtet�en mosolygott.

-          Menned k�ne az edz�sre….

-          Igen… Menj�nk egy�tt a vissza a v�rosba, �t�lt�z�nk, �s elmegy�nk vacsor�zni. Mit sz�lsz? – k�rdezte lelkesen.

-          Kicsit f�radt vagyok. Vissza megyek a hotelbe, pihenek, letusolok, �s �t�lt�z�m, gyere �rtem mondjuk nyolcra, �s esz�nk a hotel �tterm�ben.

-          Rendben.

M�g egyszer szorosan �t�lelt.

-          Akkor este!

-          Akkor este…

Elrohant az edz�sre. �n meg visszamentem a boxba, de csak nem tudtam abbahagyni a vigyorg�st.

Pedig, de meg fogom  m�g ezt b�nni. �n se leszek m�r h�ly�bb! Hjaj!